valasz.hu/itthon/ungvary-provokal-paskai-laszlo-eletutjanak-hianyzo-lapjai-114863

http://valasz.hu/itthon/ungvary-provokal-paskai-laszlo-eletutjanak-hianyzo-lapjai-114863

Halálgyár

/ 2001.05.04., péntek 07:41 /

A 3-as busz nagytétényi végállomásától néhány utcányira, közel az utolsó házsorhoz, a hulladékkal övezett kiserdő mögött ott az elhagyott gyártelep. Ólommérgezés, betegségek, perek jártak az egykori Metallochemia nyomában, de a sorozatos hatósági mulasztások ellenére is csak most, tizenegy évvel a gyár bezárása után kezdődött meg a szennyezett területek pontos feltérképezése és az eredeti állapot helyreállítása.

Fotó: Weber Zsolt

Ünnepeltek nemrég a nagytétényiek. A Nagytétényi Polgári Kör ódon hangulatú sarokházának egyetlen nagyobb szobájában az asztal megterítve, rajta az elengedhetetlen pogácsák és az üdítők, de a későn jövők a nyomokból láthatták, hogy korábban házi süteményt, szendvicset is tálaltak. A beszélgetők között hamar ráleltem Szabolcs Attilára, a XXII. kerület polgármesterére, aki az új irodát felavatta.

Egyedülálló kezdeményezés ez - mondja a polgármester, és átkísér a kisebbik szobába, ahol egy számítógép képernyője előtt egy fiatalember magyaráz egy érdeklődő házaspárnak.

Fotó: Weber Zsolt
A múlt század eleje óta működött a fémfeldolgozó

- Az irodát a Nagytétényi Ember- és Érdekvédő Környezetvédelmi Egyesület közérdekű javaslatára nyitotta meg négy szervezet: a Budafok-Nagytétényi Önkormányzat, a szennyező üzem, a Metallochemia jogutódja, a Metalloglobus, a Repét Kft., illetve a civil lakosokat képviselő környezetvédő szervezet. Az önkormányzat hozta rendbe az épületet, vagyis a festést és a legszükségesebb munkákat mi végeztettük el. A számítógépes hátteret a Metalloglobus biztosította, az adatbázist és tájékoztatást végző szakember bérét a vállalkozó cég adja, de a civil szervezet képviselőjének is tudnak ügyeleti díjat fizetni. Így az irodához forduló helyi lakosok akár egyénre szabott tájékoztatást kaphatnak a Metallochemia gyár szennyezésének felszámolásáról. Az érdeklődőket hárman várják: az önkormányzat, a cég és a civil szervezet képviselője. A számítógépes program kertekre lebontott térképen mutatja a szennyezés mértékét. Korábban csak a lakótömbre készült számítás a területről, most ugyanezt minden telekre kiterjesztjük - tájékoztat Szabolcs Attila.

Fotó: Weber Zsolt
Vajon ki a károkozó?

Érdemes felidézni, milyen előzmények után jutottak el az első, igazán reményt keltő eseményig a megfáradt, elkeseredett nagytétényi lakosok, akik közül sokan megbetegedtek a szennyezés miatt. A Metallochemia-ügy a környezetvédelem egyik állatorvosi lova: a gyár történetében a betegségeken kívül előfordultak eltitkolt orvosi adatok, lakossági tiltakozások, majd a gyár bezárása után ígérgetések, többféle rehabilitációs terv, bírósági perek.

A Metallochemia fémfeldolgozó a múlt század eleje óta üzemelt Nagytétényben. Működése közben ólommal és más nehézfémmel szennyezte a környezetét. A gyár dolgozói és a környékbeliek közül néhányan megbetegedtek. Ezek az adatok először a hetvenes években kerültek - no nem napvilágra, csak néhány ember tudomására. Mesélik, abban az időben a környéken többször is kezeltek gyerekeket ólommérgezésre utaló tünetekkel. Végül is a rendszerváltozás körüli időszak nyitottabb szelleme és a helyi lakosság tiltakozása kellett ahhoz, hogy 1990 májusában bezárják a gyárat.

Csak szállt a fekete por

- A családunk is a hetvenes években költözött Nagytéténybe - meséli Bogó Ágnes, aki ma is a bezárt gyárhoz közel lakik. - A kisfiam már itt született, és nem értette, miért kellett a finom házi málnaszörpöt kiönteni. Akkoriban minden környékbeli kertben termeltek zöldséget, gyümölcsöt, hiszen nem gazdagok laknak errefelé. Amikor az orvosok előtt már világossá vált, hogy a betegségeket a gyárból szálló fekete por okozhatta, megtiltották a kertekben termelt áruk fogyasztását, bizonyos termékeket meg kellett semmisíteni. Csak akkor, egyszer kaptunk kárpótlást a zöldkárért. Ma is vannak olyanok, elsősorban nyugdíjasok, mint az én szomszédaim is, akiknek olyan kevés a jövedelmük, hogy bizony megeszik a nehézfémtől szennyezett zöldségeket.

Fotó: Weber Zsolt
A kertekbe majd friss talaj kerül

A közgazdász-menedzser végzettségű asszony kezdettől fogva aktív tagja a helyi környezetvédő szervezeteknek, a Zöld Jövőnek, majd a helyi civileket tömörítő Ember- és Érdekvédő Egyesületnek. Bogó Ágnes még ma is elérzékenyül, amikor az alapítóról, Gráf Antalról beszél, aki nemrégen halt meg daganatos betegségben, és bár még nagybetegen is tartotta társaiban a lelket, már nem érhette meg a környék megtisztításának első lépéseit sem. Ma Ágnes az egyesület elnöke, önkéntesen dolgozik évek óta azért, hogy az ország talán legnagyobb környezetszenynyezését végre felszámolják. Elmondja, hogy fiának is többféle betegsége volt kiskorában, és maga is nemrégen esett át egy műtéten, daganatos betegség miatt.

- A sok baj, a közös gondok összehozták itt az embereket - magyarázza.

Mi legyen a salakkal?
1999-ben a Repét Kft. eljárást dolgozott ki, hogyan lehetne a salakban lévő fémeket visszanyerni kohászati alapanyagnak. Ehhez egy új üzemcsarnokot kellett volna felépíteni. A munka időtartamát tíz évre becsülték, költségeit közel 30 milliárdra. Ennek az összegnek csak a töredéke térült volna meg a kinyert fémek eladásából. De az elhúzódó egészségügyi kockázat miatt többen is aggályosnak tartották a tervet, így a helyi tisztiorvos és a körzet gyermekorvosa is. A meddőhányót ugyanis a munkálatok alatt nem lehetett volna lefedni. Dr. Gömöri Géza gyermekorvos akkor keserűen jegyezte meg, hogy már 1979-ben is született határozat a terület lefedésére. Az önkormányzat csak akkor járult volna hozzá a tervhez, ha az veszélytelen a lakosságra nézve. Végül is olyan erős volt a tiltakozás, hogy a kft. felhagyott a tervvel, de felvetették, hogy Ukrajnába szállítják újrahasznosításra a veszélyes hulladékot. Szerencsére ez az elképzelés is lekerült a napirendről. - Ha már nem vesszük figyelembe az óriási mennyiségű salak több ezer kilométerre való szállításának költségeit és környezetterhelését, legalább arra figyeljünk, hogy a feldolgozás után megmaradó mérgeket ne kaphassuk vissza a Tiszán keresztül... - mondta Szabolcs Attila polgármester egy lakossági fórumon, nem sokkal a tiszai ciánszennyezés után.
A Metallochemia üzemet ugyan 1990-ben bezárták, de a gyár udvarán közel 700 ezer tonna ólomtartalmú salak maradt. Amikor fújt a szél, felkapta a fekete port a meddőhányóról és leterítette a nagytétényi kertekben. Ráülepedett a növényekre, a talajra, a frissen mosott ruhát nem lehetett kiteregetni, a levegővel a tüdőbe is bekerült a por. Már a látvány is nyomasztó, az otthagyott telep körül gyomos mező, itt-ott szemétkupacokkal, a gyár körül az enyészet nyomai. Az első házsorok csak százméternyi távolságban vannak a gyártól, de a por messzire eljutott. Nagytéténynek ezen a részén nincs ingatlanár-robbanás, a házakat csak mélyen értékükön alul lehetne eladni. Építési tilalom is van a szennyezett környéken. Az ok ésszerű: ne telepedjen le senki, amíg a talaj tisztítása meg nem történik. A szenynyezés igen kiterjedt, a Metallochemia gyárteleptől egészen a lakótelep környékéig mértek ólomszennyezést. Szeles időben ma is száll a por.

Szennyezés - büntetőítélet nélkül

A helyi lakosok régóta kérik, hogy fedjék le a salakhegyet, akkor a szennyezés nem tudna továbbterjedni. Az 1990-es gyárbezárás óta többféle elképzelés született arról, hogyan lehetne megoldani ezt a gondot. A salak veszélyes hulladék, az ólomvegyületeken kívül más nehézfémeket: kadmiumot, arzént, cinket, rezet, kobaltot is kimutattak benne.

Fotó: Weber Zsolt
A környéken csökkent az ingatlanok értéke

- Már az is nagy küzdelem volt, hogy a szakhatóságok elismerjék a salak veszélyes hulladék voltát - foglalja össze az évek óta tartó küzdelmet Végvári Ágnes, a XXII. Kerületi Polgármesteri Hivatal környezetvédelmi referense, aki szintén régóta ismeri az ügyet. A Zöld Jövő Környezetvédő Egyesület egyik vezetőjeként már a gyár bezárása előtt azok között volt, akik meg akarták akadályozni a további szennyezést. 1989-ben egy orvoscsoport kezdett el vizsgálódni, köztük dr. Kékesi Olga is, aki ma szintén az egyesület tagja. Azt találták, hogy az érintett lakosok között több volt a daganatos betegség, rosszabbak voltak az iskolai eredmények, a gyerekek az ólomterhelés tüneteit mutatták, fáradtabbak, érzékenyebbek lettek.

A bezárás után először a kár nagyságát kellett felmérni. A talaj szennyezettségét végül 1997-ben az Országos Közegészségügyi Intézet vizsgálta, és megállapították az egyedi határértékeket. Mivel ez magasabb volt az országosan elfogadottnál, a nagytétényiek méltánytalannak találták. Már 1992-ben elkészült egy holland tanulmány, és abban már az a javaslat szerepelt, hogy a gyár területén lévő salakhegyet takarják le. Ez azonban nem történt meg. Eközben az önkormányzat vállalta, hogy képviseli a lakosok érdekeit, és egyesített perben kísérelte meg a helyiek kártérítési igényeit érvényesíteni. A perben az egészségkárosodás, az ingatlanok árának csökkenése, a zöldkár is szerepelt, de ítélet a mai napig nem született. Valószínűleg azért, mert azon is sokáig vitáztak, hogy ki a károkozó, vagyis hogy kit lehet perelni - tudtam meg a szakreferenstől.

Az ombudsman is vizsgálódott

A Metallochemia üzemet privatizálták, de korábban állami tulajdon volt, ezért nem lehet mindent a mai tulajdonos nyakába varrni. A privatizációs szerződés ugyan kötelezővé tette a Metalloglobusnak, hogy évente félretegyen bizonyos összeget a szennyezés felszámolására, de könynyen kiszámítható, hogy a többmilliárdos helyreállításhoz nem elég néhány százmillió forint, és minden valószínűség szerint állami segítségre is szükség lesz.

Firisz Sándor, a Zöld Jövő Környezetvédő Egyesület munkatársa szintén kétutcányira lakik a gyártól. Az évek során sok helyre fordult: az önkormányzathoz, a szaktárcához, a szakhatóságokhoz, végül az Állampolgári Jogok Irodájához. 1998-ban ombudsmani vizsgálatot kért. 1994. december 31-ig kellett volna a károkat felszámolni - panaszkodott, amikor megkapta a vizsgálat eredményét, ami a lakosok aggodalmát igazolta. A környezetvédő azt is elmondja, hogy az akkori miniszter, Pepó Pál nem reagált arra a kérésükre, hogy legalább fedjék le a meddőhányót.

Folyamatos jogsértések
Az ombudsmani vizsgálat után dr. Polt Péter, aki akkor az állampolgári jogok országgyűlési biztosának helyettese volt, azt mondta, hogy a Metallochemia-ügy jellegzetes példája a hatósági mulasztásoknak. Ezerkétszáz ingatlanról és a benne lakó emberekről van szó, akik nehézfémmel szennyezett területen élnek. A bírósági és szakhatósági határozatok ellenére egy évtized alatt sem történtek lépések a szennyezés felszámolására. Az iroda megállapította, hogy a hatóságok ezzel a mulasztással, a szennyezés felszámolásának elhúzásával súlyos sérelmet okoztak az embereknek, akik nem tudták érvényesíteni az egészséges környezethez való jogukat. Polt Péter elmondta, hogy ajánlást tettek a környezetvédelmi miniszternek, hogy a saját, rendelkezésére álló eszközeivel haladéktalanul próbálja meg a szennyezés felszámolását elindítani és befejezni.
Ez az ügy tipikus példája annak, amikor a hatóságok egyszerűen nem hajtják végre az egyébként rájuk is kötelező rendelkezéseket. Nemcsak az ott lakók egészségére és a környezetre káros ez a szennyezés, hanem olyan jogokat is sért, mint a tulajdonhoz való jog - hiszen építési korlátozást kellett bevezetni, és az ingatlanok ára csökkent. Akármennyibe kerül is, meg kell találni azt a megoldást, hogy több ezer ember jogai érvényesüljenek.
Az elmúlt években újabb tervek születtek a salak újrafeldolgozására, illetve elszállítására. A lakosság tiltakozása és a szakhatóságokkal történt, ki tudja, hányadik egyeztetés után végre olyan megoldás látott napvilágot, amit mindenki el tud fogadni - vagyis amit eredetileg is javasoltak. A meddőhányóra ráhordják a szennyezett kertekből származó nehézfém tartalmú földet, és az egészet lefedik. A kertekbe pedig friss, új talaj kerül. Ez hatmilliárd forintba kerülne. És hogy nyomatékot is adjanak a megegyezésnek, nemrégen a Metallochemia egyik, még álló gyárkéményét ünnepélyesen felrobbantották.

- A károk teljes körű felmérésében nagy segítség lesz a lakosságnak ez az iroda - veszi vissza a szót Szabolcs Attila polgármester. - A mentesítés óriási munka, és sok türelmet igényel a lakosoktól, nem tudnak a kertjeikben pihenni, dolgozni, amíg a talajcsere tart. Először pontos felmérés készül minden egyes lakóház állapotáról, a növényzetről, a talaj szennyezettségéről, majd a talajcsere sorrendjéről. Ezért is fontos, hogy mindenki naprakész és szakszerű tájékoztatást kapjon.

Az iroda megnyitása óta néhány hét telt el, gyűlnek lassan a mérési adatok is. Az esős tavaszi napok miatt kevesebb házhoz tudtak kimenni a felmérőbrigád tagjai, akik a növényzet, a talaj és a házak állapotát rögzítik. De szép lassan minden házba becsöngetnek. Nagytétényben is tavaszodik.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.