valasz.hu/itthon/humboldt-dijas-kvantumfizikus-alapkutatas-nelkul-nincs-fejlodes-129197

http://valasz.hu/itthon/humboldt-dijas-kvantumfizikus-alapkutatas-nelkul-nincs-fejlodes-129197

Főpróba

/ 2018.02.21., szerda 15:51 /

Röviddel a parlamenti választás előtt a pártok a legjobboldalibb megyei jogú városban, Lázár János pátriájában élesben tesztelhetik stratégiájukat. A hódmezővásárhelyi eredményből következtetni lehet majd az országos voksolás végeredményére is.

A magyar közélet egyik legszórakoztatóbb, egyben legkiszámíthatóbb szokása az időközi önkormányzati választások értékelése. Legyen szó érdektelenségbe fulladó kisvárosi polgármester-választásáról vagy fővárosi kerület önkormányzati képviselői - helyieket hidegen hagyó - voksolásáról, pártjaink mindig megtalálják az okot az ünneplésre. Sherlock Holmes-i tehetséggel nyomozzák ki a legapróbb körülményt, amiből az adott párt erősödését és a rivális gyengülését lehet kiolvasni.

Most vasárnap azonban Hódmezővásárhelyen valóban országos jelentőségű helyi voksolás lesz. A pártok ugyanis élesben próbálják ki áprilisi stratégiájukat – azaz a Csongrád megyei település választása lényegében a parlamenti választás főpróbája.

A várost 2012 óta vezető Almási István halála miatt kiírt voksoláson a fideszes Hegedűs Zoltánnak az összes ellenzéki párt által támogatott, de függetlenként induló Márki-Zay Péter lesz az ellenfele. Az érdekességfaktort növeli, hogy nagyjából negyven nappal a parlamenti voksolás előtt a legjobboldalibb nagyvárosban szólítják urnához a polgárokat. (Hódmezővásárhely Kaposvár mellett az egyetlen megyei jogú város, amelyet a rendszerváltás óta soha nem irányított baloldali vagy liberális polgármester.) Ráadásul a dél-alföldi nagyváros a települést 2002 és 2012 között vezető Lázár János kancelláriaminiszter hátországa, ahová a politikus április után nyolc év lövészárok-szolgálat után visszavonulna.

Tram-train és vadászlak

Noha Lázár János nem indul a választáson, előtérbe helyezése indokolt. Nem pusztán azért, mert kormánytagként is rajta tartotta szemét Hódmezővásárhelyen, rendszeres résztvevője például a városi közgyűléseknek. Hanem azért is, mert megtestesíti a harmadik kormányzati ciklusára készülő Fidesz erősségeit és gyengeségeit. Hódmezővásárhely fideszes vezetése egyrészt imponáló, az ellenzéki jelölt által is elismert eredményeket ért el az elmúlt négy évben. Három százalék alá süllyedt például a munkanélküliség, s 2014 óta 23 milliárd fejlesztési forrás érkezett a városba. Rendelők, iskolák, utak újultak meg és elindult a megyeszékhely Szegedre ingázó ezreinek életét megkönnyítő villamos-vonat hibrid, a tram-train előkészítése.

Másfelől Hódmezővásárhelyen a Fidesznek – az országos politikához hasonlóan – homályos történetekben is hihető magyarázatot kellene adni. Az első ügy: Lázár János családtagjainak földjei övezik azt a vadászkúriát, amely Kulik Jenőé, a Miniszterelnökséggel jogi tanácsadásra szerződött hódmezővásárhelyi ügyvédé. Pontosabban az általa is tulajdonolt részvénytársaságé – a pompázatos ingatlanhoz a nyilatkozatok szerint a kancelláriaminiszternek semmi köze, a nem különösebben gazdag ember hírében álló Kulik pedig tehetős vállalkozókkal társult a vadászlak felújítására. (Az ingatlan korábban is ilyen célokat szolgált, csak egy vadásztársaság tulajdonában állt.)

A cégbírósági iratok is tanúsítják ezt a szövetkezést, csakhogy a vállalkozásban a kúria felépítéséhez elvben elegendő anyagi erővel rendelkező üzletemberek elhanyagolható tulajdonnal rendelkeznek. Az alapításkor ötmilliós jegyzett tőkéből Kuliké 380, két társáé 60-60 darab részvény volt. Utóbbiak maradtak ennél a mennyiségnél a törzstőke 283 millió forintra való emelése után is, Kuliké pedig 28 180 részvény, a teljes állomány 99,6 százaléka. Amikor a sajtó az ügyről kérdezte, Lázár cáfolta, hogy övé lenne az ingatlan, és ironikusan megjegyezte: „Két választásom van: vagy azon leszek, hogy a [vadászkastélyt övező – a szerk.] területet minél előbb adják el, vagy részt vásárolok a kastélyt tulajdonló cégben.”

A választás másik, a Fidesz számára kellemetlen története az Elios-ügy. Az Európai Unió csalás elleni hivatala (OLAF) vizsgálata szerint a miniszterelnök veje, Tiborcz István érdekeltségébe tartozó Elios szervezett csalási mechanizmussal szerezte meg 17 település közvilágításának rekonstrukcióját, ezért az ellenőrző szerv 13 milliárd forintnyi uniós támogatás visszakérését javasolja. A rendszer főpróbája Hódmezővásárhelyen volt: az akkor még Lázár János vezette település volt az első, amelynek közvilágítási tenderét a cég megnyerte.

A kancelláriaminiszter az ügyben kettős védelmi vonalat épített. Egyrészt a város számára előnyös megállapodásról beszél, másfelől azt mondja: az Elios tulajdonosa a kifogásolt időszakban – az akkor Orbán Viktorral még fegyvertársi viszonyt ápoló, ám azóta vele szakító – Simicska Lajos üzletember volt. (Ugyanakkor a Simicska-féle E-OS 2013 közepén kiszállt az Eliosból. Ráadásul Tiborcz a Simicska-időszakban is vezető pozícióban volt az Eliosban, a beruházások többségére pedig már az ő tulajdonossága idején szerződött a cég.)

Mi lesz az üzenet?

Amiképpen Lázár és a hódmezővásárhelyi Fidesz megtestesíti az országgyűlési választások kormánypárti kommunikációs stratégiáját (az eredmények hangsúlyozása és a kínos ügyek kerülése), úgy a jelöltségéig ismeretlen Márki-Zay Péter is képviseli az ellenzéki mestertervet. A szétforgácsolt pártok letettek arról, hogy bármelyikük egyedül legyőzheti a Fideszt. Esélyüket leginkább abban látják, hogy a legtöbb egyéni választókerületben a legesélyesebb ellenzéki vagy független jelölt mögé szerveznek választói koalíciót.

Ez látszatra nem sokban különbözik 2014 kudarcos stratégiájától, de, amint arra Török Gábor politológus rámutatott, egy lényeges területen bizonyosan eltér. A Jobbik ugyanis már nem az „érinthetetlenek kasztjába” tartozó pária. A néppártosodás-cukisodás miatt van átjárás a baloldali és jobbikos szavazótáborok között, de ennek mértéke kérdéses. Némi hangsúlyeltolódás a függetlenségét makacsul őrző LMP-nél is megfigyelhető: Szél Bernadett társelnök éppen lapunknak adott interjújában utalt arra, hogy több körzetben visszalépésekkel támogathatják a legesélyesebb kormányellenes indulót. Az ellenzék számára tehát azért óriási jelentőségű a hódmezővásárhelyi választás, mert a célegyenesre való ráfordulás előtt kiderülhet, egy erős jelölt mögé felépülhet-e vajon erős választói koalíció.

Ha értelmezni akarjuk majd a hódmezővásárhelyi eredményt, jó tudni: a legegyértelműbb helyzetet a ma legkevésbé valószínű forgatókönyv teremti. Ha Márki-Zay Péter győzne, az fordulatot hozna az országos kampányban. Azt jelentené, hogy – toronymagas fideszes vezetés ide, gyenge riválisok oda – erős ellenzéki jelölt ellen a kormánypárti induló sehol sincs biztonságban. Egyben az ellenzéki oldalra visszatérne a hosszú idő óta hiánycikk bizakodás.

Nem maradna tanulság nélküli Hegedűs Zoltán ma valószínűbbnek tűnő győzelme sem. „Ha az ellenzéki jelölt negyven százalék fölé ér, a mögé állt pártok legalább magyarázhatják a vereséget. Harmincöt százalékos vagy az alatti eredménynél vége a dalnak. Azt az ellenzék nem tudná értelmezni, és áprilisban országosan ismét kétharmadközeli eredményt vetít előre” – ad lapunknak becslést a hódmezővásárhelyi kampányra rálátó fideszes forrásunk.

Az országos dimenzió mellett nem szabad a helyi perspektívát sem figyelmen kívül hagyni. „Ugyan miképpen akar az ellenzéki jelölt együtt dolgozni a kormánypárti többséggel, miközben folyamatosan diktátorozik?” – teszi fel emberünk a nem is annyira költői kérdést. Ő is elismeri azonban, hogy a kiélezett kampány növelheti a részvételt, ez pedig az ellenzéknek kedvez. A Fidesznek a városban – akárcsak országosan – erős, összetartó tábora van, amely bizonyosan elmegy szavazni. A 2012-es időközi polgármester-választáson mindössze 32 százalékos részvétel mellett szerzett 52 százalékot a fideszes Almási István, az ellenzéki szavazók akkor megoszlottak egy szocialista, egy jobbikos és egy független jelölt között. A helyzet 2014-re nem sokat módosult: akkor 36 százalékos részvétel mellett Almási 61 százalékot szerzett. Annyi változott, hogy a szocialista és a jobbikos mellett egy szélsőbalos jelölt indult még.

Közös munka a kétharmaddal?

„Egyre jobban fél a Fidesz” – lep meg minket Márki-Zay Péter. Amikor állítása alapjáról kérdezzük, azt mondja: a város sajtótermékeiben teljes gőzzel folyik a kampány ellene, egymásnak adják a kilincset Hódmezővásárhelyen a miniszterek, akik mind ígérnek valamit, és tízezer forintos Erzsébet-utalványt is kap minden nyugdíjas még a választás előtt. Szerinte ez azt jelzi: az ő népszerűsége növekvőben van, ezért a kormánypártnak mindent be kell vetni.

Felvetjük azonban, hogy maga szolgáltatott muníciót a bírálathoz, amikor nemrég egy fórumon arról beszélt, „más országokban mi történne ezzel a kormánnyal”, és „a kandelábereket mire lehet még használni a plakátok ragasztásán és helyezésén kívül”. A politikus elismeri, hogy „roppant szerencsétlen hasonlatot” használt, de hozzáteszi: mondanivalóját a kontextusából kiragadták. Történelemtanári végzettségű emberként éppen arról beszélt, hogy a magyar nép milyen tiszteletre méltóan békés. Ráadásul szerinte álságos a hódmezővásárhelyi Fidesz felháborodása, hiszen egy 2010 előtti Gyurcsány-ellenes tüntetésükön akasztófát ácsoltak az akkori miniszterelnöknek.

„Vasárnap vagy kétszáz embernél kopogtattam; higgye el, egyikük sem feltételezi egy hétgyermekes katolikus családapáról, hogy akasztani készülne” – magyarázza. Azt mondja, beszélgetésein sokkal inkább téma volt a megélhetés, az emberek megfélemlítése és a mindent elöntő korrupció. Márki-Zay Péter úgy érzi, jelöltsége felrázta a helyieket, és nagy összefogás alakult ki mögötte. „A szükségesnél négyszer többen, 1250-en támogatták jelöltségemet aláírásukkal, 17 ezer vásárhelyihez jutott el a Facebook-oldalam, és száz, azaz szavazókörönként két szavazatszámláló biztosunk van a vasárnapi választásra – ilyen szervezett kampánya egy vásárhelyi ellenzékinek sem volt” – mondja.

Miért támogassák őt a helyiek, ha egy kétharmados Fidesz-többségű testülettel aligha tudja majd megvalósítani a terveit? – kérdezzük. „Olyan programom van, ami mögé bátran odaállhat minden fideszes képviselő, és megválasztásom esetén benyújtom majd riválisom, Hegedűs Zoltán javaslatait is. Ha pedig a testület önző politikai érdekekből nem működne együtt velem, másfél év múlva az önkormányzati választásokon a helyiek ítéletet mondhatnak felettük” – véli. Márki-Zay Pétert az országos választásról is kérdezzük, és válaszul mindenkit a helyben legesélyesebb ellenzéki jelölt támogatására szólít fel. Azaz maga a kihívó is szélesebb összefüggésben értelmezi a voksolást – vasárnap eldől, jól tette-e.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.