Francia történész fejtette meg a nagy Horthy-rejtélyt

/ 2017.09.09., szombat 18:00 /
Francia történész fejtette meg a nagy Horthy-rejtélyt

„Amikor Horthy Miklósnak nemet kellett volna mondania, képtelen volt megtenni” – mondja Catherine Horel, akinek magyarul is megjelent a 24 éve, 1993. szeptember 4-én újratemetett politikusról szóló életrajza. A csütörtöki Heti Válaszban a francia történészt Orbán Viktor Horthyról szóló kijelentéseiről is kérdeztük.

„Amikor a kiadó felkért a feladatra, először azt gondoltam, jaj, hogy fogom unni ezt a munkát. Bennem is élt a kép a hősies, de alapvetően korlátolt katonáról. Aztán fel kellett tennem magamnak a kérdést: ha valóban ennyire együgyű volt Horthy, hogyan tudott 25 éven keresztül megmaradni egy állam élén?” – mondja lapunknak a francia történész a magyarul a Kossuth Kiadónál megjelent munkája kiindulópontjáról.

A szakemberrel végigvettük Horthy pályafutásának részleteit, és Horel Magyarország sodródásáról szóló szavai nyomán felvetettük: lehetett-e volna egyáltalán másképp? Mint mondja, aligha van nagyobb trauma egy országnak területe kétharmadának elveszítésénél. Franciaországot 1870-ben a trianoninál jóval kisebb veszteség érte Elzász-Lotaringia Németországhoz csatolásával, de onnantól a francia elit gondolkodását meghatározta a reváns.  „Egyetlen másik európai országot sem tapostak meg úgy az első világháború végén, mint Magyarországot – más kérdés, hogy milyen politikai következményekkel a trauma instrumentalizációja” – válaszolja lapunknak a történész.

Megmentette-e a budapesti zsidóságot, vagy legitimálta a vidékiek deportálását Horthy azzal, hogy 1944. március 19-e után is a helyén maradt? Miért nem állít a magyar állam szobrot az egykori kormányzónak? És mennyiben határozta meg Horthy politikáját, hogy haditengerészként a katonaság szigorú hierarchiájához szokott?

 

 

 

 

Ezekre a kérdésekre is válaszol a francia történész a szeptember 7-i Heti Válaszban, mely a Digitalstandon is megvásárolható. 

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Harc az idősek lelkéért: mindent elsöprő pártkampány indult a Facebookon

A pártoknak nem a fiatalok eléréséért kell ott lenni a Facebookon: a jelenlét az idősek miatt életbevágó. Néhány év alatt hermetikusan zárt és részben központilag irányított nyilvánosságok alakultak ki a világhálón. Háttér és eredményhirdetés a pártok és politikusok Facebook-teljesítményéről a csütörtöki Heti Válaszban.

Salgótarján nem Szeged – billegő körzetek Nógrádban

Makacs szegénység, elöregedés, lassú fogyatkozás: az ország legvidékiesebb megyéjében lenne ok a protestszavazásra. A megyeszékhelyen erős a baloldal, de a háromosztatú politikai térben a kormánypártnak a legjobbak az esélyei. A Heti Válasz választási sorozata ezúttal a két nógrádi választókerületet mutatja be. Részletek a friss lapszámban.

Egyetlen közautó 7–11 magántulajdonban lévőt helyettesíthetne?

Már 500 közautó áll a fővárosban közlekedők rendelkezésére, két-három év múlva pedig ezernél is több lesz. Külföldi tapasztalatok szerint tízszer ennyi saját járgányt helyettesíthetnek, de kérdés, hogy ez idehaza is reális-e. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Ilyen jó a szlovák egészségügy? Tényleg ennyire lemaradtunk?

Szlovákiáé Európa 13. legjobb egészségügye, és egyben a legerősebb egész Kelet-Európában – állapította meg egy nemzetközi kutatóintézet, amely Magyarországot a 29. helyre rangsorolta. Tényleg ennyire lemaradtunk? Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Neki köszönhetjük a Testről és lélekről leggyönyörűbb jeleneteit

Enyedi Ildikó Testről és lélekről című, Oscarra jelölt filmjében két, meghitt kapcsolatra alkalmatlan ember addig álmodja ugyanazt, míg nappalaik rideg valósága hozzá nem simul csodaszép álmaikhoz. Az álombéli jeleneteket Horkai Zoltán szarvasai játsszák el. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.