GYERMEKI SORS

/ 2006.01.05., csütörtök 14:21 /

Egy év múlva, akár sorsolás útján is, az általános iskolákban kötelező lesz a hátrányos helyzetű gyerekek felvétele. Az oktatási miniszter a diszkrimináció megszüntetéséről, pedagógusok az iskolai kohézió gyengítéséről beszélnek. Közben Gyurcsány Ferenc szerint a mélyszegénységben élőket, a magyarországi cigányságot a nemzedéki láncolatot megszakítva lehet visszavezetni a felelősségvállalás útjára.



A december elején elfogadott oktatási törvénymódosítás alaposan felzaklatta a pedagógusvilágot. A jövő év tavaszától ugyanis az általános iskoláknak az oktatási körzeteken kívülről jelentkezők közül elsőként a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket kell előnyben részesíteniük, és csak hely hiányában lehet elutasítani a rászorulókat (az számít hátrányos helyzetűnek, akinek szülei legfeljebb nyolc általánost végeztek). Ha maradnak még helyek - márpedig a mai gyermekhiányos időkben ez mondható általánosnak -, sorsolással kell feltölteni őket. Így elvileg megszűnik az azonos képességű gyermekek összeválogatásának lehetősége, s hogy ne lehessen a felvételi körzetekkel "csalni", átszabják azokat is. Az új szabályozás szerint két szomszédos körzetben legfeljebb 25 százalékkal térhet el a hátrányos helyzetű tanulók aránya az összes tanköteles korúhoz viszonyítva.

KÁDEREZÉSI FOLYAMAT?

A tanártársadalom jelentős része életidegennek tartja a megváltoztatott szabályozást. Hiszen az új előírás szerint egy iskolának akkor is fel kell vennie hátrányos helyzetű gyermekeket, ha a településen vagy a városrészben nincs jelentős számú, rossz körülmények között élő cigány népesség. Előállhat az a helyzet is, hogy egy család három gyermeke három különböző iskolába jár majd az elvileg esélyegyenlőséget biztosító sorsolás miatt - vélekednek többen. Az oktatási tárca ugyanakkor hangsúlyozza, itt az ideje, hogy véget érjen a jobb gyerekek kiválogatásának káros hagyománya.

"A beiskolázáskor elbeszélgetés címszó alatt sok helyen egyfajta káderezési folyamat zajlik: az intézmények óhatatlanul is figyelembe veszik a gyermek szüleinek társadalmi hátterét" - nyilatkozta a Népszabadságnak Magyar Bálint oktatási miniszter. Szerinte a diákok szelekciója miatt alakult ki az a helyzet, hogy Magyarországon 65-70 százalékban határozza meg a gyermek teljesítményét, hogy milyen iskolába jár, miközben Svédországban csak 7-10 százalékban.

A körzethatárok átszabása és a rendszer megváltoztatása komoly jogi aggályokat is felvet. Míg például Franciaországban a gyerekek csak a területileg illetékes vagy fizetős (az esetek többségében egyházi fenntartású) magániskolába járhatnak, nálunk alkotmányos alapjog a szabad iskolaválasztás, ez pedig sérülne a sorsolásos eljárással.

Magyar Bálint javaslatát álmegoldásnak tartja Sió László. A Fidesz oktatási műhelyének vezetője úgy látja: mint már oly sokszor, az oktatási tárca saját tehetetlenségét próbálja adminisztratív eszközökkel ellensúlyozni. "A törvénymódosítás a szegregáció elleni harc egyik fontos fejezetének lett beállítva, holott nem az. Ha valóban fontos lenne Magyar Bálintnak ez a küzdelem, az Oktatási Minisztérium nem vette volna el a roma osztályokban tanuló gyerekek után járó plusznormatívát" - vélekedik a politikus, aki úgy véli, bántó általánosítás az iskolák burkolt rasszizmusát vagy diszkriminációját okolni a jelenlegi helyzetért. Szerinte a nehéz sorban élő, cigány gyermekekkel foglalkozó iskolák az általános elvonások miatt vannak rossz helyzetben, a megoldás tehát a jobb oktatási környezet biztosítása. Sió László állítja: vannak bizonyítottan eredményes programok - mint például az Arany János tehetséggondozó program -, az adminisztratív intézkedések helyett ezek bővítésére lenne szükség.

GYENGÜLŐ KOHÉZIÓ

Ráadásul ahogy a régi szabályozás, úgy az új rendszer alól is lehet kibúvó. Eddig ugyanis az iskola színvonalával elégedetlen szülő egy másik településre bejelentkezve adhatta a neki jobban tetsző intézménybe gyermekét. Ezután valószínűleg még keresettebbek lesznek a magán- és - a tárcának vélhetően kevéssé tetszően - az egyházi iskolák: rájuk ugyanis nem vonatkozik a szabályozás. A már most is sok esetben szegregált falusi iskolák esetében pedig semmiféle előrelépést nem hoz a változtatás.

"Az eddigi körzetrendszer jól szolgált, felesleges a nehezen értelmezhető sorsolás bevezetése" - vélekedik Kovács Péter, a Budapest XIV. kerületében található Liszt Ferenc Általános Iskola igazgatója. A pedagógus úgy látja, a túlterhelt iskolák anyagiak híján képtelenek lesznek a fokozott odafigyelést igénylő gyerekek kezelésére. Meglátása szerint a változtatások ismét a színvonalcsökkenés felé mutatnak, hiszen a jó képességű gyermekekre jut kevesebb idő, ha a pedagógusoknak a sok esetben iskolaéretlen, nehezen kezelhető diákok kötik le erejük jelentős részét. Kovács Péter szerint itt lenne az ideje, hogy a politika ne az iskolák kohézióját gyengítve próbálja megoldani a problémákat.

Érezhető tehát a kormányzati szándék a cigányság iskolázottságának javítására, hiszen abban mindenki egyetért, hogy a változások elsősorban a nehéz körülmények között élő romákról szólnak. Továbbra is működik az előző kormány által indított Arany János tehetséggondozó program, amely a középiskolában tanuló szegény sorsúaknak, köztük sok cigány fiatalnak juttat ösztöndíjat, bentlakási lehetőséget a megyék legjobb középiskoláiban. A programban részt vevő első évfolyam már leérettségizett, 85 százalékukat felvették egyetemre-főiskolára. A jelenlegi kabinet az Útravaló programmal járult hozzá a felzárkóztatáshoz, ez utóbbi közös tanár-diák ösztöndíjat folyósít 16 ezer hátrányos helyzetű általános és középiskolás, valamint az őket felkészítő 3200 pedagógus számára. 2002 után ugyanakkor megszüntették a kísérleti jelleggel, francia mintára beindított három kiemelt oktatási körzetet, ahol szintén a leszakadó vidékek jórészt roma tanulóit támogatták több pénzzel, pedagógussal.

KOLLÉGIUM ÓVODÁSOKNAK?

Elképzelhető ugyanakkor, hogy gyökeres szemléletváltás előtt áll a magyarországi cigánypolitika és persze az oktatás is. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök ugyanis a Demos Magyarország decemberi konferenciáján a hazai mélyszegénységről a következőket mondta: "Itt egyetlenegy dolog van: megszakítani a generációs láncot, és azt mondani, definiálni azokat az egyre inkább világos szegénytelepeket, bezáródó falvakat, ezeket kinyitni, közlekedést vinni, bentlakásos intézményt csinálni már óvodától, késő délutánig tartó napköziket tenni, ruhát adni a gyereknek, hogy a bölcsődében újra van ruha, és megpróbálni itt kisgyerekkortól újra visszavezetni a rendszeres felelősségvállalás, tanulás és munka világába. Mindezt úgy, hogy ne sértse az ember a családnak a jogait a saját gyerekéhez."

Horváth Aladár, a Roma Polgárjogi Alapítvány elnöke, a miniszterelnök tanácsadója szerint fenntartható gazdasági fejlődésünk alapvetően függ attól, hogy a legtöbbet nélkülözők (romák és nem romák) adófizető polgárok lesznek vagy eltartottak. Másrészt fontos kormányfői felismerés, hogy hazánkban a szegénység az ország peremvidékein összpontosul, ezért hatékonyabbak lehetnek a célzott rehabilitációs programok - hangsúlyozta Horváth Aladár.

A jogvédő nyilvánvaló félreértésnek tartja a bentlakásos óvodák szervezését, szerinte a miniszterelnök napközi otthonos óvodák kiépítésére gondolt, ez áll ugyanis összhangban a kistelepülési iskolák alsó tagozatainak megtartásával. Kérdésünkre, hogy konkrét programokat takarnak-e a kormányfői szavak, Horváth Aladár elmondta: a gyermekszegénység elleni intézkedéseket kidolgozó Ferge Zsuzsa mellett még sokan dolgoznak azon, hogy összefüggő, koherens rendszerré épüljön az új szociálpolitika.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.