Feltámadás Beregben

/ 2001.04.13., péntek 07:38 /

A gólyák néhány hete beköltöztek fészkükbe; az árvíz elől menekült beregiek pedig őszre térhetnek vissza otthonukba. Hazánk északkeleti csücskében hatezernél is több lakóépület károsodott, s jelenleg is ezer ember él otthonától távol. A csaknem kétezer ház újjáépítése mellett életre kell kelteni az egész tájékot.

Az egyik legtöbbet szenvedett településen, Csarodán vagyunk. A Tisza most békésen, 15 kilométernyire folydogál, ismét a saját medrében - valószínűleg már csak az alkalmi látogató számára tűnik hihetetlennek, hogy pár hete a falu egyik óráról a másikra víz alá kerülhetett. A táj alapszínét a sötétszürke, kiszáradt sárréteg határozza meg. Ahol pedig néhány hete még csónakkal közlekedtek a megáradt folyón, most az élet zajlik. Visszatérő kép a megroggyant vagy összeomlott vályogház, a megdőlt villanyoszlopok, kerítések sora; jellemző hang a megmaradt "tavakból" a vizet elvezető szivattyú zaja, az orrot pedig lépten-nyomon a fertőtlenítő szaga csapja meg.

Vízkár
A biztosítók szerint a legnagyobb kár Tarpát, Tákost, Gulácsot, Jándot, Gergelyiugornyát, Tivadart és Csarodát érte. A Hungária Biztosító csaknem kétszáz károsulttal áll kapcsolatban, s 600 millió forintos kárigénnyel számol. A biztosítások többségét főként családi házakra és ingóságokra kötötték, de vannak vállalkozási, mezőgazdasági jellegű szerződések is. A kár bejelentésekor 30 ezer forintos előleget adtak - tudtuk meg Sipos József kommunikációs igazgatótól. A károsultak két héten belül megkapják pénzüket - eddig százmillió forint körüli összeget fizettek ki. Vannak azonban olyanok, akik azt kérték, várjanak, mert a pénzt nem tudják biztonságos helyre tenni. A biztosító ezért is egyezett meg a Szatmár-beregi Takarékszövetkezettel, hogy a károsultaknak számlát nyitnak.
A Generali-Providencia ötvenezer forintos előleget adott négyszáz beregi ügyfelének, ám tapasztalatuk szerint sokan még nem tudták bejelenteni a kárukat. A helyszíni szemlék után a 300 ezer forint alatti összegeket azonnal kifizették - mondta lapunknak Kiss Attiláné osztályvezető. A biztosítónak csaknem 650 beregi szerződése van. Ezek csaknem háromnegyede családi házakra és ingóságokra vonatkozik, de kötöttek szerződést egyházi ingatlanra is. Harminc ügyfelük háza romba dőlt - az átlagos kárérték egymillió forint körül mozog. Egyes templomokban 30-40 millió forintos kár is keletkezett.
A térségből csaknem háromezer kárbejelentés érkezett; összesen egymilliárd forintot fizettek ki, de hosszú távon 2,3 milliárd forint kárösszeggel számolnak - mondta lapunknak Trunkó Barnabás, a Magyar Biztosítók Szövetségének főtitkára. Míg az országos átlag szerint minden harmadik család köt biztosítást otthonára, a beregi térségben csak minden negyedik.
V. Gy.

Tájkép csata után

Az árvíz sújtotta területeken csaknem kétezer ház újjáépítése április 15-én kezdődött volna, ám valószínű, hogy erre még május elejéig várni kell. Az építési engedélyeket rohamtempóban adják ki, a romok eltakarítása utáni hetekben azonban várhatóan a terepmunka helyett a munkálatok jogi és technikai előkészítése zajlik.

A kárfelmérőknek több szempontra kellett ügyelniük. A tényleges pusztítás megállapításakor tekintettel voltak az állam pénzének minél gazdaságosabb felhasználására, illetve figyelembe kellett venniük a sokszor mindenüket elvesztett emberek fájdalmát - s nem elképzelhetetlen, hogy a pusztítás mértékének megállapításakor alkalomadtán ez volt a fontosabb szempont. "Amikor a helyreállítás költsége 23 milliárd forint, néhány százmillió még belefér" - mondta az egyik helybeli, aki szó szerint vette a kormány fejlesztésről szóló elképzeléseit. S valóban: ha most nem, ki tudja, mikor jut pénz például a tengelyéhez képest 15 centiméternyit megdőlt, XIII. századi vámosatyai műemlék harangláb helyreállítására.

Karitatív lomtalanítás?
Idén sokkal többen fejezték ki segítő szándékukat, mint a korábbi árvizek alkalmával - összegezte lapunknak tapasztalatait Győri Lajos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat képviselője. Számos cég az adományát nem a közösbe ömleszti, hanem közvetlenül juttatja el a területre. Több példa volt arra, hogy a dolgozók felajánlásait a vállalat saját forrásából megtöbbszörözte. Más cégek közintézményeket támogattak: óvodák, iskolák az elveszett - és esetleg soha nem volt - eszközeiket pótolhatták így. A karitatív szervezetek - egyeztetés híján - gyakran párhuzamos munkát folytattak, s a települések néhány dologból szükségtelenül sokat kaptak. Így több helyen értéktelenné váltak az adományok - volt, ahol a felesleges ruhaneműt elégették -, a károsultak között megjelentek a harácsolók, az egyik faluban pedig egy élelmes vállalkozó árvízi akciójában fél áron kínálta a perzsaszőnyeget. A helybeliek ekkor ismerték meg a "karitatív lomtalanítás" fogalmát. "Kicsi ez a beregi térség ennyi adakozónak" - fogalmazott az egyik polgármester. A felajánlásokat nehéz visszautasítani, de az már biztos, hogy nincs szükség több ruhaneműre, tartós élelemre. Most olyan, gyűjtésből nem beszerezhető kiegészítő felszerelések hiányoznak, mint például a vércukormérő vagy a hallókészülék.
L. D.

A magánházak esetében még egyértelműbb a rendelkezés: megsemmisültnek tekintendő egy épület, ha összedőlt vagy helyrehozhatatlan károsodás érte, súlyosan károsultnak pedig akkor, ha a helyreállítás költsége eléri a ház értékének harminc százalékát. A károsodott házak üresen állnak, többjük ablakában, kapuján a felirat: "Életveszélyes". Tájkép csata után - avagy csata előtt? "A kétezer méter feletti hótakaró még sértetlen; nem lehet kiszámítani, mit hoz a folyó" - figyelmeztet Petróczki Ferenc nyírbátori polgármester arra, hogy a helybeliek még a jövő tavasszal "esedékes" áradásig sem alhatnak nyugodtan.

Garantált állami megrendelés

A megyei önkormányzat tanácsnoka, aki számos kollégájához hasonlóan végigküzdötte a drámai napokat, érzékelteti, mennyire összetett kérdés a károk mértékének meghatározása: a vízáradat végigfolyt trágyadombon, pöcegödrön, temetőn; a fertőzést el lehet ugyan kerülni a kellő fertőtlenítéssel - ez viszont nem tesz jót a termőföldnek.

Bár a katasztrófa összefogásra késztette az embereket, néhány helyen felütötte fejét a viszály is - és nem csupán a különböző vagyoni helyzetű, s eltérő mértékben károsodott helybeliek között. Hagyományos ellentétek kerültek felszínre: a helyreállítás módja előhozza a helyi érdekek és a "központi elképzelés" közötti feszültséget is.

"A helyi vállalkozók a katasztrófa idején azonnal a gátakon voltak, önzetlenül segítettek - de hol voltak ekkor azok a cégek, amelyek most a garantált állami megrendelésben csak az üzletet látják?" - kérdezi néhány helybeli, akik szerint a megyében keletkezett haszonnak a térséget kellene erősítenie. A helyzet azért nem ilyen egyszerű, hiszen - miként Helmeczy László, a megyei közgyűlés első embere lapunknak elmondta - tőkeerős cégekre van szükség, mert az állam utólag finanszírozza a munkát. A helyiek további szempontja, hogy a megyeiek ne csupán alvállalkozóként kapcsolódhassanak az újjáépítésbe, mert attól tartanak, hogy akkor nekik csak a munka jut, s a hasznot - a láncolat végén lévő - fővállalkozó fölözi le.

"Ez nem történhet meg" - mondja Szentes György, az Országos Katasztrófavédelmi Bizottság szóvivője, akitől megtudjuk: a munkák elvégzésére három helyi és három más vidékről származó céggel konzorcium jön létre. A testületben az itteniek közül várhatóan az Épker, a Nyírép és az Isobau csoport, illetve a budapesti Középület-építő Rt. és a Magyar Építő Rt., valamint a szegedi KÉSZ Kft. kap helyet. A vállalatoknak kauciót kell fizetniük, s elsősorban megyei beszállítókkal kell dolgoztatniuk - kizárva az alvállalkozói lánc kialakulását. A hat vállalatot meghívásos pályázaton választották ki, ugyanis a törvény lehetővé teszi, hogy katasztrófahelyzetben eltérjenek a közbeszerzési kiírástól.

Együtt élni folyóval és gáttal
Magyarországnak évente ismétlődő árvízi veszélyre kell berendezkednie. A Kárpát-medencébe vékony "csövek" vezetik a vizet, és a magas töltésrendszerek gyorsítják a lefolyást. A gátakkal azonban ugyanúgy együtt kell élni, mint a folyóval - mondta lapunknak Hajós Béla vízügyi helyettes államtitkár. Persze a folyók szabályozása nem korlátozódhat a politikai határok által keresztezett szakaszokra.
Az idei árvíz alkalmával a védelmi művekben keletkezett kár a négymilliárd forinthoz közelít, a védekezés költségei pedig meghaladják az ötmilliárdot. Ez a szám azonban korántsem tekinthető véglegesnek, mivel a Közép-Tiszán, illetve a Bodrogon a védművek lebontásával és a gátak befejezésével emelkedni fog az összeg. A védekezésre fordított források ugyanakkor a gátrendszer újjáépítését is megalapozhatják. A Közép-Tiszán már tavaly sem homokzsákokkal, hanem földművel védekeztek, ami az árvíz után is megmaradt, s megteremtette egy új körtöltésrendszer alapjait.
A védelmi rendszer fejlesztésének csak egyik módszere a gátak erősítése, ugyanis nem lehet minden árvíz után megváltoztatni a töltések magasságára vonatkozó előírásokat. Ráadásul az átlagosnál nagyobb víztömeget a gátrendszer már nem tudja megtartani. Az 1970-es árvízhez képest (amikor hasonlóan nagy volt a Tisza vízhozama) tavaly 1,4 méterrel magasabban folyt le a víz Szolnoknál - ez a hullámtereken belüli szintemelkedésre utal. Az iszaposodás, a vonalvezetési szűkítések, egyes mezőgazdasági tevékenységek jelentős visszatorlasztásokat okoztak. A hullámterek rendezésével tehát több tíz centiméteres vízszintsüllyedést lehetne elérni. Emellett vizsgálatok folynak a hazai tározási lehetőségek fejlesztéséről, de a Tisza mentén csak a Tarna-Tisza-zug mezőgazdaságilag értéktelen területén van esély hatékony tározásra.
Magyarország számára nem lenne előnyös, ha az ukrán folyószakaszon a határig töltéseket emelnének, mivel ez felgyorsítaná a Tisza folyását és növelné a hazai árvízveszélyt. Így a riasztórendszer továbbfejlesztése mellett a hegyi tározók kialakítása és az erdősítés végett folyamatos együttműködésre lesz szükség Magyarország és Ukrajna között.
B. A.

"A családi házak építése sohasem volt nagy üzlet, a konzorciumban való részvétel inkább komoly erkölcsi tőkét jelent" - fogalmazott lapunknak Merza Péter, az Isobau csoport elnök-vezérigazgatója. Az újjáépítés szeptember 30-i határidejét ugyanakkor a kivitelezők elméleti dátumnak tekintik, hiszen csaknem kétezer építési engedély kiadása jelentősen lassítja a folyamatot, illetve a víz visszahúzódásával további károk keletkezhetnek.

Tájba illő házak

A házak tervezésekor figyelembe kell venni a beregi táj sajátosságait, az építők el szeretnék kerülni azt a hibát, amelyet az 1970-es újjáépítésnél követtek el, amikor például Fehérgyarmaton és környékén típusházakat emeltek (igaz, teszik hozzá akkor amúgy is típusházak készültek az országban). A megyei vezetők pedig elégedetten nyugtázzák, hogy a fővárosban belátták: egy budapesti íróasztal mellől nem lehet a szabolcsi, szatmári, beregi települések helyzetét megoldani, ezért az újjáépítés a megye fejlesztési, rendezési tervének figyelembevételével történik.

A munkát bizottság ellenőrzi majd, melynek tagjai a helyi közélet vezetői, az érintett területek országgyűlési képviselői. E szakmai kérdés kezeléséből sem maradhatnak ki tehát a politikusok - akik viszont nagy egyetértésben ítélik meg a helyzetet. A Fidesz és a kisgazdák által támogatott Lengyel János lapunknak nyilatkozva, a szocialista Kiss Gábor pedig a parlamentben beszélt arról: a szegények bajával senkinek sem szabad politizálnia.

A házak tervezéséhez több neves építész - köztük Makovecz Imre - is felajánlotta közreműködését. A zsűri a múlt héten döntötte el, hogy a száznál is több beérkezett tervből a családok melyik 17 közül választhatnak. A felépülendő házak tulajdonjogának kérdésében támadt vitáról a kormány döntött: eszerint az ingatlanra 15 évig szóló jelzálogot jegyeznek be. Ezen időszak után az épület korlátlanul eladható, a jelzálog lejárta előtt pedig a tulajdonos csupán a kár mértékének megfelelő összeget és annak kamatait kapja meg. A helyreállítás nyújtotta többletérték az államhoz kerül.

A helyzetet bonyolítja, hogy biztonsági okokból a házat sokszor nem lehet eredeti helyére építeni - igen ám, de akkor mi lesz a legtöbb helyen megtalálható, gazdasági háttérként szolgáló háztájival? Némi vigasz, hogy a veteményekben, bevetett területekben keletkezett károk enyhítésére 1,5 milliárd forintot tartalékoltak, az élő állatokban és a takarmányban esett kárt pedig teljesen megtérítik.

A helyreállítást végzők lépten-nyomon tapasztalják: munkájuk során emberi sorsok felett döntenek, s nem mindig könnyű igazságosnak lenni. Többen például igen erősen kötődnek korábbi otthonukhoz: nemhogy más településre, de még falujuk magasabban fekvő részére sem kívánnak költözni.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.