Figyelmeztető jelek – nagy bajban a vidéki sajtó

/ 2017.08.10., csütörtök 10:23 /

Hogyan képes működni Magyarországon a független sajtó? Hirdetések nélkül. Akkor mégis miből?

A választ a Szabad Pécs nevű hírportál esetén tanulmányozhatjuk. Mára csaknem a teljes vidéki sajtó Fidesz-közelbe került. Mondhatnánk erre, hogy miért baj ez, hiszen évtizedekig meg MSZP-közelben volt – és (legalább részben) igazunk is lenne, ha ez értékrendi váltás lenne. Vagyis az áthangolt lapok konzervatív alapról néznék környezetük történéseit, nem pedig arról szólna a váltás, hogy most fideszes politikusok telefonálnak le, és nem szocialisták, hogy ezzel vagy azzal a témával „lokálpatrióta” módon kell foglalkozni. Értsd: pozitívan, kritika nélkül. Ami a lokálpatriotizmus sajátos értelmezése, mert éppen azt a célt nem szolgálja így a lap, amire való: a nyilvánosságot, a  közösség ügyének előrevitelét, javítását.

De, sajnos, így történik. A budapestiek pedig kérdezhetnék: mi közük hozzá? Ők fővárosi lapokat olvasnak – csakhogy fővárosi lapok nincsenek, csak országosak. Ezeknek pedig egyre kevesebb pénzük van vidéki tudósítói hálózatot fenntartani, ezért egyre fontosabb (lenne) a megyei lapok hírhozó képessége.

Aki veszi a fáradságot, hogy átolvassa ezeket, már évek óta láthatja, hogy a fővárosból szerkesztett egyentartalmat nyomattak, felöntve megyei halálozási hírekkel és kötelező protokollal (avatás, átadás, elfogadás, megszavazás). Következmény: a vidéki Magyarország egyre kevésbé jelenik meg az országos lapokban.

Ez a jelenség tehát már régóta jelen van, ám azért nyomokban, laboratóriumi körülmények között kimutathatóan, de mégiscsak volt vidéki sajtó.

A Magyar Narancs interjút közölt a Dunántúli Naplótól elbocsájtott újságírók által alapított Szabad Pécs portál újságíróival. Ez az a híroldal, amely az elmúlt hetekben három írással is bejutott az országos sajtóba: a pécsi csőd hírével; a lemondatott pap történetével, akinek egy gimnazista fiúval volt viszonya, valamint egy másik egyházi jellegű írással, mohácsi plébános zavaros pénzügyeivel.

Az újságírók szerint a megyei sajtó felvásárlásával „egy már jól láthatóan rég nem működő rendszert vágtak végképp tönkre. Ezzel azonban másfajta remény is született, hogy a jövőben fel lehessen építeni a szakmailag korrekt, független nyilvánosságot vidéken.”

Utóbbi pont inkább a reményeikben szerepel.

Merthogy a Szabad Pécs online lap, és mint ilyen hatalmas bajban van, mert csak a hirdetésekből származik bevétele. A hirdetők nem nagyon szeretik az online felületet. A Bama.hu-t, a Dunántúli Napló online változatát persze igen, van benne (állami-önkormányzati) reklám. De a Szabad Pécset kiemelten nem. Ugyanis attól félnek, hogy valamelyik állami hatóság vagy az önkormányzat megtorolná rajtuk, ha hirdetnének. (De biztos ez? Mi lenne, ha tennének egy próbát, és ha bántanák a hirdetőket, máris kész lenne a következő címlapsztori, amit átvehetne az országos sajtó?) 

Ennek hiányában a Szabad Pécs közösségi finanszírozásból, magyarán névtelen adományokból próbálja fenntartani magát. Mindössze néhány százezer forint bevétel származik ebből, ezért a lapnál mindenki ingyen dolgozik (pontosabban: a végkielégítéséből és más lapoktól kapott flekkpénzből él), a bevételből pedig az ügyvezető járulékait fizetik, meg a rezsit, ami azért nem túl kecsegtető jövőkép, még akkor sem, ha itt legalább a papír- és a nyomdaköltség nem terheli a lapot.

Rosta

Sümegi Noémi

Találkozunk 2016-ban!

Milo országa

Egészen elképesztő jelenség, hogy mifelénk a hangadók jelentős hányada éppen az ellenkezőjét hirdeti annak, ahogyan él. Kormánypártiak és ellenzékiek egyaránt.

Július elsejéig oda kell érnie Balatonfüredre!

Tüdőbeteg, alkoholista alkotók és orvosuk közötti kötelékek formálták Levendel László képzőművészeti gyűjteményét. A tüdőgyógyász által irányított Korányi Intézet egyszerre volt menedék és lehetőség a traumákat túlélt művészeknek. A kollekcióból július 1-jéig Balatonfüreden látható tárlat azonban jóval több puszta képzőművészeti bemutatónál. Részletek a friss Heti Válaszban.

A mobilitás jövője, a jövő mobilitása

A június 7-én megrendezésre kerülő Infoparlament idén a mobilitás egyre bővülő témakörét járja körbe, hiszen mozgásban a világ, a mobilitás pedig a korábbiaknál jóval több értelmezéssel bír.

„Hillary is utálta, ahogy róla tudósítottunk”

A nagymarosi vízlépcső elleni tiltakozás emblematikus alakjának fia a The New York Times újságírója. Interjú Adam Liptakkal a szólásszabadság kihívásairól, a liberális sajtó elfogultságairól és a politikai korrektség fonákságairól – a friss Heti Válaszban.

Fordulat: összeköltözött Vuk, Süsü, Ursula és Frakk

Újra forog az óriáshordó és a műemlék körhinta a nyolc hektárral bővült pesti állatkertben, ahol a pünkösdi hétvégén a legkisebbek birtokba vehették a Holnemvolt Várat. Jön a sünispotály, ősszel nyit a Cápasuli, épül a Pannon Park. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Tényleg a homokhiány miatt drágulnak a magyar építkezések?

Mind gyakoribb a nyersanyaghiány a magyar építőiparban, de ez semmi Ázsiához képest. A gigaépítkezésekhez rengeteg homok kell, de hiába van belőle sok a sivatagban, az nem alkalmas rá. Homokmaffiák és lehetséges megoldások a csütörtöki Heti Válaszban.

Rangon alul házasodnak: így foglalta el a palotákat a középosztály

A 21. századra megmaradt európai monarchiák hercegei és hercegnői már szinte mind közemberekkel házasodnak. Henry herceg és Meghan Markle esküvőjét beárnyékolták a menyasszony családjának botrányai, de az új modell Spanyolországtól Dániáig alapvetően jól működik. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

80 éves a XIII. kerület

A XIII. kerület június 1-jén ünnepli önálló közigazgatási egységgé válásának 80. évfordulóját. A díjmentesen látogatható ünnepi eseménysorozat a gyermeknapi hétvégén, május 25-27-én elkezdődik, a programok helyszíne a Béke tér lesz.