valasz.hu/itthon/a-heti-valasz-lap-es-konyvkiado-szolgaltato-kft-kozlemenye-129225

http://valasz.hu/itthon/a-heti-valasz-lap-es-konyvkiado-szolgaltato-kft-kozlemenye-129225

Gyermekkoponya a Balatonban: megoldódott a rejtély?

/ 2009.10.12., hétfő 17:10 /

Kitépték a szemtanúk fényképezőgépeiből a filmet, lezárták a helyszínt, és mindenkit megfenyegettek: jobban teszi, ha elfelejti, amit látott.

Egyelőre nem tudni, hogy milyen régi a Balatonból október 3-án, Siófoknál kiemelt gyermekkoponya. Az elsődleges orvosi szakvélemény szerint a lelet tíz-tizenöt éve lehetett a vízben, de nem kizárt, hogy régebbi halálesetről van szó a csontok esetében.

A rendőrség három-négy korábbi vízbefulladásos esetet is vizsgál, amíg az antropológus szakértő elkészül a hivatalos szakvéleménnyel - ez legkésőbb a megtalálástól számított 30 napon belül fog rendelkezésre állni. Nem biztos viszont, hogy a vizsgálat eredménye teljesen egyértelmű lesz, mivel az már most biztos: a lelet évekig a vízben volt, és emiatt lehet, hogy nem találnak a DNS-teszthez szükséges mennyiségű azonosító anyagot a koponyában.

A régebbi balatoni halálesetek közt a rendőrség látókörébe került a Pajtás nevű csavargőzös tragédiája is. A hajó 1954. május 30-án fordult a Balatonba a füredi mólónál, fedélzetén mintegy 176-178 utassal és 6 fős személyzettel.


A Pajtás, közvetlenül a tömegszerencsétlenség előtt

A tragédia hátterében a politikai akaratnak alárendelt mérnöki munka fiaskója áll: a Pajtást nem tavi hajózásra tervezték. Folyami csavargőzösnek épült, egyes források szerint 1917-ben, mások szerint 1928-ban. Egy biztos: a dunai hajót - a kommunista fordulat után gombamód szaporodó szakszervezeti és üzemi üdülők miatt megnövekedett utasszám kiszolgálására - 1951-ben a Balatonra irányították át. Az átépítésnél viszont nem vették figyelembe, hogy a dunai hajó keskeny teste, magas felépítménye nem alkalmas a Balatonra.

Figyelmen kívül hagyták az alapvető stabilitási követelményeket: az utasbefogadó képességét az eredeti 150-ről, illetve 180-ról 200 főre emelték, a Jókai csavargőzös hajócsavarját pedig átszerelték a Pajtásra. Ez nagyobb volt, mint az eredeti hajócsavar, így indulás után a hajó fara felemelkedett, orra lesüllyedt - ezzel is csökkent az állékonysága. Ráadásul a gőzös hullámállóságát az oldalmagassággal kívánták növelni, azt viszont nem vették figyelembe, hogy ezáltal a súlypontmagasság is növekedett.

1954. május 30-án, gyereknapon a Pajtás Siófokról érkezett Balatonfüredre. A hajó csaknem zsúfolásig megtelt, amikor elindult a füredi mólótól, és ugyanekkor indult az évadnyitó balatoni vitorlásverseny is. Mindenki meg akarta nézni a rajtot, ezért az utasok a fedélzet bal oldalára csoportosultak - a hajótest viszont ezt nem bírta el, és balra dőlt. A megriadt nézelődők - a tömegpszichózis szabályainak megfelelően - átszaladtak a jobb oldalra, amitől az ingatag jármű a másik felére dőlt, és erősen kilengett. A kapitány a kormány elfordításával sikertelenül próbálta ellensúlyozni az ingást: rengeteg víz jutott az utastérbe, és a hajó - bal oldalára dőlve - süllyedni kezdett.


A tragédia

A vitorlásverseny félbeszakadt, a résztvevők a Pajtás utasainak mentésére siettek, de az utólagos kutatások szerint több mint húsz utast már nem tudtak kimenteni. Hogy az áldozatokról miért nincs pontos szám, az az egypárti diktatúra elhallgatási mechanizmusával magyarázható: harmincöt évig szinte semmit nem lehetett tudni a tragédia részleteiről. A Balaton-parton az ávósok kitépték a szemtanúk fényképezőgépeiből a filmet, lezárták a mólót, és mindenkit megfenyegettek: jobban teszi, ha elfelejti, amit látott. Egyes visszaemlékezések szerint még Kalász Antal rendőrkapitányt sem engedték a helyszínre, a mólóra csak a vele együtt érkező Bebrics Lajos közlekedési minisztert engedték az ÁVH emberei.

A korabeli újságokban, illetve a filmhíradóban szinte semmi nyoma a tömegszerencsétlenségnek. Egyedül a Szabad Nép számolt be egy rövid hírben az esetről: „A Magyar Távirati Iroda közli, hogy Pajtás nevű balatoni csavargőzös 1954. május 30-án, délelőtt 11.45 órakor Balatonfürednél felborult. A hajón a személyzettel együtt 185 ember tartózkodott. A mentési munkálatok a szerencsétlenség után haladéktalanul nagy erővel megindultak. A hajón utazók közül 12 személy: Csomai Antalné, Csomai Piroska, Csernus Ferencné, Wittman Sándor veszprémi lakos, Villányi Mária mözsi, Vituska Mária őcsényi, Ötvös Iván mesterszállási, Bernhárdt Gyuláné pesterzsébeti, Huszti Mária hajdúnánási, Homonnai Imre beregdaróci, özv. Domenic Gyuláné budapesti és Göbölyös László szekszárdi lakos életét vesztette. Többen kisebb sérüléseket szenvedtek. A felborult hajó felemelése, valamint a szerencsétlenség okainak és a felelős személyeknek megállapítása folyamatban van." A hírben szereplő Ötvös Iván keresztneve valójában Irén volt, és a felsorolt 12 áldozaton túl nagyjából majdnem ennyien vesztették még életüket. Pontos számot azért is nehéz megállapítani, mert sok szerencsétlenül járt holtteste az iszapba süllyedt, ahonnan csak nehezen lehetett kiemelni őket.


A vitorlások kezdték meg a mentést

A tragédiát megpróbálták Heisz Pál kapitány nyakába varrni: azonnal letartóztatták, majd nyolc és fél hónapig tartották vizsgálati fogságban. Az 1955-ös tárgyaláson Heiszt és 5 társát összesen 33 évi börtönre ítélték; a Legfelsőbb Bíróság a kapitány kivételével mindenkit felmentett, Heiszt pedig nyolc és fél havi börtönre ítélte, amit a vizsgálati fogsággal letöltöttnek minősítettek. (A több évtizede balesetmentesen hajózó szakember a vízből kimentett hajónaplónak köszönhette, hogy életben maradt: ez bizonyította, hogy a jármű nem volt túlterhelve). Heisz ezután évekig nem kapott munkát, végül Siófokon vették fel kikötőfelügyelőnek.

A Pajtást többszöri nekifutásra sikerült kiemelni a Balatonból, majd átépítették kétcsavaros motorhajóvá. Előbb Siófok névre keresztelték át, majd visszakerült a Dunára, és Dömsöd néven futott 1987-ig, amikor végleg kivonták a forgalomból.


A Pajtás kiemelése

A rendszerváltoztatás után, amikor már szabadon lehetett beszélni a Kádár-rendszerben is mindvégig elhallgatott tragédiáról, a tömegszerencsétlenség egyik tanúja, Zákonyi Tünde - a Nők a Balatonért Egyesület elnökeként - kezdeményezte, hogy állítsanak emlékoszlopot az áldozatoknak, és kutassák fel a még élő túlélőket, szemtanúkat és családtagokat. Csaknem egy évig tartó munkával sikerült összeállítani az elhallgatott halottak nevével kiegészített listát: a legfiatalabb áldozat 7, a legidősebb 68 éves volt. Emlékművük 1999 óta látható a balatonfüredi Tagore-sétányon.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.