Feminista mítosz vagy valóság, hogy a nők kevesebbet keresnek a férfiaknál?

/ 2017.03.10., péntek 10:00 /

„A nők nem keresnek kevesebbet, mint a férfiak, de igény lenne rá. Akkor ugyanis lenne alapja annak, hogy égető szükség van a genderszakra. Az agyonismételt mítosszal szemben az igazság az, hogy ugyanazért a munkáért ugyanannyi pénzt kap a nő, mint a férfi, ellenkező esetben az aktus törvénytelen.”

Így kezdte publicisztikáját a 888.hu-n Megadja Gábor. Az írás nem a címben feltüntetett problémáról, a női jövedelemhátrányról szól, de a felvetés jelzi, hogy már itthon sem tabu a téma. Nyugaton már egy ideje parázs viták tárgya a gender pay gap: a jobboldalon sokan bizonygatják, hogy pusztán liberális mítoszról van szó. Ez többek között Milo Yiannopoulos egyik kedvenc vesszőparipája.

Itthon eddig nem volt ez kultúrharcos téma, szerdán, nőnap alkalmából például úgy ment át a teljes magyar online médián az a KSH-hír, hogy „Keresetek szempontjából a nők még mindig jelentősen elmaradnak a férfiak mögött”, mint kés a vajon. De mi az igazság?

Az alapvető különbség a két fél között, hogy másként értelmezik a jövedelemhátrány fogalmát. Az egyik tábor kiszámolja az összes női munkavállaló átlagbérét és az összes férfiét, majd összehasonlítja. Így járt el a KSH, amikor ezt írta: Magyarországon a nők bruttó átlagkeresete 2015-ben a férfiakénak 84,5 százaléka volt.

Az ellenoldal szerint viszont nem lehet így egy kalap alá betenni az összes nőt és összes férfit. Hanem csak azonos képzettségű, ugyanannyi órát dolgozó, azonos munkatapasztalattal bíró, azonos iparágban, azonos szervezeti szinten dolgozó nőket és férfiakat szabad összevetni, és ha így számolunk, már nincs számottevő különbség.

A szkeptikusok is elismerik, hogy összességében kevesebbet keresnek a nők, de az eltérés szerintük nem a patriarchális társadalom zsigeri nőgyűlöletéből fakad, hanem abból, hogy a nők kevesebbet dolgoznak (amiben nyugaton közrejátszik a részmunkaidő népszerűsége az anyák között), a gyerekvállalás miatt kevesebb ledolgozott évük van, és kevésbé jövedelmező szakterületet választanak (informatika helyett szociális ágazatokat).

A kérdés olyan szerteágazó, hogy nem akarjuk egy cikkel eldönteni a vitát, de 2013-ban az Új Széchenyi Terv keretében az Egyenlő Bánásmód Hatóság készíttetett egy alapos, a problémát differenciáltan vizsgáló kutatást. Ennek fő megállapítása, hogy a mantra abban a formában, ahogy ismételgetjük, valóban hamis. De ez nem jelenti azt, hogy minden rendben van!

„Általánosan elterjedt vélekedés, hogy Magyarországon a nők 10–20 százalékkal keresnek kevesebbet a férfiaknál, s ez nemigen változtatható meg. Mélyebb elemzésünk rávilágított arra, hogy ez a következtetés korrekcióra szorul. Az „átlagos” nő ugyanis, aki ennyivel kevesebbet keresne az „átlagos” férfinál, nem létezik. Viszont létezik egyfelől az üvegplafon-jelenség, másfelől a nem szerinti szegregáció.”

Mit jelent az üvegplafon? Alapesetben a munkahelyen eltöltött évek számával nő a fizetésünk, ez a növekedés azonban a nők esetében egy ponton megtorpan. Ezzel összefügg, hogy minél magasabb egy nő végzettsége és munkahelyi hierarchiában elfoglalt helye, annál nagyobb bérszakadék választja el azonos végzettségű és beosztású férfi kollégájától.

És mi a nemi szegregáció? A munkahelyek harmadában (szinte) csak férfiak, negyedében (szinte) csak nők dolgoznak, vagyis a munkahelyek 60 százaléka nemileg szegregált a mai magyar munkavállalók számára. A nők akkor kerülnek kiugróan hátrányos helyzetbe, ha olyan állásba jutnak a versenyszférában, ahol magasak a férfiak jövedelmei és/vagy ahol sok a női alkalmazott. A közalkalmazottak védett világa ezzel szemben kedvez a nőknek.

„E jelenségek a nők egyes, de távolról sem nagyszámú és semmiképpen nem átlagos csoportjában az ugyanezen csoportba tartozó férfiakhoz képest nagy jövedelemhátrányt okoznak. Az így kialakuló jövedelemhátránynak az átlagra gyakorolt hatása kelti azt a látszatot, mintha a nők a legtöbb munkaerő-piaci csoportban jövedelemhátrányban lennének a férfiakkal szemben” – fejeződik be a tanulmány.

Rosta

Sümegi Noémi

Találkozunk 2016-ban!

Milo országa

Egészen elképesztő jelenség, hogy mifelénk a hangadók jelentős hányada éppen az ellenkezőjét hirdeti annak, ahogyan él. Kormánypártiak és ellenzékiek egyaránt.

Július elsejéig oda kell érnie Balatonfüredre!

Tüdőbeteg, alkoholista alkotók és orvosuk közötti kötelékek formálták Levendel László képzőművészeti gyűjteményét. A tüdőgyógyász által irányított Korányi Intézet egyszerre volt menedék és lehetőség a traumákat túlélt művészeknek. A kollekcióból július 1-jéig Balatonfüreden látható tárlat azonban jóval több puszta képzőművészeti bemutatónál. Részletek a friss Heti Válaszban.

A mobilitás jövője, a jövő mobilitása

A június 7-én megrendezésre kerülő Infoparlament idén a mobilitás egyre bővülő témakörét járja körbe, hiszen mozgásban a világ, a mobilitás pedig a korábbiaknál jóval több értelmezéssel bír.

„Hillary is utálta, ahogy róla tudósítottunk”

A nagymarosi vízlépcső elleni tiltakozás emblematikus alakjának fia a The New York Times újságírója. Interjú Adam Liptakkal a szólásszabadság kihívásairól, a liberális sajtó elfogultságairól és a politikai korrektség fonákságairól – a friss Heti Válaszban.

Fordulat: összeköltözött Vuk, Süsü, Ursula és Frakk

Újra forog az óriáshordó és a műemlék körhinta a nyolc hektárral bővült pesti állatkertben, ahol a pünkösdi hétvégén a legkisebbek birtokba vehették a Holnemvolt Várat. Jön a sünispotály, ősszel nyit a Cápasuli, épül a Pannon Park. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Tényleg a homokhiány miatt drágulnak a magyar építkezések?

Mind gyakoribb a nyersanyaghiány a magyar építőiparban, de ez semmi Ázsiához képest. A gigaépítkezésekhez rengeteg homok kell, de hiába van belőle sok a sivatagban, az nem alkalmas rá. Homokmaffiák és lehetséges megoldások a csütörtöki Heti Válaszban.

Rangon alul házasodnak: így foglalta el a palotákat a középosztály

A 21. századra megmaradt európai monarchiák hercegei és hercegnői már szinte mind közemberekkel házasodnak. Henry herceg és Meghan Markle esküvőjét beárnyékolták a menyasszony családjának botrányai, de az új modell Spanyolországtól Dániáig alapvetően jól működik. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

80 éves a XIII. kerület

A XIII. kerület június 1-jén ünnepli önálló közigazgatási egységgé válásának 80. évfordulóját. A díjmentesen látogatható ünnepi eseménysorozat a gyermeknapi hétvégén, május 25-27-én elkezdődik, a programok helyszíne a Béke tér lesz.