Futni hagyott bűnözők – ügyek, amelyek még az ítélethozatal előtt elévülnek

/ 2015.03.19., csütörtök 09:44 /

Kínos, ha egy bűnöst azért engednek futni, mert elévült az ügye még mielőtt ítéletet hozhattak volna benne. Kínos, de azért előfordul. Néhány éve nagy botrányt okozott egy ilyen ügy, megnéztük, mi történt azóta. 

Tavaly 115 büntetőügyet kellett amiatt befejezni, mert az ügy még az előtt elévült, hogy ítéletet hoztak volna. Vagyis tízezer ügyből nyolc zárult emiatt eredménytelenül. 2013-ban 156 ilyen eset volt az Országos Bírósági Hivatal adatai szerint tízezer ügyből 11 zárult hasonlóan, vagyis sokat javult a helyzet. 2012-ben 141 kínosan elhúzódó eljárás miatt kellett futni engedni az elkövetőt, vagyis tízezer ügyből 10 esett ebbe körbe, tehát minden ezredik vádlott menekült meg a felelősségre vonás miatt emiatt.

Mindez azt jelzi, hogy ugrásszerű a javulás ezen a téren. A Legfőbb Ügyészség ugyanis 2010–2011 évekről még azt tárta fel, hogy 740 személy büntetőügye évült el bírósági szakban, s emiatt 2014 bűncselekmény maradt következmények nélkül. Ez egyben azt is jelentette, hogy minden 450. vádlottat azért kellett felmenteni, mert elévült az ügye. Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke akkor vizsgálatot rendelt el, amelyből kitűnt az érintett ügyek legnagyobb csoportja szökéssel vagy elrejtőzéssel kapcsolatos – az elévülésben érintett 740 személy közül 408-at nem találtak meg a hatóságok, ám sok esetben ki sem tűzték a bírósági tárgyalást, ezért egy bíró ellen fegyelmi eljárás is indult.

A mostani ügyek döntő többségében három év volt a büntethetőség elévülési ideje, ami azt jelenti, hogy a büntetőtörvény szerint kevésbé súlyos ügyek évültek el, és csak kivételesen fordult elő, hogy a magasabb büntetési tétellel fenyegetett súlyosabb megítélésű bűncselekmények elévülése. Továbbra is a fővárosban a legnagyobb az esély arra, hogy valaki elévülés miatt ússza meg a büntetést, az ilyen ügyek mintegy kétharmada továbbra is a Fővárosi Törvényszék illetékességi területén működő bíróságokat érintette.

A bírósági szakban történt elévülések döntő többségében objektív okokra vezethetők vissza. Leggyakoribb, amikor a vádlott a vádemelést követően ismeretlen helyre távozott és a felkutatásra tett intézkedések nem vezettek eredményre. Másik jellemző elévülési ok az volt, amikor a vádemelést követően a vádlottnál elmebetegség, vagy más tartós, súlyos betegség alakult ki, ami miatt nem vehetett részt az eljárásban, így a bíróságnak az elévülési idő leteltekor nem marad más lehetősége, mint az eljárás megszüntetése.

 Az OBH a bírói mulasztás miatt elévült büntetőügyeket külön vizsgálat alá vonta, amely eredményeképpen feltárta a tipikusnak mondható hibákat, egyúttal meghatározta azokat a szempontokat, amelyekre a bírósági vezetőknek és az egyes ügyekben eljáró bíróknak a jövőben különös figyelmet kell fordítani.

 A jövőben tovább csökkenhet az elévülés miatt megszüntetett ügyek száma, mert a

2013. július 1. után elkövetett bűncselekményekre már az új Büntető Törvénykönyv vonatkozik, amely a korábbi három évvel szemben öt évben határozta meg az elévülési idő minimumát.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.