Feminista mítosz vagy valóság, hogy a nők kevesebbet keresnek a férfiaknál?

/ 2017.03.10., péntek 10:00 /

„A nők nem keresnek kevesebbet, mint a férfiak, de igény lenne rá. Akkor ugyanis lenne alapja annak, hogy égető szükség van a genderszakra. Az agyonismételt mítosszal szemben az igazság az, hogy ugyanazért a munkáért ugyanannyi pénzt kap a nő, mint a férfi, ellenkező esetben az aktus törvénytelen.”

Így kezdte publicisztikáját a 888.hu-n Megadja Gábor. Az írás nem a címben feltüntetett problémáról, a női jövedelemhátrányról szól, de a felvetés jelzi, hogy már itthon sem tabu a téma. Nyugaton már egy ideje parázs viták tárgya a gender pay gap: a jobboldalon sokan bizonygatják, hogy pusztán liberális mítoszról van szó. Ez többek között Milo Yiannopoulos egyik kedvenc vesszőparipája.

Itthon eddig nem volt ez kultúrharcos téma, szerdán, nőnap alkalmából például úgy ment át a teljes magyar online médián az a KSH-hír, hogy „Keresetek szempontjából a nők még mindig jelentősen elmaradnak a férfiak mögött”, mint kés a vajon. De mi az igazság?

Az alapvető különbség a két fél között, hogy másként értelmezik a jövedelemhátrány fogalmát. Az egyik tábor kiszámolja az összes női munkavállaló átlagbérét és az összes férfiét, majd összehasonlítja. Így járt el a KSH, amikor ezt írta: Magyarországon a nők bruttó átlagkeresete 2015-ben a férfiakénak 84,5 százaléka volt.

Az ellenoldal szerint viszont nem lehet így egy kalap alá betenni az összes nőt és összes férfit. Hanem csak azonos képzettségű, ugyanannyi órát dolgozó, azonos munkatapasztalattal bíró, azonos iparágban, azonos szervezeti szinten dolgozó nőket és férfiakat szabad összevetni, és ha így számolunk, már nincs számottevő különbség.

A szkeptikusok is elismerik, hogy összességében kevesebbet keresnek a nők, de az eltérés szerintük nem a patriarchális társadalom zsigeri nőgyűlöletéből fakad, hanem abból, hogy a nők kevesebbet dolgoznak (amiben nyugaton közrejátszik a részmunkaidő népszerűsége az anyák között), a gyerekvállalás miatt kevesebb ledolgozott évük van, és kevésbé jövedelmező szakterületet választanak (informatika helyett szociális ágazatokat).

A kérdés olyan szerteágazó, hogy nem akarjuk egy cikkel eldönteni a vitát, de 2013-ban az Új Széchenyi Terv keretében az Egyenlő Bánásmód Hatóság készíttetett egy alapos, a problémát differenciáltan vizsgáló kutatást. Ennek fő megállapítása, hogy a mantra abban a formában, ahogy ismételgetjük, valóban hamis. De ez nem jelenti azt, hogy minden rendben van!

„Általánosan elterjedt vélekedés, hogy Magyarországon a nők 10–20 százalékkal keresnek kevesebbet a férfiaknál, s ez nemigen változtatható meg. Mélyebb elemzésünk rávilágított arra, hogy ez a következtetés korrekcióra szorul. Az „átlagos” nő ugyanis, aki ennyivel kevesebbet keresne az „átlagos” férfinál, nem létezik. Viszont létezik egyfelől az üvegplafon-jelenség, másfelől a nem szerinti szegregáció.”

Mit jelent az üvegplafon? Alapesetben a munkahelyen eltöltött évek számával nő a fizetésünk, ez a növekedés azonban a nők esetében egy ponton megtorpan. Ezzel összefügg, hogy minél magasabb egy nő végzettsége és munkahelyi hierarchiában elfoglalt helye, annál nagyobb bérszakadék választja el azonos végzettségű és beosztású férfi kollégájától.

És mi a nemi szegregáció? A munkahelyek harmadában (szinte) csak férfiak, negyedében (szinte) csak nők dolgoznak, vagyis a munkahelyek 60 százaléka nemileg szegregált a mai magyar munkavállalók számára. A nők akkor kerülnek kiugróan hátrányos helyzetbe, ha olyan állásba jutnak a versenyszférában, ahol magasak a férfiak jövedelmei és/vagy ahol sok a női alkalmazott. A közalkalmazottak védett világa ezzel szemben kedvez a nőknek.

„E jelenségek a nők egyes, de távolról sem nagyszámú és semmiképpen nem átlagos csoportjában az ugyanezen csoportba tartozó férfiakhoz képest nagy jövedelemhátrányt okoznak. Az így kialakuló jövedelemhátránynak az átlagra gyakorolt hatása kelti azt a látszatot, mintha a nők a legtöbb munkaerő-piaci csoportban jövedelemhátrányban lennének a férfiakkal szemben” – fejeződik be a tanulmány.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Különleges Arany-estek

Három fővárosi színház is különleges programot kínál az Arany-emlékévben: a Katona félmaratont rendez, a Radnóti Színarany, az Örkény Aranyozás címmel tart előadást.

„Habony szegény fiú volt akkoriban, néha nálunk aludt a kanapén”

Ötven évet kellett várnia, mire filmet készíthetett az egykor a szovjet katonák által elkövetett nemi erőszakokról. Mészáros Márta rendező a héten mozikba kerülő Aurora Borealis – Északi fény történelmi hátteréről és rendkívül különös keletkezéséről. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Bizonyíték: a szovjet katonák tömegesen erőszakoltak meg nőket

Hogyan lett Magyarországon ’48-ra annyi kommunista, hogy átvehették a hatalmat? Miként győzött vidéken harcok nélkül a forradalom? Hogyan kerültek kulcsszerepbe a „kommunistamentők”? Miért akasztották fel őket utóbb? Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottság elnöke 1956-ról. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Ezt nem értik a lengyelek az Orbán-kormányban

Két jó barát, mantrázzuk a mondást Magyarországról és Lengyelországról, de van legalább két ügy, amit Varsóban nem igazán értenek, ha az Orbán-kormányról van szó. A Heti Válasznak adott exkluzív interjújában Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter magyarázza el, hogy mivel és miért van gondjuk.

Kormánypárti abszurd: Semjén Zsolt hazaárulózza Navracsics Tibort

Váratlan nézeteltérés alakult ki a Fideszben: egyesek sátánoznak, mások eltartják maguktól a „Soros-tervet”. Azonban a valódi veszély nem a pénzember felől, hanem belülről fenyegeti Európát – egy konzervatív kiáltvány szerint eltűnik a kultúránk, ha nem születnek gyerekek. A csütörtöki Heti Válasz címlapsztorija.

Kezdhetünk búcsúzni több jól ismert légitársaságtól

Nem kis részben a dolgozók kifacsarásán alapuló humánpolitika okozta a Ryanair botrányos járattörlési hullámát, de a vállalat némi fizetésemeléssel kezelheti a belső feszültségeket. Közben kezdhetünk búcsúzni több jól ismert légitársaságtól is. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Mi történt az EAST ’56-os dalával?

Rosszulesett a zenekarnak, hogy az ’56-os forradalom tavalyi évfordulóján nem az EAST legendás dalát és klipjét vették elő, de megértik. Móczán Péter basszusgitárost, az együttes alapítóját, vezetőjét az október 23-i életműkoncertjük előtt kérdeztük. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.