Ha most szavaznánk, az MSZP izgulhatna. De lehet, hogy a Fidesz is

/ 2018.02.12., hétfő 12:00 /

A 2018-as választás nagy kérdése, hogy hányan pártolnak át saját kedvenc pártjuktól valamelyik másik politikai erőhöz – írja az Index a Závecz Researchcsel közösen végzett kutatásukat bevezetve, amely szerint leginkább a két baloldali párt szavazóiban mutatkozik hajlandóság arra, hogy átszavazzanak, a Fidesz tábora pedig erősen elköteleződött pártja mellett, szinte egyáltalán nem gondolkoznak hűtlenségben.

A teljes kutatás itt érhető el, amit mindenképpen érdemes kiemelni, hogy a felmérés szerint szép számmal akadnak, akiknek ugyan van pártszimpátiájuk, de egyáltalán nem biztos, hogy április 8-án e szerint fognak szavazni. Így például az MSZP-szavazók 34 százaléka, a DK-szavazók 19 százaléka, a Jobbik-szavazók 15 százaléka, az LMP-sek 9 százaléka, a fideszesek mindössze 3 százaléka mondta, hogy biztosan vagy valószínűleg másik pártra szavaz majd a 2018-as választáson. Minden további, például, hogy ki merre szavazna, az Index cikkében elérhető.

Ámde. Miről is szól ez a kutatás? Ezt nehéz eldönteni, hiszen valódi dokumentumba foglalt ellenzéki együttműködés nem nagyon van, ami van, az halovány, a visszalépések kora pedig még nem érkezett el. Vagyis nehéz értelmezni ezeket a – mondjuk úgy – másodlagosnak tűnő, de lehet, hogy elsődleges pártszimpátiákat.

Ami pedig szubjektív: a kérdésfelvetés környezete szerintem hibás. Az Index azt írja, hogy ez az átszavazás a 2018-as választás nagy kérdése, de szerintem meg pont, hogy nem. A nagy kérdés inkább a bizonytalan, választani nem tudó, nem akaró, vagy választ megtagadó, de azért szavazni akaró polgárok viselkedése lesz. Akikről tényleg nem sokat tudunk, az összes felmérést nézve viszont elég nagy tömegnek tűnnek.

Ha ez a tömeg elindul valamerre, az tényleg sorsdöntő lehet. A Fidesz maximalizálta táborát, sőt, az utolsó felmérések már kisebb csökkenésről, a szavazóik elszántságának mérséklődéséről szóltak. Soros-ügyben már nem nagyon lehet feljebb tekerni a hangerőt. Nyilván lesz még olyan, hogy elfogadják a Stop Sorost, és ez ellen több szervezet, politikus is tiltakozik, akikre rá lehet mutatni, hogy Soros-ügynökök, de ezen a szinten már elég rég túl vagyunk.

Szél Bernadett épp a Heti Válaszban mondta el, hogy látott olyan országos kutatást, ami az LMP-t közel 11%-ra mérte. Ha valóban ekkora a torzítás a nyilvánosságra kerülő, és a pártoknak készülő mérések között, akkor a Fidesznek bizonyosan nem lesz kétharmada. És itt lépnek színre a bizonytalanok. Amennyiben sikerül őket rávenni, hogy elbandukoljanak voksolni, bármennyire is szétszavaznak, ha sokan teszik ez, akár a Fidesz koalíciós kényszere is előállhat.

Ami akár így, akár úgy, de a NER végét jelentené.

Persze a bizonytalanok leginkább és általában bizonytalanok maradnak, így mindennek a fordítottja is ott lóg a levegőben.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Betont mindenhova!

Az egyik helyen a teniszre hivatkozva emelnek betonmostrumot, Zuglóban viszont a teniszpályákat veszik el egy fedett futópálya kedvéért.

Itt épített gyurcsányista erőközpontot Lamperth Mónika

A baloldal az esélyesebb az észak-budapesti lakótelepi karéj három választókörzetében, de a XV. kerületben bonyolult a képlet: van itt Lamperth Mónika által építgetett gyurcsányista erőközpont, jelölt a Fidesz lakótelepi szakembere, és egy óvodafelújítás miatt megbüntetett lázadó szocialista is. Választási sorozatunk az Óbudától Újpalotáig nyújtózó kerületek esélyeit latolgatja. Részletek a friss Heti Válaszban.

A disznósajt volt a csúcs a kisgazdák sajtóreggelijén

Pártcunamival indult a hivatalos kampányidőszak, ám a szokásosan jelentkező komolytalan formációk mellett a reaktivált kisgazdáknak és Lévai Katalin volt szoci miniszter pártjának lehet is hatása egy-egy mandátum – elvesztésére. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Huszti Péter: „Ellopta a show-t a politika”

El lehet játszani Hamletet bőrdzsekiben, de ne a ma emberéről, hanem a ma emberéhez szóljon – mondja a Corvin-lánccal frissen kitüntetett Huszti Péter színművész, rendező. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Tényleg blöff volt a rezsicsökkentés?

A földgáz külföldi áresése valóban lehetővé tett volna egy méretes lakossági gázárcsökkentést 2015–16 táján, a kormány azonban inkább tartalékba rakta az erre fordítható összeget. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Ez most tényleg össznemzeti ügy – aki magyar, aláír!

Miért kell vért izzadni ahhoz, hogy egymillió uniós aláírás összegyűljön a Nemzeti Kisebbségvédelmi Kezdeményezéshez? Csáky Pál, az ügyet az Európai Parlamentben képviselő felvidéki politikus és névrokona, Csáky Csongor, a gyűjtést idehaza szervező Rákóczi Szövetség főtitkára válaszol a csütörtöki Heti Válaszban.