Fizető vendégek
Egymilliót fizetett, hogy a fiatalkorúak börtönébe kerülhessen
Hat ezredest gyanúsítanak vesztegetéssel és hivatali visszaéléssel a legújabb börtönbotrányban. A két évig tartó reforméra után a büntetés-végrehajtás szervezete szétzilálódott.
Részben titkosszolgálati eszközökkel buktatta le a Budapesti Katonai Ügyészség azt a hat ezredest, egy alezredest, két ügyvédet és két civilt, akik a vád szerint milliós vesztegetési pénzeket fogadtak el az elítéltektől. A rabok a pénzükért VIP-cellát és más kedvezményeket kaptak, például kétszer több csomagot, beszélőt és szabadságot. Az egyik elítélt egymillió forint ellenében a fiatalkorúak tököli börtönében tölthette le szabadságvesztését. A lefülelt ezredesek között van a tököli és az egri börtön korábbi parancsnoka, valamint a BM kórház egyik főorvosa.
A büntetés-végrehajtás rendszerének korruptságára rávilágító ügyből csak januárban lett botrány, bár a bűncselekményeket 2005-2006-ban követték el, és a nyomozást az ügyészség tavaly augusztusban lezárta. A nyilvánosság csak azért szerezhetett tudomást az esetről, mert a köztévé híradója fél év késéssel "ügyet csinált" belőle. Ráadásul az egyik gyanúsított a botrány kirobbanásáig megtartotta állását a tököli fegyintézetben. Január 29-én Juhász Gábornak, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium államtitkárának figyelmeztetnie kellett a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) megbízott vezetőjét, Dömény Sándor dandártábornokot, ugyan indítson már fegyelmi eljárást a tiszt ellen. Dömény menesztette a gyanúsítottat, de ez nem változtat a tényen, hogy a BVOP vezetői nem találtak kivetnivalót abban, hogy egy korrupt tiszt dolgozzon ugyanabban a fegyintézetben, ahol a bűncselekményt elkövette. E feltűnő erkölcsi vakságért leginkább a szervezet előző parancsnoka, a december 31-én nyugdíjba vonult Csere László tehető felelőssé, mivel Dömény csak januárban vette át a BVOP irányítását. A bűnügyben érintett többi ezredes már nyugdíjas: Juhász Gábor szerint "igyekeztek elmenekülni a nyugdíjba" az eljárás elől.
A korrupciós helyzet romlása összefügghet azzal, hogy 2005 októberében a rendőrséghez hasonlóan a büntetésvégrehajtásban is megszüntették a belső ellenőrzést. A főosztály felszámolásától évi 50-55 millió forint megtakarítást vártak. E döntés még Bökönyi István parancsnoksága idején született, igaz, a bv ügyeit már augusztus óta jórészt Csere László irányította miniszteri biztosként. Csere két évig tartó reformlendületének eredményeként a bv vezetőinek 50-60 százaléka távozott a szervezettől, többségük kihasználta a korengedményes szolgálati nyugdíj kínálta lehetőségeket. Az ötvenes éveikben járó, még erejük teljében lévő tisztek többsége persze tovább dolgozik; Bökönyi például az In-Kal Security őrző-védő cég stratégiai igazgatója.
A korrupciós ügy egy megrendült hitelességű intézményt járatott le még inkább. A Civil Jogász Bizottság szerint 2006 őszén a legdurvább jogsértéseket a rebiszesek mellett a bv-sek követték el: a Nagy Ignác utcai börtön udvarán órákig térdepeltetett, megvert és levetkőztetett tüntetők tucatjai első kézből tapasztalhatták meg, milyen bánásmód jár a bv-intézetekben a nem fizető vendégeknek.
Börtönpénz
I. B.
itthon@hetivalasz.hu
A magyarországi büntetés-végrehajtási intézetek mellett egy tucat kft. felelős azért, hogy megoldja a fogvatartottak foglalkoztatását. A börtönök és a hozzájuk tartozó kft.-k külön gazdálkodnak: utóbbiak a piacról élnek. Az elérhető eredménykimutatások szerint a vállalkozások fele 10 és 20 millió forint közötti veszteséggel zárt, ám van jól teljesítő társaság is: például a Duna Papír Kft., melynek nyeresége az elmúlt években megközelítette a 60 millió forintot. A bv-intézményektől látszólag függetlenül gazdálkodó társaságok vezetői székében - hármat kivéve - mind valamilyen ezredesi vagy alezredesi rangban lévő büntetés-végrehajtási tiszt ül.
A büntetés-végrehajtás rendszerének korruptságára rávilágító ügyből csak januárban lett botrány, bár a bűncselekményeket 2005-2006-ban követték el, és a nyomozást az ügyészség tavaly augusztusban lezárta. A nyilvánosság csak azért szerezhetett tudomást az esetről, mert a köztévé híradója fél év késéssel "ügyet csinált" belőle. Ráadásul az egyik gyanúsított a botrány kirobbanásáig megtartotta állását a tököli fegyintézetben. Január 29-én Juhász Gábornak, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium államtitkárának figyelmeztetnie kellett a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) megbízott vezetőjét, Dömény Sándor dandártábornokot, ugyan indítson már fegyelmi eljárást a tiszt ellen. Dömény menesztette a gyanúsítottat, de ez nem változtat a tényen, hogy a BVOP vezetői nem találtak kivetnivalót abban, hogy egy korrupt tiszt dolgozzon ugyanabban a fegyintézetben, ahol a bűncselekményt elkövette. E feltűnő erkölcsi vakságért leginkább a szervezet előző parancsnoka, a december 31-én nyugdíjba vonult Csere László tehető felelőssé, mivel Dömény csak januárban vette át a BVOP irányítását. A bűnügyben érintett többi ezredes már nyugdíjas: Juhász Gábor szerint "igyekeztek elmenekülni a nyugdíjba" az eljárás elől.
A korrupciós helyzet romlása összefügghet azzal, hogy 2005 októberében a rendőrséghez hasonlóan a büntetésvégrehajtásban is megszüntették a belső ellenőrzést. A főosztály felszámolásától évi 50-55 millió forint megtakarítást vártak. E döntés még Bökönyi István parancsnoksága idején született, igaz, a bv ügyeit már augusztus óta jórészt Csere László irányította miniszteri biztosként. Csere két évig tartó reformlendületének eredményeként a bv vezetőinek 50-60 százaléka távozott a szervezettől, többségük kihasználta a korengedményes szolgálati nyugdíj kínálta lehetőségeket. Az ötvenes éveikben járó, még erejük teljében lévő tisztek többsége persze tovább dolgozik; Bökönyi például az In-Kal Security őrző-védő cég stratégiai igazgatója.
A korrupciós ügy egy megrendült hitelességű intézményt járatott le még inkább. A Civil Jogász Bizottság szerint 2006 őszén a legdurvább jogsértéseket a rebiszesek mellett a bv-sek követték el: a Nagy Ignác utcai börtön udvarán órákig térdepeltetett, megvert és levetkőztetett tüntetők tucatjai első kézből tapasztalhatták meg, milyen bánásmód jár a bv-intézetekben a nem fizető vendégeknek.
Börtönpénz
I. B.
itthon@hetivalasz.hu
A magyarországi büntetés-végrehajtási intézetek mellett egy tucat kft. felelős azért, hogy megoldja a fogvatartottak foglalkoztatását. A börtönök és a hozzájuk tartozó kft.-k külön gazdálkodnak: utóbbiak a piacról élnek. Az elérhető eredménykimutatások szerint a vállalkozások fele 10 és 20 millió forint közötti veszteséggel zárt, ám van jól teljesítő társaság is: például a Duna Papír Kft., melynek nyeresége az elmúlt években megközelítette a 60 millió forintot. A bv-intézményektől látszólag függetlenül gazdálkodó társaságok vezetői székében - hármat kivéve - mind valamilyen ezredesi vagy alezredesi rangban lévő büntetés-végrehajtási tiszt ül.
