Amikor leugrik a hang

/ 2010.03.22., hétfő 17:14 /
Amikor leugrik a hang

Az egykor legendás magyar szinkron a munka leértékelése és a dömpingben gyártott felvételek miatt lassan olyan gyatra színvonalú lesz, ami már élvezhetetlenné teszi a filmeket. 2010-ben, a magyar szinkron 75. évében kampány indult a "hangalámondás" felé haladó gyakorlat megállításáért.

"Azt mondta, nem lesz több fiatal albérlő." Dallos Szilvia kérdőn néz fel a papírból, mert valami nem stimmel.

A rendező kiszól, hogy ezt a mondatot kettőbe mondja - a szöveg, amit fel kell olvasni, nem jelöli a törést. "Azt mondta... (a szereplő a képernyőn fürkészőn néz a férfira), nem lesz több fiatal albérlő." Így már tökéletes, halljuk a vezérlőből. "Azt azért lehet tudni, kiféle ez a nő?" - kérdi a színésznő, hiszen csak két perce nyomták kezébe a szöveget, mire a rendező, Vági Tibor nevetve mondja: "Te vagy a gyilkos!"

A Derrick eddig nem látott epizódjait szinkronizálják a Duna Tv megrendelésére egy pesti stúdióban, és máris a problémák közepébe érkeztünk: a magyar szinkronért rajongók és aggódók ugyanis legutóbb épp emiatt háborodtak fel. Mert igaz, hogy Szabó Ottó már nem tudja az idős német nyomozónak kölcsönözni a hangját, de hogy segítője, Harry ne Gálvölgyi János legyen! Nem mintha bajuk lenne Ujlaky Dénessel vagy Besenczi Árpáddal, de úgy vélik, velük nem kel életre a figura.

Egy-egy külföldi színésznek ugyanis meghatározott magyar hangja van, aki nélkül a film nem nyújtja ugyanazt az élményt. Ha a James Bondban Roger Moore a főszereplő, ne Vass Gábor legyen a főgonosz hangja, mert az (a másik Bond) Sean Conneryé, ha viszont Connery alakítja a 007-es ügynököt, akkor a vele szemben álló ne Láng József (Moore magyar hangja) orgánumán szólaljon meg. Mindkettőre volt példa az elmúlt hetekben a TV2-n.

A népnevelő mozi

Hogy miért nem a megszokott hangokat halljuk, annak számos oka lehet. A rendezők, gyártásvezetők úgy gondolhatják, hogy míg a filmen szereplő színész "megmaradt" fiatalnak, addig az őt szinkronizáló magyar művész megöregedett (bár elismerik, a hang nem változik olyan sokat). Gyakran előfordul, hogy néhány nap alatt kell valamit magyarítani, és az adott színész nem ér rá, de a legvalószínűbb az, hogy a nevesebb művészeket nem tudják vagy nem akarják megfizetni.

Dallos Szilvia

A forgalmazók minél olcsóbban szeretnék megúszni a szinkront. A díjazás évtizedek óta változatlan: a színészek jó esetben 3-400 forintot kapnak tekercsenként (a filmeket jelenetenként tekercsekre bontják, s egy filmben 20-40, ha főbb szerepről van szó, 100 tekercsnyi szövegük van). Ahhoz, hogy ezzel keresni is tudjanak, szinte mindent el kell vállalniuk - ha egyáltalán szükség van még rájuk. Néhány hónapos tanfolyam után bárki lehet "magyar hang", a színészek pedig úgy végeznek a színművészetin, hogy nem ismerik a szinkront.

A magyar nézők viszont el vannak kényeztetve. Sok országban csak hangalámondással vagy felirattal vetítik a filmeket. Magyarországon az ötvenes években politikai akarat tette magasra a lécet - a pártvezetők fontos szerepet tulajdonítottak a mozinak. 1951-ben jött létre a Magyar Szinkron Állami Vállalat, amely 1957-től Pannónia Filmstúdióként működött 1986-ig. Kiváló szakemberek dolgoztak a magyar változatokon, s a legnagyobb színészek is szívesen vállalták a munkát. Szigorú besorolás alapján utalták a gázsit - egy Jászai Mari-díjas művész többet kapott. A felvételt komoly időegyeztetés előzte meg, hiszen egyszerre kellett ott lenni egy-egy jelenetnél - ma már a hangsávokat külön veszik fel, a magyar hangok nem sűrűn találkoznak.

Bongyor hajú gyilkos

A változás a kereskedelmi csatornák megjelenésével kezdődött. A televíziókat elárasztó sorozatok miatt felgyorsult a munka: a rendszerváltás előtt egy-egy szinkrondramaturgnak egy hónapja volt, hogy a filmen látott mimikához, szájmozgáshoz, a megszólalás hosszához megtalálja a leginkább odaillő kifejezéseket, s gyakran egy másik kultúrát (más mértékegységekkel, közmondásokkal, eltérő metakommunikációval) tegyen befogadhatóvá a magyar közönség számára.

Ma erre egy-két hete van. Nincsenek lektorok és asszisztensek, kötetbe gyűjthetők a tréfás vagy bosszantó félrefordítások ("Nem bánna egy szivart?"), s ha mindez rossz hangokkal is párosul, akkor nem csak a vájt fülű szakma kapcsolja ki a televíziót. "A hangját kölcsönző színésznek be kell tudni lépni a vetített világba - mondja Dallos Szilvia. - Régen, ha nem jelent meg a szereplő szája szegletében lévő apró félmosoly a hangodban, máris újravették.

 

Másképp kell megszólalni fűzőben és farmerben, mert másképp veszed a levegőt." A Derrickben pillanatok alatt kellett átlényegülnie féltékeny, bongyor hajú, otthonkás nővé. Egyébként kívül marad a hang a történeten: leugrik a vászonról.

Egy-egy nagyjátékfilm szinkronizálása régen egy hétig tartott, ma egy napig, s a színészek nem látják előzetesen a filmet. A régi nagy mozikat napjainkban újraszinkronizálják - vagy azért, mert a magnószalagokon tárolt hanganyag elveszett, elöregedett, vagy mert a régi kópia jogdíja lejárt. A szinkronmunkában részt vevőket azonban nem illeti meg jogdíj. Góz Tamás, a Magyarszinkron.hu szerkesztője szerint a legnagyobb baj az, hogy a szinkronizálást nem tekintik önálló művészeti tevékenységnek.

Honlapjukon ezért kampányt indítottak a 75 éves magyar szinkron megmentéséért: a közönséget, a stúdiókat és a forgalmazókat is szeretnék felrázni. A kereskedelmi csatornák a vége-főcímet például le is vágják a reklámok kedvéért, így a magyar szöveg megalkotójának és a szinkronizáló színészeknek még a nevük sem hangzik el. A visszajelzés hiányát kívánják pótolni a honlap munkatársai a hónap hangja cím odaítélésével.

Jobb, mint az eredeti

A fővárosban 20-22 stúdió foglalkozik szinkronizálással (a legjelentősebb az SDI Média, a Pannónia Sound System, a Mafilm, a Masterfilm Digital Kft., a Mikroszinkron és a Szinkronsystem Kft.), pontos számukat azonban még Jankovich Krisztina szinkronrendező, a Magyar Filmművészek Szövetsége szinkronszakosztályának titkára sem tudja.

"Megszűnnek és alakulnak, számuk állandóan változik" - mondja. Próbafelvétel, szereplőválogatás már nincs, van viszont casting: a Disney-filmeknél gyakorlat, hogy a szinkronrendező kiküldi az általa kiválasztott szereplők hangmintáját, amit a tengerentúlon számítógéppel hasonlítanak össze az eredeti szereplő hanggörbéjével. Amelyik jobban passzol, az lesz a magyar hang, még ha a magyar rendező szerint nem is az a karakter tudná a legjobban közvetíteni a figurát.

Lassan két nemzedék is felnő, amely nem ismeri a régi nagy filmek eredeti szinkronját, ám a hibákat mindenki észreveszi. A Movies 24 csatorna filmjeit például részben Romániában magyarítják, de olyan rossz minőségben, hogy lassan talán ők is rájönnek: érdemes áldozni a szinkronra, mert többen néznék a csatornát.

A szinkron nyelvezete kihat a nézőkre, és nagyban befolyásolja a beszélt nyelvet, a fiatalok szókincsét, beszédstílusát. Góz Tamás úgy látja, a forgalmazók szerint a szinkron szükséges rossz, a feliratozás negyedannyiba kerülne. S bár az analfabetizmus és a nyelvismeret az ötvenes évek óta változott, a magyar nézők továbbra is igénylik, hogy a filmek magyar nyelven szólaljanak meg, ami sokszor tényleg jobb (volt), mint az eredeti.

 



Utószinkron

A mikrofon mögött emberek, kezükben papír, és már vagy tizedszer mondják el ugyanazt a szöveget. A helyzetet nehezíti, hogy nem csupán a teherautó zötyögését kell visszaadniuk a hangjukkal, de egy szovjet elvtársnő is ugrásra készen figyeli és ellenőrzi a történteket. Dallos Szilvia nemcsak könyveket írt a szinkron világáról, hanem színdarabot is. Igaz, az Utószinkron című előadás - amit tavaly év végén mutatott be a Tivoli Színház - valójában az ötvenes évekről szól.

 

A színésznő-író ugyanis úgy gondolta, hogy a szinkronizáláson keresztül lehet legjobban bemutatni a korszak bornírtságát és kegyetlenségét, mert a diktatúra legfőbb célja a szinkron: azt mondják és mondatják, amit a hatalom mondatni akar. Nem egészen a fantázia szüleménye, hogy egy szovjet színház vendégjátékát élőben kell szinkronizálni, az első televíziós vetítések egyikén szintén valahogy így történt.

Arról viszont az írónő sem tud, hogy valakinek a beismerő vallomását kellett volna utólag rámondania egy másik, általa elmondott szövegre - de akár ez is előfordulhatott volna. Az pedig már tényleg csak a véletlen műve, hogy a Tivoli előadásában számos olyan színész játszik (Haás Vander Péter, Czvetkó Sándor, Szélyes Imre), akinek nevét magyar hangként is jól ismerhetjük.

 



MAGYAR HANGJA

Bruce Willis magyar hangja Dörner György, esetleg Szakácsi Sándor, más hangot a magyar fül nem vesz be. Gérard Depardieu Helyey László, Terence Hill Újréti László, Eddie Murphy szintén Dörner. Cameron Diaz Für Anikó, Antino Banderas Selmeczi Roland. Arnold Schwarzenegger Gáti Oszkár vagy Reviczky Gábor, esetleg Tordy Géza.

 

A profi Belmondója mit sem érne Garas Dezső nélkül. Pierce Brosnant Kautzky Armand hangján kedvelték meg a magyarok, Luis de Funest Haumann Péterén, illetve Balázs Péterén. Sharon Stone csábító hangját az Elemi ösztönben Básti Juli adta, dr. House-ét Szakácsi Sándor, később Kulka János. Kojak magyar hangja Inke László, majd Koncz Gábor, Tony Curtisé Sztankay István.

Egy-egy színész halálakor veszteség éri a szinkront is: Selmeczi Roland Brad Pitt-től a 24-ben játszó Kiefer Sutherlandig számos sztárnak kölcsönözte a hangját, tragikus balesete után gyorsan kellett megtalálni az utódait. Bujtor István nélkül nem lenne a "magyar" Piedone az, aki, Kristóf Tibor hangját többek közt Onedin kapitány, Sean Connery, Gregory Peck, Marcello Mastroianni és Morgan Freeman életre keltőjeként őrizték meg a hangszalagok.

Rosta

V. Nagy Viktória

Találkozunk 2016-ban!

Kortársunk, Jézus Krisztus

Profi színházi előadás, gyülekezeti közösségi játék, rockoratorikus, illetve rockzenén alapuló produkciók: húsvét közeledtével megnéztük, milyen múlt- és jelenbeli passiójátékok készültek, s hogy melyik mit üzen a ma emberének. Részletek a friss Heti Válaszban.

Merkel bukik vagy Erdoğan? – ez itt a kérdés

Kétséges Recep Tayyip Erdoğan többsége a hatalmát bebetonozó népszavazáson, emiatt fontos neki a nyugati törökség szavazata. A török politikusok kiutasítása miatti bosszúként havi 15 ezer migráns zúdulhat Európára. De kinek a karrierjébe kerül mindez: Merkelébe vagy Erdoğanéba? Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

László Zsolt: „Nekünk ki kell pusztulnunk”

Teljesíthetők-e Jézus tanításai ma, és egy nem hívő játszhat-e a szenvedéstörténetben? László Zsolt szerint erre is választ keres a Passió XXI. című előadás. A Radnóti Színház színészétől megkérdeztük azt is, dolgozna-e Vidnyánszky Attilával. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Kihátrálhat a kormány a multikat szorongató csomag mögül

A multik megszorongatására szolgáló tervektől a kis magyar boltok is pánikba estek, ami elgondolkoztatta a kormányt. A Góliátok és Dávidok versenyébe a világ több pontján próbál az állam beleszólni – a friss Heti Válaszban bemutatjuk, mekkora sikerrel.

Szeressük a kiegyezést! Történészvita a 150. évfordulón

Elárulták a kiegyezés tető alá hozói március 15-ét, vagy éppen megvalósították a céljait? Miért értékelődött fel Kádár alatt 1867? A kiegyezés 150. évfordulóján ifj. Bertényi Iván és Hermann Róbert történészeket kérdeztük. Interjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.