valasz.hu/itthon/elitelt-magyar-orvosok-borton-helyett-tovabb-praktizalhatnak-122058

http://valasz.hu/itthon/elitelt-magyar-orvosok-borton-helyett-tovabb-praktizalhatnak-122058

Fordulat a terrorperben

/ 2017.12.21., csütörtök 09:35 /

Ahmed H. ügyében kemény sorvezetőt adott a Kúria. Törvénysértő volt a tíz éves ítélet megsemmisítése. Terrorcselekmény történt 2015 őszén Röszkénél.

A röszkei zavargások alatt megafonnal a kezében többször lefotózott, dobálás közben pedig levideózott szír pere június közepén vett először fordulatot, amikor a Szegedi Ítélőtábla érdemi döntés helyett megsemmisítette az első fokú ítéletet.

Mivel az utóbbi években elszaporodtak az ilyen esetek, és éppen nagy jelentőségű ügyekben, többen élnek a gyanúperrel, hogy ilyenkor a bírák menekülnek a felelősség elől, és ahelyett, hogy a-t vagy b-t mondanának, inkább nem mondanak semmit. Kezdődjön elölről az egész eljárás, abból nem lehet baj.

A legfőbb ügyésznek ezért ad a törvény lehetőséget, hogy jogorvoslati indítványt tegyen arra hivatkozással, hogy a másodfokú végzés törvénysértő.

A helyzet azért visszás, mert ilyenkor ugyan összeül a Kúria és eldönti, igaza van-e a legfőbb ügyésznek, ám hiába állapítja meg, hogy az ítélet törvénysértő, mégsem helyezi azt hatályon kívül, megy minden tovább. Ebben az esetben pont ez történt, a Kúria kimondta, hogy törvénysértő volt az elsőfokú ítélet megsemmisítése, mégis folyik tovább az október végén újraindult elsőfokú eljárás. 

Akkor mi értelme van az egésznek? A kúriai döntés iránymutató az eljárás során, vagyis sorminta a másodszorra első fokra kerülő ügy bírói számára.

S ez a legkevésbé sem kedvező Ahmed H. számára, a Kúria határozatából ugyanis az derül ki, hogy terrortámadás érte Magyarországot a röszkei határon felálló rendőri osztagok megtámadásával.

Miért is?

Az első fokú ítélet szerint Ahmed H. bűnös terrorcselekmény valamint határzár tiltott átlépésének bűntettében, ezért 10 évi szabadságvesztésre és Magyarország területéről végleges kiutasításra ítélték.

A másodfokú bíróság arra hivatkozva semmisítette meg ezt az ítéletet, hogy a bíróság nem tárta fel pontosan, mi történt. Ám a Kúria szerint ez a másodfokú eljárásban kiküszöbölhető lett volna.

És itt jön a lényeg:

Az ítélőtábla azért semmisítette meg az ítéletet, mert felderítetlennek találta a terrorcselekmény bűntettét.

A terrorcselekményen a büntető kódex nem azt érti, amire a hétköznapokban gondolunk, a Btk. szerint nem lenne terrorcselekmény a párizsi vagy a londoni merényletek jó része, hiába van sok halott, félelem, rettegés, mert az elkövetők nem követelnek semmit semmilyen állami szervtől. Büntetőjogi szempontból a terror lényegi eleme nem az erőszak, nem a félelemkeltés, a rettegés, a sok halott, a sok sebesült, hanem az, hogy valamely állami szervet valamire kényszeríteni akarjanak. (Így vádolják terrorral Budaházy Györgyöt, mert az egészségbiztosítás privatizációjáról szóló törvénytervezet ellen lépett fel a Gyurcsány-kabinet idején azzal, hogy az első fokú ítélet szerint a csapatával Molotov-koktéllal felgyújtotta néhány képviselő lábtörlőjét vagy ajtaját, miközben – szerencsére – egyetlen csepp vér sem hullott eközben. Ahol vér hullott, Csintalan Sándor megverettetésénél, az viszont nem terrorcselemény az elsőfokú verdikt szerint.)

Ahmed H. esetében a másodfokú ítélet szerint annyi tudható, hogy volt követelés és volt a rendőrsorfal felé irányuló dobálás, de nem derült ki, létezett-e összefüggés ezek között, és mi motíválta a dobálást: azért hajigált ismeretlen tárgyakat oda, mert indulatos, elkeseredett volt, vagy azért, mert kényszeríteni akarta a határ megnyitására a rendőrséget. A másodfok szerint  ezért kellett újra vizsgálni az esetet.

A Kúria viszont kimondja:

  • a rendőrség nem vitásan állami szerv;
  • a terrorcselekmény kétségtelenül célzatos magatartást kíván meg, azonban az állami szerv kényszerítése önmagában a terrorcselekmény célzata;
  • közömbös, hogy minek a tevésére (nem tevésére vagy eltűrésére) akarja az elkövető az állami szervet kényszeríteni; 
  • jelentősége annak van, hogy az elkövető kit (milyen szervet) kíván a törvényben meghatározott bűncselekmény elkövetésével kényszeríteni valamire (bármire);
  • további „terrorista” cél nem szükséges;
  • az elkövető indulati állapota pedig közömbös.

Nem a legjobb hír Ahmed H. számára.

A Kúria egyértelmű értelmezési keretet küldött az elsőfokú bíróságnak. Még ha hétköznapi ésszel úgy is gondolnánk, Ahmed H. inkább volt részese egy a magyar határ ellen intézett támadásnak, mint terrorcselekménynek. A Kúria (a magyar jogszabályok alapján) ezt másként látja.

Eszerint 2015. szeptember 15-én terrortámadás történt Magyarország ellen, amit – lévén, más ellen nincs terrorvád – Ahmed H. követhetett el.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.