HAJÓSI SÓHAJOK

/ 2005.06.30., csütörtök 13:38 /

Alföldi Albert, az MSZP országgyűlési képviselője nem akar árvalányhajat a füle mögé tűzni, de kéri liberális barátait, fogadják el nemzeti elkötelezettségét. A magát a szocialisták népi szárnyához soroló politikus a hajósi tanácskozások után nemrégen Kecskeméten hívta össze az MSZP másként gondolkodóit.



- Lesz-e ünnepség ősszel?

- Mire gondol?

- Tíz éve, 1995 októberében, az első hajósi találkozón az MSZP népi szárnya bírálta a Bokros-csomagot, a résztvevők nagyobb nemzeti érzékenységet kértek a párt vezetőitől. Hasonló mondatokat olvashatott az érdeklődő június 18-i, kecskeméti összejövetelükről is.

- Lesz összejövetel októberben is, ez természetes. A helyzet valóban hasonló, de nekem tíz éve sem a szükséges reformokkal, hanem a kommunikálással volt a bajom: lenyomták a döntéseket az emberek torkán. Volt egy másik hajósi találkozó is 1995-ben, amely nemzeti kiegyezést javasolt, csak éppen az nem kapott akkora nyilvánosságot. A gondolat érvényes most is, soha ekkora szükség nem volt a nemzeti és társadalmi kérdések megvitatására.

- Bauer Tamás a Beszélő 2000. júniusi számában antiliberálisnak nevezte a hajósi összejövetelt. Mit szóltak szabad demokrata barátai a nemzeti gondolat erőteljesebb megjelenítését szorgalmazó mostani találkozóhoz?

- Tudomásul kell venni, hogy nehéz időszak áll a koalíció mögött, nem felhőtlen a két párt viszonya. Ugyanakkor kizárólag politikai ellenfeleinknek használna, ha összevesznénk az SZDSZ-szel. A legnagyobb hiba lenne, ha nekikmennénk. Ami pedig a felvetett elvi kérdést illeti: nincs bajom a liberalizmus létezésével, de igénylem, hogy a liberalizmus is tolerálja az én erős nemzeti kötődésemet.

- Miért, a magyar liberálisok nem tolerálják?

- A legnagyobb tévedésnek azt tartom, hogy a népi baloldal tagjait a haladás ellenségeinek tekintik. Nekem ír és olasz vejem is van, unokáim három-négy nyelven beszélnek. Európai voltam abban a kis faluban, ahol leéltem az életemet - amikor a mostani liberálisok még csak gondolkodtak arról, hogy ők talán európaiak. Elvárom, hogy unokáim magyarul is beszéljenek, magyarul is érezzenek. Nemrég rádöbbentem, hogy nem ismerik nemzeti hőseinket: az egyik Pókember akar lenni, nem Toldi Miklós. Ha egy nép ezer év alatt eljutott valahová, annak vannak hősei, történetei, gyökerei. Örömmel tapasztalom, hogy minden kis falu kitalál magának fesztivált, falunapot, hogy saját hagyományait mutathassa meg a világnak. Az isten áldja meg liberális barátainkat, miért baj ez?

- Korábban is ezt mondta, akkor is a párton belüli ellenzék hálátlan szerepében. Tíz év sem volt elegendő az áttörésre?

- Úgy látom, küszöbönáll e szemlélet elfogadása, mert hatalmas rá a társadalmi igény. Akármerre megyek az országban, azt tapasztalom, az emberek szinte áhítják ezt a mentalitást.

- Tíz éve még nem áhították?

- Akkoriban még nem kaptak nézeteink elegendő nyilvánosságot. Ma minden politikai erőnek tudomásul kell vennie: ez egy tízmilliós ország, tizenötmilliós nemzet. Vétek ekkora széthúzást szítani.

- A tavalyi népszavazási kampány talán a nemzet összetartásának irányába mutatott?

- Úgy jártunk, mint a csapdába esett farkas, akinek le kellett rágnia saját lábát a szabaduláshoz. Miután a népszavazást kezdeményező Magyarok Világszövetsége úgy állította be, hogy az igen győzelme a kormány legitimitásvesztését jelentené, nem volt választásunk, a nem mellett kellett kiállnunk.

- Ön hogyan szavazott?

- A lelkiismeretem szerint.

- A "nem" vállalható lelkiismereti szempontból?

- Ha elvonatkoztatjuk a belpolitikai helyzettől, nem vállalható. De nem lehet elvonatkoztatni.

- Vajon a határon túli magyarok is ilyen árnyaltan ítélnek?

- Attól félek, hogy nem. December 6-án egyébként odamentem a miniszterelnökhöz, hogy gyorsan kellene tenni valamit. Visszakaptam a labdát. Azt mondta, teljesen igazam van, és azonnal ötletet kért. Bevallom, nem tudtam mit mondani.

- Gyurcsány Ferenc nem volt jelen Kecskeméten, az államfőválasztáson alulmaradt Szili Katalin viszont igen.

- A miniszterelnök a brüsszeli csúcs elhúzódása miatt nem lehetett ott. A találkozót februárban egyeztettük, vagyis - mielőtt rákérdezne - nem a köztársaságielnök-ügy miatt jöttünk össze.

- A házelnök azt mondta a megbeszélésen, hogy nemzetibb baloldalt szeretne, Szekeres Imre pedig úgy vélekedett, hogy nem szabad szembeállítani nemzeti érzést és baloldaliságot. Ön melyikükkel ért egyet?

- Mindketten ugyanazt mondták. Nemzetet és baloldalt ugyanúgy nem lehet és nem szabad elválasztani, mint nemzetet és jobboldalt.

- A mai szocialista pártban tényleg kéz a kézben jár nemzeti érzület és baloldaliság?

- Furcsa dolog ez, mert a párton belül és a párton kívül mindenki nemzeti érzületűnek vallja magát. Ugyanakkor rólam azt gondolják, hogy árvalányhajat akarok tűzni a fülem mögé. Pedig nem erről van szó.

- Akkor miről?

- Ír nászom neve keltául is ott van az útlevelében, és semmiféle gondja nem származik belőle. Ettől nem lett nacionalista, nem lett haladásellenes, antiliberális. Nálunk a bajok oka talán Trianonban keresendő: a diktátumot követő felfokozott lelkiállapot túlzásokhoz vezetett. A seb nagyságának tudatában persze nincs min csodálkozni.

- Nem éppen az MSZP elődpártja, az MSZMP felelős azért, hogy negyven éven keresztül nem lehetett a nacionalizmus, irredentizmus vádja nélkül akár csak megemlíteni is a traumát?

- Jómagam harminc évvel ezelőtt is ugyanígy gondolkodtam, és soha semmiféle károm nem volt belőle. Akkor azért kritizáltak, mert nyitott voltam; 1989 júliusában még házkutatás volt nálam.

- Kecskemét után merre indulnak?

- Nyáron nehéz a szervezés, de biztos, hogy szeptemberben vagy októberben újra hallatjuk a hangunkat.

- Mit szeretnének elérni?

- Beszélgetnénk-e most, ha nem lett volna a kecskeméti találkozó?

- A sajtó figyelme kérészéletű. Csupán a figyelemfelkeltés volt a céljuk?

- Nem hinném, hogy akár most, akár ősszel bármilyen szemrehányás érhetne bennünket a párton belül. Arra már minden épeszű ember rájött, amit Hiller István mondott: Európában a nemzetállamok kora lejárt, a nemzetek azonban reneszánszukat élik. A magunk konokul képviselt, nemzetközpontú, a vidék gondjaira figyelő politizálása megjelenik majd szövegekben is. Reméljük, a párt választási programja is ezekre épül. Úgy érzem, most van végre annyi erőnk, elszánásunk, hogy elgondolásainkat keresztülvigyük. Csakis ezeknek a gondolatoknak a vállalásával tudjuk jövőre megnyerni a választásokat.

- Nem félti a parlamenti helyét? 1998-ban és 2002-ben sem jutott be a parlamentbe, ami jelzi a népi szárny párton belüli mozgásterét is.

- Egyrészt elmúltam már hatvanöt éves, nincs mit féltsek, másrészt 2002-ben visszaléptem az eszdéeszes jelölt javára. A kormányváltás után Medgyessy Péter miniszterelnök nemzetpolitikai tanácsadója lettem. Talán csak én vettem komolyan a megbízatást. Tettem például egy fontos javaslatot, amely elnyerte a miniszterelnök tetszését is. Azt írtam: tegyük lehetővé, hogy a diákok végigjárhassák a Kárpát-medencében a magyar történelemhez kapcsolódó emlékhelyeket. Az ügy nem igényelt volna néhány milliárd forintnál többet. A gyakorlat kiválóan működik például - az egyébként szabad demokrata polgármester irányította - Kalocsán.

- Végül miért nem vált országos méretűvé a kezdeményezés?

- Az Oktatási Minisztérium vezetése kerek perec elutasította a javaslatot.

- Vagyis újra az SZDSZ-be ütközött. El tud velük képzelni egy újabb koalíciót?

- A koalíciókötés soha nem barátság, sokkal inkább kényszer kérdése.



ALFÖLDI ALBERT

1939-ben született Szegeden. Iskoláit Orosházán végezte, 1962 és 1966 között Budapesten a Felsőfokú Rendezőképző Akadémián tanult. Először Újkígyóson, majd Dunapatajon népművelő, 1968 óta Hajóson dolgozik a művelődési ház vezetőjeként. 1994 és 1998 között Kalocsát és körzetét képviselte az Országgyűlésben, az MSZP-nek viszont csak hét éve tagja. Medgyessy Péter, majd Gyurcsány Ferenc nemzetpolitikai főtanácsadója, 2004 októberétől a mandátumáról lemondó Zuschlag János helyén ismét parlamenti képviselő. Alapítója az MSZP szocialista platformjának, szervezője a népi szárny összejöveteleinek, a hajósi találkozóknak.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.