valasz.hu/itthon/valasz-a-puspoknek-skrabski-fruzsina-a-vilag-legszebb-lombikbabajarol-125188

http://valasz.hu/itthon/valasz-a-puspoknek-skrabski-fruzsina-a-vilag-legszebb-lombikbabajarol-125188

Folklórműsor

/ 2005.08.04., csütörtök 14:53 /

Összetartó nemzet, források elvonása, Kiss Elemér - a kormány nemzetpolitikája címszavakban. Megalakult a rég várt Szülőföld Alap tanácsa, nemzetközi konferenciát is szerveztek a szabad utazáshoz való jogról. Kettős állampolgárságról továbbra sem eshet szó.

"A megbélyegzés politikája helyett a megértés politikájára van szükség" - nyilatkozta nemrég Gyurcsány Ferenc. Az összetartó nemzet jegyében rótta meg a kormányfő Orbán Viktor volt miniszterelnököt, aki a tusványosi nyári szabadegyetemen így nyilatkozott: "Amikor (a magyar baloldal) lehetőséget kapott, rárontott saját nemzetére. Nem egyszerűen elfajult vagy hűtlenné vált, hanem rárontott. Így tettek 1919-ben Kun Béláék, így Rákosiék és azok is, akik 1956-ban az oroszok oldalára álltak. S bár nem ilyen harcias eszközökkel, ám tulajdonképpen december 5-e is egy kormányzati rárontás volt saját nemzetünkre."

Magukra valamit is adó írástudói körökben illett zokon venni a pártelnök kijelentéseit - Fejtő Ferenc például a Népszabadságban adott "történelmi leckét" Orbán Viktornak, közölve, hogy szerinte bizony Rákóczi Ferenc, Petőfi Sándor és Batsányi János is baloldali volt. Az értelmiségi háborgáson azonban túlmutatott a kormányfői feddés: Gyurcsány Ferenc új nemzetpolitikát ígért.

SZÜLŐFÖLDÖN ALAPUL

Az új nemzetpolitika egyik pillére a Szülőföld Alap, melynek tanácsát a múlt héten állította fel a kormány. A támogatások elosztását irányító testület határon túli tagjait a törvény szerint Somogyi Ferenc külügyminiszter javaslatára a miniszterelnök jelölte ki. A személyi javaslatokat a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) tagszervezetei tehették meg, egy régió csak egy tagot delegálhatott. Ahol több magyar szervezet nem tudott megállapodni, ott a magyar kormányhoz közelebb állók jelölhettek: így esett, hogy a horvátországi és ukrajnai magyarságot is a jelenlegi hatalomhoz húzó szervezetek képviselték. Az utóbbi esetében Kőszeghy Elemér személyében, aki a Gajdos István vezette Ukrajnai Magyarok Demokratikus Szövetségének politikusaként, a Kárpáti Igaz Szó főszerkesztőjeként az utolsó pillanatig kiállt Viktor Janukovics elnökké választása mellett.

A tanács elnöke Kiss Elemér lett, akiben a Magyar Sörgyártók Szövetségének elnökét, Gyurcsány Ferenc cége, az Altus Rt. volt felügyelőbizottsági tagját és a Medgyessy-kormány korrupciós ügyek miatt menesztett kancelláriaminiszterét tisztelhetjük. A politikus nem közvetlen szakértője a témának: eddig nem sokat forgolódott a határon túliak körében, így nem csoda, hogy a testület alakuló ülésén például nem sikerült eltalálnia az általa irányított grémium RMDSZ-es tagja, Kelemen Hunor nevét sem.

Markó Béla tusványosi kijelentését kommentálva - az RMDSZ elnöke bírálta a kormányt a Szülőföld Alap létrehozása körüli késlekedés miatt - Kiss Elemér lapunknak elmondta: egy kormányzati döntés előkészítése időigényes, ám ő mindent megtesz, hogy időben ki tudják írni a pályázatokat. A volt kancelláriaminiszter nem tart attól, hogy a Máérttal való átfedések lassítják a munkát, mert az állandó értekezlet a politikacsinálás fóruma, az ő testülete pedig a nemzetpolitikai egyeztetésé.

Kérdésünkre Kelemen Hunor is az időtényezőt emelte ki. "Az évnek már több mint a fele eltelt, egy hónapon belül ki kell írni a pályázatokat, különben az idén nem lesz döntés" - mondta a képviselő, aki szerint december 5-e után újabb csalódás lenne a határon túli magyarságnak, ha az általa helyes kezdeményezésnek nevezett Szülőföld Alap befulladna.

NEMZETKÖZI KONFERENCIA

A kormány nemzetpolitikai offenzívájának újabb elemeként július 29-30-án Az állampolgárság formái és a szabad utazáshoz való jog Európában címmel rendeztek konferenciát a Parlamentben. A rendezvényt külügyes forrásaink szerint meglehetős sietséggel szervezték, így a külföldi meghívottak közül sokan nem érkeztek meg. Eljöttek volna, viszont nem kaptak meghívást a határon túli magyar szakértők. Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke úgy vélekedett a pozsonyi Új Szóban: "Őszintén szólva nem csodálkozom. A jelenlegi kormány többször alkalmazta a rólunk nélkülünk elvet." A vajdasági Kasza József szintén értetlenségének adott hangot, amiért a Vajdasági Magyarok Szövetségének szakértőit nem hívták meg, és Markó Béla, az RMDSZ elnöke is komoly mulasztásról beszélt.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a tanácskozáson bejelentette: a kormány nemzeti vízumot kíván adni a határon túli magyaroknak, amellyel könnyen átlépheti az országhatárt, aki családját látogatja meg, tanulni vagy gyógykezelésre érkezik. A kérdés megvitatására Budapestre érkezett többek között Alan Dukes, az ír Európa-ügyi Intézet főigazgatója, Chris Kelly, a brit Nemzetiségi Politika és Különleges Ügyek Osztályának főnöke, a Velencei Bizottságot pedig Mirjana Lazarova Trajkovska macedón alkotmánybíró képviselte. A magyar kormány kérésére a nemzetközi szakértők és a magyar résztvevők olyan elképzelésben gondolkodtak, amely nem jelentene biztonsági kockázatot és terheket az Európai Uniónak. A meghívottak az utazás megkönnyítésének kulcsát olyan igazolvány kiadásában látták, amely az érintettek számára tartózkodási engedélynek minősül, és beutazási lehetőséget biztosít az Európai Unióba. Ez a beutazási engedély azonban nem tenne lehetővé hosszabb tartózkodást.

SZIGORÚ FELTÉTELEK

A tanácskozás tapasztalatait összegző Avarkeszi Dezső kormánymegbízott szólt a kettős állampolgárságról is. "Hiába ragaszkodnának a határon túli szervezetek a kettős állampolgársághoz, a kormány nem lesz hajlandó ilyen előterjesztést tenni" - villantotta föl kérdésünkre a politikus, hogy a szocialisták toleranciájának is vannak határai.

A külföldi vendégek számára folklórműsoros vacsorával is színesített konferencia azonban nem hozott áttörést. Hasonlóan vélekedik Szarka László, az MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézetének igazgatója, aki a tanácskozás egyik magyar szakértőjeként a Heti Válasznak elmondta: ha lesz is nemzeti vízum, azt csak szigorú feltételek mellett fogják kiadni a határontúliaknak. Szerinte tarthatatlan állapot, hogy a magyar alkotmány a felelősségérzet megfogalmazásán kívül nem foglalkozik a határon túli magyarokkal. Megfontolandónak nevezte a francia gyakorlatot, a külhonban élő franciáknak ugyanis van képviseletük a törvényhozásban. Úgy látja, ezt a megoldást a politikai élet arányaira ügyelve nálunk is be lehetne vezetni.

Kérdés azonban, milyen eredményt hoznak majd a tárgyalások a parlamenti pártokkal és a határon túli szervezetekkel. A nemzetpolitikai egyeztetés legfontosabb fórumát, a Máértet ugyanis tavaly november óta nem hívta össze a miniszterelnök.



SZÜLŐFÖLD SZÁMOKBAN

Tavaly november 12-én jelentette be Hiller István MSZP-elnök, hogy pártja még a népszavazás előtt szeretné az Országgyűlés elé terjeszteni a Szülőföld Alapról szóló törvényt. Végül csak idén februárban fogadták el a jogszabályt. Úgy tudjuk, az eredetileg egymilliárdos alapnak máris komoly elvonásokkal kell számolnia. Átcsoportosítottak 500 millió forintot, amelyet más határon túli programok támogatására fordítanak. Ráadásul 2006 egyik vesztese éppen a nemzetpolitika lehet. Lapinformációk szerint jövőre ötmilliárd forintot vonnak el a Külügyminisztériumtól, ebből azonban hárommilliárdot a tárca áthárítana a Határon Túli Magyarok Hivatalára. A Szülőföld Alap Tanácsának a hét, határon túli mellett ugyanennyi magyarországi tagja is van: az anyaországi közalapítványok vezetőin kívül közéleti személyiségek, például Bodor Pál közíró és Tamás Pál szociológus is helyet foglal a testületben.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.