Figyelmeztető jelek – nagy bajban a vidéki sajtó

/ 2017.08.10., csütörtök 10:23 /

Hogyan képes működni Magyarországon a független sajtó? Hirdetések nélkül. Akkor mégis miből?

A választ a Szabad Pécs nevű hírportál esetén tanulmányozhatjuk. Mára csaknem a teljes vidéki sajtó Fidesz-közelbe került. Mondhatnánk erre, hogy miért baj ez, hiszen évtizedekig meg MSZP-közelben volt – és (legalább részben) igazunk is lenne, ha ez értékrendi váltás lenne. Vagyis az áthangolt lapok konzervatív alapról néznék környezetük történéseit, nem pedig arról szólna a váltás, hogy most fideszes politikusok telefonálnak le, és nem szocialisták, hogy ezzel vagy azzal a témával „lokálpatrióta” módon kell foglalkozni. Értsd: pozitívan, kritika nélkül. Ami a lokálpatriotizmus sajátos értelmezése, mert éppen azt a célt nem szolgálja így a lap, amire való: a nyilvánosságot, a  közösség ügyének előrevitelét, javítását.

De, sajnos, így történik. A budapestiek pedig kérdezhetnék: mi közük hozzá? Ők fővárosi lapokat olvasnak – csakhogy fővárosi lapok nincsenek, csak országosak. Ezeknek pedig egyre kevesebb pénzük van vidéki tudósítói hálózatot fenntartani, ezért egyre fontosabb (lenne) a megyei lapok hírhozó képessége.

Aki veszi a fáradságot, hogy átolvassa ezeket, már évek óta láthatja, hogy a fővárosból szerkesztett egyentartalmat nyomattak, felöntve megyei halálozási hírekkel és kötelező protokollal (avatás, átadás, elfogadás, megszavazás). Következmény: a vidéki Magyarország egyre kevésbé jelenik meg az országos lapokban.

Ez a jelenség tehát már régóta jelen van, ám azért nyomokban, laboratóriumi körülmények között kimutathatóan, de mégiscsak volt vidéki sajtó.

A Magyar Narancs interjút közölt a Dunántúli Naplótól elbocsájtott újságírók által alapított Szabad Pécs portál újságíróival. Ez az a híroldal, amely az elmúlt hetekben három írással is bejutott az országos sajtóba: a pécsi csőd hírével; a lemondatott pap történetével, akinek egy gimnazista fiúval volt viszonya, valamint egy másik egyházi jellegű írással, mohácsi plébános zavaros pénzügyeivel.

Az újságírók szerint a megyei sajtó felvásárlásával „egy már jól láthatóan rég nem működő rendszert vágtak végképp tönkre. Ezzel azonban másfajta remény is született, hogy a jövőben fel lehessen építeni a szakmailag korrekt, független nyilvánosságot vidéken.”

Utóbbi pont inkább a reményeikben szerepel.

Merthogy a Szabad Pécs online lap, és mint ilyen hatalmas bajban van, mert csak a hirdetésekből származik bevétele. A hirdetők nem nagyon szeretik az online felületet. A Bama.hu-t, a Dunántúli Napló online változatát persze igen, van benne (állami-önkormányzati) reklám. De a Szabad Pécset kiemelten nem. Ugyanis attól félnek, hogy valamelyik állami hatóság vagy az önkormányzat megtorolná rajtuk, ha hirdetnének. (De biztos ez? Mi lenne, ha tennének egy próbát, és ha bántanák a hirdetőket, máris kész lenne a következő címlapsztori, amit átvehetne az országos sajtó?) 

Ennek hiányában a Szabad Pécs közösségi finanszírozásból, magyarán névtelen adományokból próbálja fenntartani magát. Mindössze néhány százezer forint bevétel származik ebből, ezért a lapnál mindenki ingyen dolgozik (pontosabban: a végkielégítéséből és más lapoktól kapott flekkpénzből él), a bevételből pedig az ügyvezető járulékait fizetik, meg a rezsit, ami azért nem túl kecsegtető jövőkép, még akkor sem, ha itt legalább a papír- és a nyomdaköltség nem terheli a lapot.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Különleges Arany-estek

Három fővárosi színház is különleges programot kínál az Arany-emlékévben: a Katona félmaratont rendez, a Radnóti Színarany, az Örkény Aranyozás címmel tart előadást.

„Habony szegény fiú volt akkoriban, néha nálunk aludt a kanapén”

Ötven évet kellett várnia, mire filmet készíthetett az egykor a szovjet katonák által elkövetett nemi erőszakokról. Mészáros Márta rendező a héten mozikba kerülő Aurora Borealis – Északi fény történelmi hátteréről és rendkívül különös keletkezéséről. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Bizonyíték: a szovjet katonák tömegesen erőszakoltak meg nőket

Hogyan lett Magyarországon ’48-ra annyi kommunista, hogy átvehették a hatalmat? Miként győzött vidéken harcok nélkül a forradalom? Hogyan kerültek kulcsszerepbe a „kommunistamentők”? Miért akasztották fel őket utóbb? Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottság elnöke 1956-ról. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Ezt nem értik a lengyelek az Orbán-kormányban

Két jó barát, mantrázzuk a mondást Magyarországról és Lengyelországról, de van legalább két ügy, amit Varsóban nem igazán értenek, ha az Orbán-kormányról van szó. A Heti Válasznak adott exkluzív interjújában Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter magyarázza el, hogy mivel és miért van gondjuk.

Kormánypárti abszurd: Semjén Zsolt hazaárulózza Navracsics Tibort

Váratlan nézeteltérés alakult ki a Fideszben: egyesek sátánoznak, mások eltartják maguktól a „Soros-tervet”. Azonban a valódi veszély nem a pénzember felől, hanem belülről fenyegeti Európát – egy konzervatív kiáltvány szerint eltűnik a kultúránk, ha nem születnek gyerekek. A csütörtöki Heti Válasz címlapsztorija.

Kezdhetünk búcsúzni több jól ismert légitársaságtól

Nem kis részben a dolgozók kifacsarásán alapuló humánpolitika okozta a Ryanair botrányos járattörlési hullámát, de a vállalat némi fizetésemeléssel kezelheti a belső feszültségeket. Közben kezdhetünk búcsúzni több jól ismert légitársaságtól is. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Mi történt az EAST ’56-os dalával?

Rosszulesett a zenekarnak, hogy az ’56-os forradalom tavalyi évfordulóján nem az EAST legendás dalát és klipjét vették elő, de megértik. Móczán Péter basszusgitárost, az együttes alapítóját, vezetőjét az október 23-i életműkoncertjük előtt kérdeztük. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.