valasz.hu/itthon/valosagos-soros-ugynok-orban-viktor-miniszterelnoki-megbizottja-127070

http://valasz.hu/itthon/valosagos-soros-ugynok-orban-viktor-miniszterelnoki-megbizottja-127070

Feminista mítosz vagy valóság, hogy a nők kevesebbet keresnek a férfiaknál?

/ 2017.03.10., péntek 10:00 /

„A nők nem keresnek kevesebbet, mint a férfiak, de igény lenne rá. Akkor ugyanis lenne alapja annak, hogy égető szükség van a genderszakra. Az agyonismételt mítosszal szemben az igazság az, hogy ugyanazért a munkáért ugyanannyi pénzt kap a nő, mint a férfi, ellenkező esetben az aktus törvénytelen.”

Így kezdte publicisztikáját a 888.hu-n Megadja Gábor. Az írás nem a címben feltüntetett problémáról, a női jövedelemhátrányról szól, de a felvetés jelzi, hogy már itthon sem tabu a téma. Nyugaton már egy ideje parázs viták tárgya a gender pay gap: a jobboldalon sokan bizonygatják, hogy pusztán liberális mítoszról van szó. Ez többek között Milo Yiannopoulos egyik kedvenc vesszőparipája.

Itthon eddig nem volt ez kultúrharcos téma, szerdán, nőnap alkalmából például úgy ment át a teljes magyar online médián az a KSH-hír, hogy „Keresetek szempontjából a nők még mindig jelentősen elmaradnak a férfiak mögött”, mint kés a vajon. De mi az igazság?

Az alapvető különbség a két fél között, hogy másként értelmezik a jövedelemhátrány fogalmát. Az egyik tábor kiszámolja az összes női munkavállaló átlagbérét és az összes férfiét, majd összehasonlítja. Így járt el a KSH, amikor ezt írta: Magyarországon a nők bruttó átlagkeresete 2015-ben a férfiakénak 84,5 százaléka volt.

Az ellenoldal szerint viszont nem lehet így egy kalap alá betenni az összes nőt és összes férfit. Hanem csak azonos képzettségű, ugyanannyi órát dolgozó, azonos munkatapasztalattal bíró, azonos iparágban, azonos szervezeti szinten dolgozó nőket és férfiakat szabad összevetni, és ha így számolunk, már nincs számottevő különbség.

A szkeptikusok is elismerik, hogy összességében kevesebbet keresnek a nők, de az eltérés szerintük nem a patriarchális társadalom zsigeri nőgyűlöletéből fakad, hanem abból, hogy a nők kevesebbet dolgoznak (amiben nyugaton közrejátszik a részmunkaidő népszerűsége az anyák között), a gyerekvállalás miatt kevesebb ledolgozott évük van, és kevésbé jövedelmező szakterületet választanak (informatika helyett szociális ágazatokat).

A kérdés olyan szerteágazó, hogy nem akarjuk egy cikkel eldönteni a vitát, de 2013-ban az Új Széchenyi Terv keretében az Egyenlő Bánásmód Hatóság készíttetett egy alapos, a problémát differenciáltan vizsgáló kutatást. Ennek fő megállapítása, hogy a mantra abban a formában, ahogy ismételgetjük, valóban hamis. De ez nem jelenti azt, hogy minden rendben van!

„Általánosan elterjedt vélekedés, hogy Magyarországon a nők 10–20 százalékkal keresnek kevesebbet a férfiaknál, s ez nemigen változtatható meg. Mélyebb elemzésünk rávilágított arra, hogy ez a következtetés korrekcióra szorul. Az „átlagos” nő ugyanis, aki ennyivel kevesebbet keresne az „átlagos” férfinál, nem létezik. Viszont létezik egyfelől az üvegplafon-jelenség, másfelől a nem szerinti szegregáció.”

Mit jelent az üvegplafon? Alapesetben a munkahelyen eltöltött évek számával nő a fizetésünk, ez a növekedés azonban a nők esetében egy ponton megtorpan. Ezzel összefügg, hogy minél magasabb egy nő végzettsége és munkahelyi hierarchiában elfoglalt helye, annál nagyobb bérszakadék választja el azonos végzettségű és beosztású férfi kollégájától.

És mi a nemi szegregáció? A munkahelyek harmadában (szinte) csak férfiak, negyedében (szinte) csak nők dolgoznak, vagyis a munkahelyek 60 százaléka nemileg szegregált a mai magyar munkavállalók számára. A nők akkor kerülnek kiugróan hátrányos helyzetbe, ha olyan állásba jutnak a versenyszférában, ahol magasak a férfiak jövedelmei és/vagy ahol sok a női alkalmazott. A közalkalmazottak védett világa ezzel szemben kedvez a nőknek.

„E jelenségek a nők egyes, de távolról sem nagyszámú és semmiképpen nem átlagos csoportjában az ugyanezen csoportba tartozó férfiakhoz képest nagy jövedelemhátrányt okoznak. Az így kialakuló jövedelemhátránynak az átlagra gyakorolt hatása kelti azt a látszatot, mintha a nők a legtöbb munkaerő-piaci csoportban jövedelemhátrányban lennének a férfiakkal szemben” – fejeződik be a tanulmány.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Izraeli történészre figyel Orbán Viktor – tényleg átalakul az emberi faj?

Világszenzációk lettek, és állítólag Orán Viktor érdeklődését is felkeltették Yuval Noah Harari izraeli történész könyvei az emberiség múltjáról és jövőjéről. Legutóbbi műve szerint az emberi faj „szuperképességű”, illetve azzal nem rendelkező csoportokra válik szét. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Kinek kampányol idén Szörényi Levente és Bródy János? Meg fog lepődni...

Évtizedeken át lázban égett választások előtt a legendás szerző- és ellentétpár, Szörényi Levente és Bródy János, idén viszont egyikük sem lesz látható kampányemelvényen. Az Arénában annál inkább, ahol február 16-án újra játszik a Fonográf. A Heti Válasz az egyik próbán beszélgetett a két zenésszel. Páros interjúnk a csütörtöki lapszámban.

Magyar siker és Putyin a vízben

Globálisan tragikus balesetek és környezeti katasztrófák jellemzik a hét képeit. De magyar siker is volt az elmúlt napokban.

Magyar történész kutatása a Batman és a Peter Pan rendezőinek új filmjei mögött

Négy hónapon belül két sikerfilm is landolt a mozikban, ami a II. világháború történetének elfelejtett mozzanatát, a Dinamó hadműveletet járja körül. Vajon aktuálisabb Dunkirk és Churchill híres „Harcolni fogunk!” beszéde most, mint bármikor az elmúlt hetven évben? Hogyan alakította a Hollywoodban befutott rendezők gondolkodását John Lukacs magyar történész? Részletes háttér a Heti Válasz január 18-i lapszámában!

Bereményi Géza: „Cseh Tamás azt hitte, besúgó vagyok”

Tegnap A jobbik részemet dúdolgattam – mondja Bereményi Géza, aki igazából magának írta a dalszövegeket. Január 21-én ő is ott lesz a Cseh Tamás 75. születésnapjára emlékező koncerten a MOMSportban. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.