Gulyás Gergely: ez win-win helyzet

/ 2018.05.15., kedd 18:00 /

Gulyás Gergely szerint a megalakuló kormány a jövőben is a nemzeti érdekkel azonosnak tekinti az ország európai uniós tagságát, ez azonban megengedi az éles kritikát a közösség intézményrendszerével, működésével vagy válságkezelésével kapcsolatban. A Miniszterelnökség élére jelölt politikus erről kedden az Országgyűlés európai ügyek bizottságában tartott meghallgatásán beszélt.

Beszámolt arról is, hogy a kormány az eddigieknél nagyobb szerepet szán az uniós ügyeknek, havonta tart majd tematikus, európai uniós kormányülést. Tárcájánál Takács Szabolcs az uniós stratégiáért, Varga Judit a kapcsolattartásért felel majd.

Kitért arra is, hogy a Magyarországról szóló, az alapjogok helyzetét értékelő jelentés gazdáját, Judith Sargentini zöldpárti uniós képviselőt és a hozzá hasonló politikusokat "az európai közösség sírásóinak tartja". Szerinte a közösség intézményeinek el kellene dönteniük, hogy értéknek tekintik-e az uniós jogkövetést. Az Európai Parlament ilyen szempontból is a deviancia megjelenítője - utalt vissza Ungár Péter (LMP) felvetésére egy korábbi nyilatkozatával kapcsolatban, amikor az EP-ről azt mondta, ott a deviancia kerül többségbe. Rámutatott: uniós intézmények nem tartják tiszteletben azt, ha egy ország korrekt tárgyalások után lezár egy kötelezettségszegési eljárást. Akkor nem érdemes tárgyalni - jegyezte meg, a kérdéses ügyek közé sorolva a médiatörvényt vagy az igazságszolgáltatás kérdését, amelyeken, mint fogalmazott, az Európai Bizottság pecsétje van.

A magyar demokrácia kérdéséről megjegyezte: számtalan területen bővültek az ellenőrző, alkotmányos intézmények hatáskörei. Hangot adott azon véleményének is, hogy a kötelező kvóta kérdésében a június végi állam- és kormányfői csúcson nem várható konszenzus. A migráció ügyét a kabinet a Lisszaboni szerződés értelmében tagállami hatáskörűnek tartja, és nem fogadja el a kötelező kvótát, kötelességének érzi képviselni a magyar emberek szándékát.

A kormány a kérdést demokráciaproblémának is tartja - tette hozzá Gulyás Gergely -, hiszen az utolsó EP-választáson a kérdés még nem volt a politika homlokterében, ezért demokratikus döntést csak olyan testület tud hozni, amelyet már a válságot követően választanak meg. Az unió következő hétéves költségvetéséről úgy foglalt állást: jobb lenne, ha arról is az új Európai Parlament hozna végső döntést, de a magyar kormány konszenzus esetén nyitott a korábbi elfogadásra.

A Brexit költségvetési hatásairól szólva elmondta: a kohéziós és agrártámogatások fontosak Magyarország számára, ezért az új kabinet nyitott a befizetések arányos növelésére. Leszögezte: a támogatás nem "könyöradomány", Magyarországot megilleti, hiszen tagdíjat fizet, lemondott vámbevétele jelentős részéről és megnyitotta piacait a gazdaságilag erősebb nyugat-európai társaságok előtt. Win-win helyzetnek nevezte a támogatások biztosítását, hiszen annak a nyugat-európai államok is jelentős haszonélvezői.

Szólt arról is: "fair" Brexitet tart fontosnak a kabinet, és bíznak abban, hogy 2020 végéig akár egy jövőre vonatkozó kereskedelmi megállapodás is megszülethet Nagy-Britanniával. A már meglévő úgynevezett sárgalapos eljárás mellett az unióban támogatnák a piros laposat is a döntéshozatalban, amely meghatározott számú tagállami parlamenti tiltakozás esetén megállíthatna egy jogalkotási folyamatot, és nemcsak felülvizsgálatot érhetne el.

Bana Tibor, a bizottság jobbikos alelnöke a többi között arra kérdezett rá, hogy az őshonos kisebbségek ügyét hogyan képviselné a kabinet, valamint arra, hogy a kis- és közepes vállalkozásokat hogyan segítené a jövőben. Tessely Zoltán fideszes alelnök arról érdeklődött, hogyan viszonyul a kormány az osztrák kormány döntéséhez, amely csökkentené az ott dolgozó egyes külföldiek, köztük a magyarok támogatásait. Oláh Lajos DK-s alelnök arra is választ várt, hogy a jelölt elégedett-e a jelenlegi uniós pályázati rendszerrel. Ungár Péter (LMP) felhozta Gulyás Gergely korábbi nyilatkozatát az EP tagjainak devianciájával kapcsolatban és arra kérdezett rá, nyilvános lesz-e a korrupcióval kapcsolatos Greco-jelentés. Felvetette a Közép-európai Egyetem jövőjének kérdését is. Hörcsik Richárd fideszes elnök arra várt választ: lezárható-e Nagy-Britanniával a tárgyalás jövő tavaszig.

Gulyás Gergely kétségeinek adott hangot, milyen hatása lesz az EP-ben a Minority Safepack kezdeményezésnek, mert szerinte a bizottságot számtalan kisebbség sorsa érdekli, de az őshonos európaiaké kevésbé. Kijelentette: a hazai kis- és közepes vállalkozásoknak a jövőben nagyobb mértékben kell részesedniük az uniós támogatásokból, a velük szemben felállított szabályokra azonban csak csekély hatása van Magyarországnak.

Az osztrák kormány döntéséről a magyar kabinet úgy tartja: az a diszkrimináció tilalmába ütközik - fejtette ki -, egységes piacon a munkához kapcsolódó juttatásokat nem lehet nemzeti hovatartozáshoz kötni. Ungár Péter devianciával kapcsolatos felvetésére azt mondta: jelenleg az EP-ben a szocialisták, a zöldek, a kommunisták és a liberálisok adják a többséget, de szerinte ez 2019 után várhatóan nem így lesz, ezzel pedig a deviancia visszaszorulását is várja.

Elmondta azt is: az CEU kérdése nem uniós hatáskör, ahogy a Greco-jelentés is az Európa Tanácshoz köthető, így nem tartozik a bizottság hatáskörébe. A Brexitről azt mondta: mindkét fél a tárgyalások lezárásban érdekelt. Gulyás Gergely miniszteri kinevezését a bizottságban hatan támogatták, míg hárman ellene szavaztak.

 

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Baljós árnyak a magyar Microsoftnál

Váratlanul felállt székéből a magyar Microsoft ügyvezetője. Nem ez az első baljós árny a vállalatnál: fél éve elcsapták állami viszonteladóikat, két volt vezetőjük kormányzati mentőövet kapott, és a hírek szerint az amerikai hatóságok is vizsgálódnak az ügyben.

Hatékony oktatási-nevelési stratégia a cirkuszban

A Fővárosi Nagycirkusz előadásait, valamint különböző programjait látva egyre inkább bebizonyosodik, hogy a cirkusz közösségeket tud megszólítani, gondolkodásra, beszélgetésekre, vitákra sarkalló tartalmakat képes közvetíteni.