Fordított nap

/ 2017.11.15., szerda 16:16 /

Az angolszász világban az év egy napján gyerekek „veszik át a hatalmat”. Idén a Gyermekhang kampánnyal hazánk is csatlakozott a kezdeményezéshez. Interjú Mészáros Antóniával, az UNICEF Magyarország ügyvezetőjével.

– Az UNICEF kampánya a Gyermekek Világnapjához kapcsolódik, amit november 20-án ünnepelnek, az ENSZ Gyermekjogi Egyezményének aláírásához kötődve. Miként ültették át ezt magyar környezetbe?

– Először 2007-ben ünnepelték így ezt a napot Nagy-Britanniában. Ilyenkor gyerekek vesznek át felnőttszerepeket: például beülnek a tévé-műsorvezető helyére. Ilyesmi most is lesz a szigetországban, még a The Guardian című napilapot is „elfoglalják” egy napra. Először idén lett ebből világméretű kampány, amelyben részt vesz az UNICEF-országok jó része. Az elképzelés lényege, hogy a gyerekek beleshetnek a felnőttkulisszák mögé, kipróbálhatják magukat komoly szerepekben, és hallathatják a hangjukat, elmondhatják véleményüket a világról.

– A gyermekjogi egyezmény ki is mondja, hogy a gyerekeknek is joguk van véleményt formálni. De ez nem csak az őket érintő kérdésekre vonatkozik? Például arra, hogy sárga vagy kék pulóvert húznak-e?

– A gyermekeket mindenképpen érinti, hogy milyen világot építünk a számukra. Ilyen értelemben rengeteg mindenhez van közük. Egyébként sok kérdésről van is véleményük, érdemes meghallgatni őket. Az UNICEF Gyerekhang programmal természetesen élményt szeretnénk adni a résztvevőknek, de nem csak cukiskodunk. Nem csak arról szól ez a nap, hogy jó képek készüljenek, amikor egy gyerek beül egy vezérigazgató vagy nagykövet székébe. A legfontosabb, hogy beszélgetünk velük, mindig a világnak arról a szeletéről, ami a helyszínhez köthető. Meghallgatjuk, hogyan vélekednek például a rendőrökről, és megvitatjuk velük, mi várható, mire felnőttek lesznek. Egy bankban például azt, hogy tíz-húsz év múlva használunk-e még készpénzt, lesznek-e még nemzeti valuták. Mindenhol adják magukat az izgalmas témák, és szerencsére sokféle partnerünk van: az Országgyűléstől a mentőszolgálatig számos intézmény, színházak, nagykövetségek, vállalatok. Több szerkesztőségben is szerepeket kapnak a gyerekek. Az ombudsman hivatalában a gyerekjogok lesznek a középpontban, de ezeket máshol is hangsúlyozzuk. A gyermekkor 18 éves korig tart, márpedig addigra sok gyerek többet ért a világból, mint némely felnőtt. Felelősek vagyunk a jövőjükért, és megérdemlik, hogy partnernek tekintsük őket.

– Ez a kezdeményezés végre a magyar gyerekeket célozza meg, és nem távoli problémákról szól.

– Globális kampányaink többsége kétségkívül a világ legelesettebbjeiről szól. Szeretnénk esélyt adni a túlélésre, értékesebb életre ott, ahol nincs más, aki ezt megtehetné: nincs államigazgatás, amelynek erőforrása volna erre, nincs olyan vállalati és civilszféra, amelyre számítani lehetne. Például azért, mert háború vagy éhínség dúl, természeti katasztrófák sújtják az ott élőket. Az utóbbi években végképp megtanulhattuk, hogy a világ kisebb, mint gondolnánk, és van közünk a távolinak tűnő tragédiákhoz. Emellett az UNICEF-nek van feladata a fejlett országokban élő gyermekekkel is. Fontos, hogy ne szenvedjenek szükséget és kiteljesíthessék a képességeiket.

* * *

Gyermekhang

A Gyerekhang pályázaton november 20-án hirdetnek eredményt a Néprajzi Múzeumban. Két kérdést tettek fel a gyerekeknek. Az egyik arra vonatkozott, hogyan látják a világot, a másik arra, hogy milyen világot szeretnének látni maguk körül, mire felnőnek. Írhattak, rajzolhattak, fotókat, videókat is küldhettek. A beérkezett munkákból szemezgetünk.

„Szeretnék egy gyerekekre szabott oktatási rendszert, szeretném, ha szeretnénk tanulni, jó lenne sok nyelven tudni, ambiciózus fiatalokat látni az iskolapadban, tanítani akaró tanárokat a tanári asztalnál. Szeretnék bízni az igazságszolgáltatásban, bizalommal menni az orvoshoz, naprakész kórházakban rábízni magam egy másik emberre.(…) Nem egyenjogúságot szeretnék, hanem méltányosságot.”

„Lassan baktatok a forgalmas utcán. Kezemben üres bevásárlószatyor. Felnézek az égre: látni akarom a csillagokat! Ám helyettük csak az utcai lámpa, akár egy túlméretezett szentjánosbogár vakít szembe. Morgolódva átnézek a túloldali járdára. Mindenütt csupa kirakat, hazug reklámok. Szemem elé kapom kezemet: bármerre nézek, a világ el akarja hitetni velem, hogy minden rendben van, hogy nincsenek problémák és hogy az élet tökéletes. Mindent megvehetsz a pénzedért.”

„Én nem szeretném, ha a technológia fejlődne, mire felnövök: nem szeretném, ha minden autó elektromos lenne, az sem minden vágyam, hogy a wi-fi ingyen elérhető legyen az összes településen, sőt még okosabb telefonokra sincs szükségem. Igaz, hogy az emberiség túlnyomó része erre vágyik: kényelemre, gyorsaságra, egyszerűségre és biztonságra, na meg persze szórakozásra is. Továbbá olyan világban sem szeretnék élni, amiben most élünk. Szürke, hideg, nemtörődöm, elszomorító, tele reményvesztett, egymásra nem figyelő emberekkel.”

(Herczeg Emese, Kótyuk Veronika, Nagy Laura)

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.