Feszültség a Professzorok Batthyány Körében: elfogyott a levegő a szolidáris kritika körül

/ 2018.07.10., kedd 10:00 /
Feszültség a Professzorok Batthyány Körében: elfogyott a levegő a szolidáris kritika körül

A Professzorok Batthyány Köre sosem volt kizárólag bólogató Jánosok klubja, és az utóbbi évekig a Fidesz is tolerálta a bírálatot. Mára azonban annyira elfogyott a levegő a mégoly szolidáris kritika körül is, hogy az egyesületen belüli feszültségek két neves tag kilépéséhez vezettek.

Június 29-én kilépett a Professzorok Batthyány Köréből (PBK) Freund Tamás agykutató és Szathmáry Eörs evolúcióbiológus. Döntésük mögött az állt, hogy a 189 konzervatív tudóst tömörítő egyesület képtelen volt állást foglalni a tudomány világát a legközvetlenebb módon érintő, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutatóhálózatának finanszírozásáról szóló vitában. A kormány az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz rendelné az MTA költségvetésének kétharmadát, az intézetek 20 milliárd forintos büdzséjét és a beruházásokra szánt nyolcmilliárdot. Ez az ellenzők szerint veszélyeztetné a tudományos kutatás autonómiáját, és a felfedezéseket tevő alapkutatás felől az azonnal hasznosuló alkalmazott kutatások felé terelné a forrásokat.

Noha szakterületén Szathmáry is elismert tudós, főleg Freund kilépése üzenetértékű. 2011-ben harmadmagával elnyerte az Agy-díjat, amely a Nobel-díj alatti legmagasabb kitüntetés a neurobiológiában. Az elmúlt évtizedben csak két magyar tudós – két matematikus – részesült hasonlóan rangos elismerésben: Szemerédi Endre Abel-, Lovász László, az MTA mai elnöke pedig Kiotó-díjat kapott. A Freund által vezetett MTA Kísérleti Orvostudományi Intézet a világ egyik vezető neurobiológiai műhelye, ő maga számos, az agyműködést leíró felfedező kutatásban vett részt. Freund nemcsak keresztény hitét vállalja nyíltan, de jó kapcsolatot ápolt az Orbán Viktor vezette kormánnyal is; 2014-ben javarészt az ő lobbimunkájának köszönhetően indulhatott el a 12 milliárd forintos nemzeti agykutatási program. Most az MTA élettudományi alelnökeként és saját csatornáin folytatja a küzdelmet az alapkutatásért.

Értelmi politika

A PBK immár 23 éve a konzervatív értelmiség közéleti zászlóshajója, ezért a mostani helyzet önmagán túlmutató jelentőségű, és érzékletesen fejezi ki a kacskaringós utat, amelyet a Fidesz a szellemi holdudvarával ápolt kapcsolata terén bejárt. Míg a rendszerváltás utáni években a liberális értelmiség szinte azonnal szereplője, sőt alakítója lett a baloldali politikának, a konzervatív szellemi erőtér sokáig passzívan figyelte a közéletet. Ez az 1994 és 1998 közötti ellenzéki korszakban kezdett változni, amikor több intellektuális háttérszervezet is vitorlát bontott. Ilyen volt a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület, amely Orbán Viktor évértékelő beszédeinek szervezőjeként vált ismertté, és ilyen volt a Professzorok Batthyány Köre. 1995-ben hívta életre két debreceni tudós, Taxner Ernő irodalomtörténész és Pálinkás József magfizikus. (Utóbbit a hetekben mentették fel a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöki székéből, ahol nemzetközileg is elismert tudományfinanszírozási rendszert épített ki, előzőleg pedig MTA-elnökként régóta esedékes reformokat indított el.)

Freund Tamás

Freund Tamás

A PBK az 1998-as választás előtt kiáltványban szólított fel a Fidesz vezette polgári oldal támogatására, a következő négy évben pedig nyilatkozatokkal, állásfoglalásokkal, szellemi munícióval segítette a kormányzást. A 2002-es választás előtt a kör arra hivatkozva ítélte el a baloldal 23 millió román munkavállalóval való fenyegetését, hogy „a félelem, a gyanakvás történelmi reflexe mélyen beidegződött a magyarság jelentős rétegeibe, és így van táptalaja az efféle ijesztgetéseknek”. A két választási forduló között Solymosi Frigyes, a PBK akkor még oszlopos tagja olvasta fel a Kossuth téri nagygyűlésen Teller Ede Orbánt támogató levelét.

A baloldalon már ekkor megvetés tárgyát képezte a testület, az Élet és Irodalom például 2004-es azt írta, hogy a kör tagjai „két jó szóért, ropiért, pogácsáért megtesznek mindent”, de cserébe nem kapnak semmit, mert a Fidesz csak a választásokig veszi emberszámba őket, onnantól „fájdalmas professzori fölpanaszlások hasítják keresztül a széles magyar rónát”. Az ellenzéki nyolc évben aztán a Fidesz látszólag egyre jobban épített értelmiségi holdudvarára. Újabb háttérszervezeteket hozott létre (Szövetség a Nemzetért Polgári Kör, Nemzeti Konzultációs Testület), a PBK pedig az MSZP–SZDSZ-kormányok ádáz kritikusaként követelte Gyurcsány Ferenc lemondását vagy épp az egészségügyi reformdüh megfékezését.

A 2010-es kormányváltás után a professzorok védelmükbe vették a kormányt a médiatörvény és az új alaptörvény miatt rázúduló külföldi kritikáktól, de nem rejtették véka alá bírálataikat sem. Legtöbbször a felsőoktatás átalakítása miatt emeltek szót. A 2014-es, újabb kétharmados felhatalmazás után például leszögezték, hogy az elmúlt négy évben nem sikerült előrelépni a minőségi és versenyképes hazai felsőoktatás megteremtésében, biztosítani kell az egyetemi polgárok kutatási és oktatási autonómiáját, és a ciklus végéig meg kell kétszerezni a felsőoktatás állami támogatását. (Ez persze nem történt meg.)

2012-ben szóvá tették, hogy a Nemzeti Földalap bérbeadási pályázatain családi gazdaságok helyett nagybirtokosoknak jutott a legtöbb terület (ekkor még Ángyán József is tagja volt a körnek), Schmitt Pál akkori államfő doktorijáról pedig leszögezték, hogy „nem felelt meg a tudományetikai normáknak”. 2014 végén kiadták első országértékelésüket, amely az eredmények elismerése mellett elítélte a „keleti nyitás” kétértelmű terminusát, a Külügyminisztériumban végrehajtott tisztogatást és az erőt fitogtató megnyilatkozásokat. 2016-ban a háttérintézmények átszervezése ügyében intették óvatosságra a kabinetet, hozzátéve, hogy a „kormányzat ígért lehiggadására az ország nyugalma érdekében igen nagy szükség volna”.

Érted haragszom

Ebben az évben már repedések is megjelentek a PBK építményén, amikor a szervezet a Tudta? című közleményével teljes mellszélességgel szállt be a kvótanépszavazási kampányba. Ebben azt kérték, hogy a népvándorlással szembeni fellépés érdekében „tekintsünk el” a nem mindenki ízlésének megfelelő plakátoktól. A mostani kilépések előtt ekkor fordult elő először, hogy egyes tagok hátat fordítottak a testületnek. Az első távozó Ángyán József volt, aki „megdöbbentően szervilisnek, önzőnek és a keresztény értékrendtől távol állónak” nevezte az „ostoba és hazug” kormánypropagandára rálicitáló nyilatkozatot, majd követte példáját – a Fideszt publicisztikáival régóta ostorozó – Solymosi Frigyes is.

A lex CEU ügyében ellenben, noha közvetlenül érintette a tudományos kutatást, nem adott ki állásfoglalást a PBK 2017 tavaszán. Ebben közrejátszott a kör belső működési rendje is: ha a mintegy 190 tagból akár csak tíz is egy határozat ellen szavaz, akkor az anyag a fiókban marad. De a publikált állásfoglalások is többszörös szűrőn mennek keresztül, így gyakran jóval szelídebbek annál, mint amit a kritikusabb tagok éreznek.

A CEU ügyében ráadásul jóval nagyobb volt az ellenállás. Információink szerint háromszor annyian javasolták a hallgatást, mint amennyien a kiállást, főleg azok a professzorok, akik teljesítményük okán kevésbé beágyazottak az európai és észak-amerikai tudományosságba.

A PBK 2017 elején ismét a viták középpontjába került, miután a Válasz.hu szemlézte legfrissebb, erős bírálatokat tartalmazó országelemzését. „A tartósan birtokolt hatalom nemcsak híveit, vazallusait termelte ki, de úgy látszik, szerencselovagjait is” – írták, hozzátéve, hogy a korrupció módszertanra, személyi körre épülő gyakorlattá intézményesült. Emellett sürgették az egészségügy konszolidációját, jogosnak nevezték az oktatás állapota miatt tiltakozó tanárok követeléseit, és eltúlzottnak, értelmetlennek a migránskampányt.

Náray-Szabó Gábor

Náray-Szabó Gábor

A bírálatokat azonban visszakozás követte. Náray-Szabó Gábor, a PBK elnöke több interjúban is hangsúlyozta: nem Orbán Viktornak, hanem általában a társadalomnak üzentek, hogy Mészáros Lőrinc „nem érdekel minket”. Lovas Rezső alelnök pedig lapunknak küldött olvasói levelében azt írta, hogy „nem a kormányzati korrupcióról szóltunk, hanem a társadalmi légkörről, amelyben a kormányzatra rákent minden rosszat elhisznek”.

Nincs apelláta

Hasonló visszakozás volt megfigyelhető idén is, amikor a Magyar Polgári Együttműködés Egyesülettel és a Keresztény Értelmiségiek Szövetségével közösen kiadott, Az idők jelei című tanulmánykötet kritikus megállapításairól cikkezett a sajtó. A három szervezet közleménye szerint a szerzők „szomorúan olvasták” azokat a cikkeket, amelyek a negatív megállapításokat szemezgették ki a kötetből. Például azt, hogy a kormánykommunikáció „a mértéktelenség agresszív kampánya”, hogy „az uniós pénzek egyesek számára úgy állnak rendelkezésre, mint a rómaiaknak a frissen hódított földek”, és hogy „az állandó harc, a mindent átható barát-ellenség magatartás” csökkenti a közbizalmat.

Az még lehetne jogos felvetés, hogy a sajtó a bíráló megjegyzésekre repült rá. Csakhogy azt is hozzátették, hogy a bírálatot nem „a jelenlegi kormány vagy egy konkrét párt” kritikájának szánták, hanem „általános hazai és nemzetközi politikai, társadalmi, közéleti jelenségekre reflektáltak”. Vagyis mintha megijedtek volna szavaiktól, és ezzel sokak szerint éppen hogy azt támasztották alá: a kormány már nem tűri el a mégoly építő, „érted haragszom” jellegű kritikát sem. Ennek értelmében az értelmiségi holdudvartól nem érdemi hozzászólásokat, hanem a hatalmi érdeket kiszolgáló megerősítést vár.

Ez a látszat most, a Magyar Tudományos Akadémia finanszírozásának ügyében vált teljessé, amikor Náray-Szabó a Magyar Idők hasábjain vette védelmébe a kormány terveit. A kör pedig eközben képtelen volt elfogadni egy egyébként mértéktartóan megfogalmazott állásfoglalást a felfedező kutatások és az MTA intézethálózatának védelmében. Pedig a tagok háromnegyede a kiállásra voksolt, ám a vétóhoz elegendő volt 16 professzor ellenszavazata.

Forrásaink szerint voltak jó szándékú naiv tagok, akik elhiszik a kormány kommunikációját, miszerint az MTA továbbra is megkapja a teljes összeget; voltak, akik még egyet is értenek a források újraosztásával; de voltak olyanok is, akik pusztán nem akartak egy platformra kerülni a Momentum által az ügyben szervezett tüntetés résztvevőivel.

Akárhogy is: miközben az idei vitairat szerint „a hatalom túlzott centralizációja is a mértékletesség hiányára utal, mert azt hisszük, csak mi tudjuk megoldani a dolgokat”, a professzori testület néma maradt egy újabb, a magyar tudomány autonómiáját érintő ügyben, és elvesztette újabb két fontos tagját.

 

Felhívás!
Ha szeretné támogatni lapunk újraépülését, kérjük, támogassa szerkesztőségünket a Heti Válasz Kiadó Kft. 11794008-20532422-es bankszámlaszámán.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Baljós árnyak a magyar Microsoftnál

Váratlanul felállt székéből a magyar Microsoft ügyvezetője. Nem ez az első baljós árny a vállalatnál: fél éve elcsapták állami viszonteladóikat, két volt vezetőjük kormányzati mentőövet kapott, és a hírek szerint az amerikai hatóságok is vizsgálódnak az ügyben.

Hatékony oktatási-nevelési stratégia a cirkuszban

A Fővárosi Nagycirkusz előadásait, valamint különböző programjait látva egyre inkább bebizonyosodik, hogy a cirkusz közösségeket tud megszólítani, gondolkodásra, beszélgetésekre, vitákra sarkalló tartalmakat képes közvetíteni.

Összeomlott a magyar ellenzék – csődbiztos kerestetik

Budapest V. és VIII. kerületében győzelmet remélt az ellenzék a július 8-i időközi erőpróbákon, hiszen a parlamenti szavazáshoz képest egységesebb formában indult – ráadásul a főváros Fidesz-kritikusabb, mint az ország. Aztán jött a feketeleves, illetve a tanácstalanság: jövőre milyen felállásban lenne célszerű „elszenvedni” az uniós és az önkormányzati választást? Részletes háttér a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.