Gyurcsánynak foglaltak helyet, Mesterházy állva maradt

/ 2010.06.03., csütörtök 18:11 /
Gyurcsánynak foglaltak helyet, Mesterházy állva maradt

Az MSZP-frakciója a felszólításnak eleget téve illemtudóan képviseltette magát a Magyar Demokratikus Charta Trianonról szóló rendezvényén, melyen Vágó István is felbukkant.

A Trianon: hidegháború vagy megbékélés elnevezésű konferenciát az ELTE BTK Gólyavárának termében rendezte meg a Magyar Demokratikus Charta.

A Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök kezdeményezésére 2008. szeptemberében létrejött baloldali szervezet Ormos Mária történészt, Vásárhelyi Mária szociológust, Szigeti László szlovákiai magyar politikust és Bauer Tamás közgazdászt, egykori SZDSZ-es politikust kérte fel felszólalónak. Közülük Szigeti László betegség miatt nem tudott részt venni a rendezvényen.

A konferenciára ugyanis megkésve beszivárogtak az MSZP-frakció tagjai is Mesterházy Attila ígéretéhez híven, tegnap az MTI-nek kiadott közleményében tudatta ugyanis a frakcióvezető, hogy ajánlják a tagoknak: a szerda délutáni, informális frakcióülést követően igyekezzenek megjelenni vagy a Demokratikus Charta, vagy a Politikatörténeti Intézet Trianonnal foglalkozó rendezvényén.

Kicsivel öt óra előtt Gréczy Zsolton, Gyurcsány Ferenc egykori tanácsadóján kívül még egyetlen politikai kötődésű személy nem bukkant fel az egyre nagyobbá duzzadó, javarészt elegáns kosztümbe bújt idős hölgyek és öregurak által alkotott tömegben. A Gólyavár előadóterme előtti asztalnál új Charta-tagok regisztrációt várva a 2006-os Gyurcsány-Orbán vitát árulták CD-n, egy ablakmélyedésben maga Vásárhelyi Mária gubbasztott szövegébe mélyedve, a közönség soraiban pedig a Heti Válasz meglepett tudósítója egy hírességet, az egyedül érkező Vágó Istvánt vélte felfedezni.

Vágó István is megjelent

Gréczy Zsolt arról tájékoztatott két nyugdíjast, hogy az előttük lévő két helyet le kívánja foglalni Gyurcsány Ferencnek: az ex-miniszterelnök pár perc múlva be is toppant, érkezését vastaps és fotósok seregének rohama fogadta, majd elkezdődött a konferencia.

Ormos Mária, aki 1989-ben a Magyar Szocialista Párt alapító tagja volt, hosszasan beszélt Trianon történelmi előzményeiről, következményeiről, a felelősökről, a nagyhatalmak, Ausztria és Magyarország szerepéről. A történész megjegyezte, a győztes antantországok a saját érdekeiket fogalmazták meg a békeszerződésben, s azt hangoztatták, hogy kizárólag a  központi hatalmak voltak felelősek az első világháború kirobbantásáért. A történész meglátása szerint "árnyaltabb diplomáciai munkával és jobb katonapolitikával" lehetett volna javítani Magyarország trianoni tárgyalási pozícióin, és hazánkat végeredményben nem az igazságtalanság, hanem a saját tétovázása, a helyzet teljes felismerésének a hiánya vitte bele abba, hogy másodszor, és akkor már teljes felelősséggel viselje annak következményét, ami Trianonban kezdődött.

Ormos Mária beszédének közepén toppant be a konferenciára Lendvai Ildikó, akinek sikerült szabad széket találnia a legutolsó sorban, párttársaival ellentétben: Mesterházy Attila szabad hely híján kénytelen volt végig a terem végében támasztani a falat Hiller Istvánnal és Steiner Pállal egyetemben.

Vásárhelyi Mária a Trianonnal foglalkozó felmérések és közvéleménykutatások eredményeit elemezte, illetve felolvasta, rámutatva a tényre, hogy a magyar lakosság igen nagy hányada egyáltalán nincs tisztában a békeszerződések következményeivel, gyakran azok évével sem, vagy azzal, hány magyar is él jelenleg az elszakított területeken. „A valósággal köszönőviszonyban sem lévő etnikai összetételű területek visszaszerzéséről ábrándoznak Nagy-Magyarország illúzióit keltő honfitársaink" - állította Vásárhelyi Mária a felmérésekre hivatkozva. Mint szavaiból kiderült, 2002 óta két és félszer többen, a megkérdezettek 43 százaléka gondolja úgy, hogy nem nyugodhatunk bele Trianonba, és minden harmadik magyar szerint semmilyen eszköz igénybe vételét nem szabad visszariadni annak érdekében, hogy visszavehessük az elcsatolt részeket.

Lendvai Ildikó a közönség tagjaként ragadta magához a szót

Bauer Tamás arról beszélt, a magyar közélet mihez kezdett a rendszerváltás után Trianon emlékével: szerinte a 90-es évek során igazi eredményt elérni, "történelmi lépést" tenni csak az 1994-98 között regnáló szocialista párt tudott a kérdésben, ugyanis "volt bátorsága, ereje" elutasítani a jobboldali ellenzék által benyújtott Benes-dekrétumok ellen tiltakozó javaslatát, azok „embertelen és emberjogsértő" mivolta ellenére is.

Szerinte ez volt az út, melyen Európába lehetett haladni, és a Fidesz megkérdőjelezte a magyar kisebbségek szomszédos országokba történő integrációját, hidegháborús helyzetet létrehozva ezzel, a kettős állampolgárságról szóló törvény szlovák választásokra való időzítése pedig azt jelzi, hogy a Fidesznek és a Jobbiknak nem fontos a Magyar kisebbségek sorsa.

Az eladások után a közönség kapott lehetőséget a megszólalásra. Lendvai Ildikó lecsapott a lehetőségre: előbb a terem közepére sétálva tekintetével jelezte Vásárhelyi Máriáéknak, hogy mondanivalója van, majd a mikrofont magához kaparintva elmagyarázta azt a szerinte pusztán tartalmi okot, miért is nem szavazták meg a kettős állampolgárságról szóló törvényt, és nem vesznek részt az emléknapon: Trianontól függetlenül elfogadhatatlannak tartja egy olyan törvény szövegét, mely úgy kezdődik: „Mi, akik abban hiszünk, hogy Isten a történelem ura".

A volt pártelnöknő szerint „valami rettenet", ahogy a Fidesz kisajátítja a nemzet fogalmát, és az, amit ők nemzetnek gondolnak, „csupa penész".

„Előbb-utóbb turult fognak röptetni a parlament kupolacsarnokában" - jelentette ki, nagy tetszésnyilvánítást kiváltva a közönségből. 

Vásárhelyi Mária Lendvai beszédére úgy reagált, hogy a nacionalista-irredenta elképzelés azért olyan népszerű, mert nincs alternatívája: hogy ilyet nyújthasson, a szocialista pártnak meg kell találnia a saját identitását, Ormos Mária viszont ezután kissé rosszallón így fejtette ki véleményét: az sem ártana, ha a baloldal a saját múltjával törődne végre.

Még egy-két civil hozzászólónak nyílt lehetősége, hogy gondolatait közölje, majd röviddel hét előtt vége lett az eseménynek. Gyurcsány Ferenc és egykori tanácsadója kissé korábban távozott az eseményről, így elkerülte a jelenlévők gratuláció-ostromát, melyet Lendvai Ildikó a párt régi harcosaként a rendezvény után derekasan fogadott. Mesterházy Attila türelmesen ácsorgott a fal mellett, azonban kifelé hömpölygő tömeg nem igazán méltatta figyelemre. 

A már említett MSZP-s képviselőkön kívül megjelent még Mandur László, az Országgyűlés korábbi szocialista alelnöke, Molnár Csaba és Kiss Péter volt szocialista kancelláriaminiszterek, Szűcs Erika volt szocialista szociális és munkaügyi miniszter, Kovács László volt szocialista külügyminiszter, illetve Bárándy Gergely és Vitányi Iván.  

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.