valasz.hu/itthon/fordulat-akos-megegyezett-a-telekommal-es-50-milliot-utalt-bojte-csabanak-117545

http://valasz.hu/itthon/fordulat-akos-megegyezett-a-telekommal-es-50-milliot-utalt-bojte-csabanak-117545

Rekordot döntött a brókerbotrány! Kulcsár kitálal cinkosairól

/ 2010.06.05., szombat 08:24 /
Rekordot döntött a brókerbotrány! Kulcsár kitálal cinkosairól

A brókerügyben született 2008-as ítélet múlt csütörtöki hatályon kívül helyezésével a fővádlott némasági fogadalmának is vége. Kulcsár Attila ígéri: a megismételt eljárásban már beszélni fog cinkosairól - akik között egymást érték a politika és a gazdaság határvidékén mozgó szereplők.

A Kulcsár Attiláról nevezett büntetőügy a legek története. Azzal ugyanis, hogy a Fővárosi Ítélőtábla május 27-én hatályon kívül helyezte az elsőfokú verdiktet, és új eljárásra utasította a bíróságot, nyilvánvalóvá vált: a 2003-ban kirobbant brókerbotránynak legkorábban 2015-ben lehet vége.

Tehát megdől a rendszerváltás utáni fehérgalléros visszaélésekkel kapcsolatos eddigi rekord; a Postabank-főnök Princz Gáborék esetében "csak" 11 év telt el a nyomozás megindulása és a Legfelsőbb Bíróság 2009-es jogerős ítélete között.

A K&H-balhé monstre jellegét igazolja, hogy a 2005-ös vádirat szerint a bank egykori sztáralkusza 23 milliárd forint erejéig rendelkezett a sajátjaként az ügyfelei pénzével, s e cselekményét - a nyomozati szakban, illetve a per során - 150 ezer oldalban sikerült dokumentálni. Ezek fényében aligha meglepő, hogy a múlt csütörtökön lenullázott elsőfokú eljárás 92 tárgyalási napból állt, a tanúk száma pedig megközelítette a kétszázat.

A fővádlottra elfogása óta ötévnyi szabadságkorlátozó kényszerintézkedést róttak ki, így az ítélőtábla nem tehetett mást, mint hogy Kulcsár előzetes letartóztatását lakhelyelhagyási tilalomra változtatja. Ha ugyanis még öt-hat évig rács mögött tartják, vélhetően "túlülte volna" a rá később jogerősen kiszabandó büntetést.

Sokáig úgy tűnt, egyéb okok miatt is egyedi lehet a brókersztori: magyar bíróság e perben hozott először ítéletet pénzmosási ügyben - igaz, ez a szempont a hatályon kívül helyezés után már nem releváns. Továbbra is igaz viszont, hogy ez az első olyan leleplezett bűneset, melyben az elkövetők az általuk sikkasztással, csalással vagy okirathamisítással megszerzett összegeket nem közvetlen céljaikra, hanem gazdasági befolyásszerzésre használták; a Dunakanyarban szállodát, Nagyváradon plázát építettek, emellett neves cégek (Pannonplast, Synergon) részvényeit kezdték felvásárolni.

A büntetőeljárási "körülmények" ugyancsak példa nélkülivé, hovatovább abszurddá tették a Kulcsár-ügyet. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség vezetőjeként éppen az a Sódor István támadta az elsőfokú ítéletet - mondván: a bíróság tévesen minősítette sikkasztásnak az alapbűncselekményt -, aki 2003-ban még maga is a sikkasztás gyanújára "esküdött" (sőt fővárosi főügyészként ő nyomoztatott a témában).

Szintén különös, hogy az ítélőtábla bírája, Lassó Gábor végül nem amiatt dobta vissza első fokra az ügyet, mert sikkasztás helyett csalásnak kellett volna minősíteni a Kulcsár-féle pénzutaztatásokat. Inkább leszögezte: "A sikkasztás sem zárható ki egyértelműen", majd felkérte az ügyészség képviselőit, döntsék el ők, módosítják-e csalásra a vádat. Ha viszont ez lesz a megoldás, újabb csavarral gazdagodhat a történet - hiszen 2003-ban a bécsi legfelsőbb tartományi bíróság nem csalás, hanem sikkasztás ügyében adta ki az Ausztriában lekapcsolt Kulcsár Attilát. Ergo pótkiadatás következhet, ami még inkább elodázhatja a jogerős végeredményhirdetést.

No de, mint írtuk, nem a "sikkasztás versus csalás" vita miatt kezdődik újra a K&H-eljárás. Sőt, Lassó Gábor tanácsa a legkínosabb bírói műhibákat sem emlegette fel a sajtó jelenlétében. (Az elsőfokú ítélet például egy zürichi privátbankra 1,7 milliárd forintos vagyonelkobzást mondott ki, ahelyett, hogy a svájci intézetnél számlát nyitó egyik bűnös offshore cég pénzét vette volna el.)

Nem is lett volna elegáns nyíltan megalázni a hatályon kívül helyezett verdiktet jegyző Varga Zoltánt, őt ugyanis többen már egy életre "elítélték", amikor ártatlanul küldte - legalábbis a nyolc halálos áldozatot követelő móri bankrablás ügyében - tényleges életfogytiglanra Kaiser Edét.

Lassó jobbára a büntetőeljárási törvény átértelmezését rótta fel az első foknak: bár a jogszabály rögzíti, hogy ha egy vádlott nem hajlandó megszólalni a bíróság előtt, nyomozati vallomását szóról szóra fel kell olvasni, ennek ellenére Varga Zoltán csak szemezgetett Kulcsár Attila kihallgatási dokumentumaiból. A törvény akkor is új eljárást ír elő, ha bebizonyosodik, hogy valamely vádlott (és/vagy védője) nem volt jelen azokon a tárgyalási napokon, amikor az őt érintő témák voltak napirenden. A gigahosszúságú, 24 vádlottas brókerperben ilyen esetek "természetszerűleg" előfordultak - vagyis a másodfokon ítélkező Lassó döntését a szakma szelídebbjei inkább a büntetőeljárási szabályok burkolt kritikájaként értelmezik, semmint Varga egzecíroztatásaként.

A megismétlendő elsőfokú eljárásban két ok miatt is kevesebb lesz a hibalehetőség. Egyrészt hat alacsony rangú közreműködő (köztük a Gyuszi néven elhíresült pénzhordó taxis) esetében már korábban jogerőssé vált az ítélet - mivel ők elfogadták Varga Zoltán ítéletét.A 18 szereplős új perben ráadásul nem kell majd felolvasni a botránybróker ügyészségi kihallgatásának jegyzőkönyveit, hiszen ügyvédje, Nagy Gábor világossá tette: védence érdemi vallomást fog tenni. Ez új taktikát sejtet; Kulcsár Attila ugyanis a vádemelés és az elsőfokú ítélethirdetés közti években nem volt hajlandó megszólalni. Úgy hihette, az enyhe büntetéshez az is elég, hogy a nyomozati szakban együttműködött a hatóságokkal.

Ehhez képest a megsemmisített bírósági határozat a törvényi maximumhoz közelítő nyolcévnyi börtönt mért rá, amit az ügyészség tovább kívánt súlyosbíttatni. Kulcsárnak tehát nincs vesztenivalója. Nyilván akkor jön ki a legjobban az ügyből, ha cinkossá avatja azokat a VIP-ügyfeleit, akik nem lehettek károsultak, hiszen rendre zacskóban vették át a befektetéseik után "járó" extrahozamot - illetve ha maga dönti meg a magányos elkövetőről szóló teóriákat.

Megint veszélybe került tehát a Varga Zoltán által - szinte indoklás nélkül - felmentett Rejtő E. Tibor, a K&H volt vezére, akivel kapcsolatban a vádirat megállapította: törvényellenesen emelte az egykori álalkuszt a többi pénzintézeti tisztviselő fölé. Mindezt azért, mert Kulcsár volt az összekötő a "politikai, gazdasági, közéleti személyiségek" és a bankvezetés között. És egy új perben arra is esély kínálkozhat, hogy legalább tanúként meg lehessen hallgatni Puch Lászlót, az MSZP expénztárnokát, valamint Baja Ferenc volt államtitkárt. Erre korábban sem az ügyészség, sem Varga Zoltán nem tett indítványt, noha a szocialista politikusokat Kulcsár több tucatszor említette a gyanúsítotti kihallgatásokon - úgy, mint akik részesedtek az általa felhajtott javakból.



A brókerügy politikus (illetve kormányzati) érintettjei

Akik vádlottak lettek

Garamszegi Gábor - egykori MSZP-s fővárosi képviselő. A hatályon kívül helyezett ítéletben bűnösnek mondták ki folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntettében, és három év börtönre, továbbá vagyonelkobzásra ítélték.

Kodela László - a Miniszterelnöki Hivatal egykori helyettes államtitkára, aki belépőt biztosított a kancelláriára Kulcsárnak. A brókerügy mellékszálaként indult eljárásban adócsalás miatt 8,1 milliós pénzbüntetésre ítélték.

Váradi János - volt kőbányai MSZP-s képviselő. A hatályon kívül helyezett elsőfokú ítélet bűnösnek mondta ki folytatólagosan elkövetett vesztegetés bűntettében, ezért két év - felfüggesztett - börtön, illetve 320 millió forintos vagyonelkobzás lett (volna) a jussa.

Akiknek a neve szerepel a vádiratban, de csak tanúk lettek

Andó Sándor - a Fővárosi Közgyűlés szocialista képviselője, a párt budapesti elnökségének tagja, Kőbánya volt polgármestere. Kulcsár szerint a X. kerületi önkormányzat K&H-s befektetései után "járó" sikerdíjból ő is részesült. Az érintett mindezt tagadja.

Karl Imre - az MSZP volt parlamenti képviselője, a Magyar Villamos Művek Zrt. stratégiai vezérigazgató-helyettese. Kulcsár szerint ő intézte el, hogy Andó, Váradi és társaik a K&H-hoz vigyék a X. kerület pénzét.

Akikre Kulcsár terhelő vallomást tett, de még csak tanúk sem lettek

Baja Ferenc - 2002 és 2010 között államtitkár a Miniszterelnöki Hivatalban (legfontosabb feladata a kormányzati informatika felügyelete volt). Jelenleg az MSZP szocialista platformjának elnöke, országgyűlési képviselő.

Puch László - 1998-tól 2008 márciusáig a szocialisták pénztárnoka, később a gazdasági, majd a közlekedési tárca államtitkára. Ma pártigazgató, az MSZP parlamenti frakcióvezető-helyettese, illetve Baranya megyei elnöke.

 

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.