Harcosok klubja

/ 2017.09.27., szerda 16:30 /

A kormány szerint a „Soros-csapatok” utcai erőszakos akciókkal keltenének zavart. Az ihletadónak tartott szerb aktivista szerint viszont az erőszak visszaüt, a túlfűtött kommunikációnak pedig belpolitikai okai vannak.

Ez volna a hadüzenet? Múlt vasárnap nyilvánosságra hozták azt a nyilatkozatot, amelyet a Jobbik kivételével az összes ellenzéki párt aláírt. A dokumentum a választási szisztéma reformját: arányosabb rendszert, a kampányfinanszírozás átalakítását, a győzteskompenzáció megszüntetését követeli. Az ellenzéki parlamenti pártok vállalták, hogy az alapelvek alapján elkészített törvénycsomagot benyújtják az Országgyűlésben.

De mi történik, ha az ellenzéki pártok Gulyás Márton gründolta Közös Ország Mozgalma bábáskodásával kidolgozott javaslatát nem fogadja el a kormánytöbbség? Nos, erre az esetre október 23-a után Gulyás polgári engedetlenségi mozgalmat ígért. Ezt a Fideszben úgy fordították le: az ellenzék kívülről támogatott aktivisták révén a balhéra játszik, s közintézmények blokád alá vonásától sem riad vissza. Ezen értelmezés szerint tehát a közös dokumentummal az ellenzék elsütötte a „forró ősz” kezdetét jelző startpisztolyt.

A bemelegítés azonban már folyik egy ideje. Egy példa: a Független Diákparlament pár tucat fővel nemrég tiltakozást szervezett az Emberi Erőforrások Minisztériuma elé. Ennek során rövid időre cipősdobozokból falat építettek a járdán. A gyengécske performansznak már az előkészületei is szinte önkívületbe hergeltek egyeseket. „Indul Soros forró ősze: a Soros-egyetem mellett kiálló diákok vonnák blokád alá az Emmit” – harsogta például az Origo.

Indulnak a zavargások?

Nem csak kattintásszám növelésében érdekelt médiumok fújtak riadót. Rogán Antal, a kormányfő kabinetminisztere a szeptember eleji kötcsei pikniken arról beszélt, hogy ősszel Soros György pénzelte szervezetek zavargásokat robbanthatnak ki. „Ennek a tervnek a lényege, hogy elhárítsák az útból a Magyarország déli határainál álló kerítést. Ez a kampányban valószínűleg éles küzdelemhez fog vezetni, ezért akár olyan eszközökre is számítok, amelyekkel még nem találkoztunk magyar választási kampányban: akár utcai zavargásokra” – fogalmazott a politikus.

Az ügyben múlt keddre összehívott nemzetbiztonsági bizottsági ülésre Rogán azonban nem ment el. A testület összejövetele után Németh Szilárd fideszes bizottsági elnök a lehetséges felforgatók között Gulyás Mártont, a népszavazási kérdések beadogatásában aktív Vágó Gábor volt LMP-s országgyűlési képviselőt és Schilling Árpád színházi rendezőt emlegette. „Hogyha nem az lesz, amit ők szeretnének, akkor balhé lesz az utcán” – tette hozzá Németh. Molnár Zsolt, a nemzetbiztonsági bizottság szocialista elnöke szerint a titkosszolgálatok ülésen jelen lévő képviselőinek semmilyen információja nem volt tervezett utcai erőszakos eseményről.

Néha azonban a kormányzati kommunikáció is megbillen. Miközben ugyanis egyes fideszes politikusok erőszakkal is járó utcai akciókról beszélnek, mások szerint korántsem eszik ilyen forrón a kását. „Ugye, nem gondolja, hogy ezek a bohócok bármi veszélyt jelentenek a magyar államrendszerre?” – kérdezett vissza múlt csütörtökön Lázár János, amikor a belengetett őszi erőszakos eseményekről kérdezték. A kancelláriaminiszter leszögezte, hogy kampányban az indulatok fokozódnak, főleg az esélytelenek csoportjai között, de nem úgy tűnt, mintha rettegne a Gulyás-gárda csattogó bakancsaitól.

Nyolcvan-húszas témák

De ha Lázár szavai alapján még a kormányban is szkepszis mutatkozik az ilyen-olyan aktivista csoportocskák képességeivel kapcsolatban, más politikusok miért kiáltanak farkast? Ezzel a kérdéssel fordultunk több kormányzati háttéremberhez, és két csoportba sorolható válaszokat kaptunk. Az egyik szerint még soha nem volt ilyen nagy nemzetközi tétje magyar választásnak. Orbán Viktor migrációs politikája nemcsak a nyugati ideológiai fősodorral, hanem nagypolitikai szereplők érdekeivel is szembemegy. Ezért – szól az érvelés – igenis várható a befolyásolás, ez a jó külföldi kapcsolatokkal, finanszírozókkal rendelkező aktivista csoportok akcióban lesz tetten érhető.

A másik megközelítés belpolitikai okokkal indokolja a hevült fideszes kommunikációt. Eszerint 2014 végén azért roppanhatott meg a kormánypárt támogatottsága a Fidesz székházának rongálásával is járó netadós tüntetések idején, mert a „keretezés” munkáját nem végezték el. Nem magyarázták el támogatóiknak, hogy kik és miért tüntetnek ellenük – azaz ideológiai iránytű nélkül hagyták őket. A mostani kommunikációs kampány célja: ha megint ilyen eset történne, a Fidesz-szavazók rögtön tudják, mi és miért történik.

A migrációra, a határkerítése és Soros Györgyre, illetve az amerikai milliárdos „csapataira” felfűzött retorika másik előnye, hogy ezek Orbán Viktor miniszterelnök szavajárása szerint „80-20-as” témák. Olyan ügyek, amelyekben a választók 80 százaléka támogatja, és csak 20 százaléka ellenzi a kabinet álláspontját. A kormánypárt mérései alapján ilyen a keményvonalas migrációs politika, valamint a határkerítés és Soros György megítélése.

Paradox módon a kormányzás pozitív eredményeinek hangsúlyozása nem bír ilyen támogatottsággal. Hiába például a tízszázalékos reálbér-növekedés, forrásaink szerint ennek kommunikálása messze nem hozza a migrációhoz, határkerítéshez vagy Soros Györgyhöz kötődő kampányok eredményeit.

Egy kommunikációs offenzíva persze akkor a leghatékonyabb, ha van valóságeleme. A magyar származású filantróp és a migráció összekapcsolása távolról sem légből kapott: 2015-ben Soros György javasolta évi egymillió menedékkérő – az országok részéről önkéntes – szétosztását az európai államokban, fejenként 15 ezer euró kifizetését az EU-költségvetésből a beilleszkedési költségekre. Többször említette azt is, mennyire ellene van a kerítésnek. Így, bár Soros sem akkor, sem később nem támogatta a kötelező kvóták bevezetését, önmagát jelölte meg tökéletes politikai célpontként.

Akkor viszont a kormányzati kommunikáció csúsztat, amikor arról beszél: a brüsszeli zenekar Soros kottájából játszik. Jean-Claude Juncker bizottsági elnök ugyanis szeptember 13-i beszédében Orbán Viktor-i húrokat pengetett: a határok megvédésének fontosságáról és a menedékre nem jogosultak kiutasításának felgyorsításáról beszélt. A Politico című lap ez után Orbán Viktor megnyeri a migrációs vitát címmel cikket írt arról, hogyan válik az Európai Bizottságban egyre elfogadottabbá a biztonságot hangsúlyozó magyar megközelítés. A szöveget boldogan osztotta meg Twitter-oldalán Kovács Zoltán kormányszóvivő. Igen, annak a kabinetnek a munkatársa, amely szerint „Brüsszel” Soros György utasításait hajtja végre migrációügyben. (És aki nem mellesleg a milliárdos alapította Közép-európai Egyetemen végzett.)

Jön a szerb modell?

Amikor arra kerül a szó, vajon kinek az iránymutatásait követve akcióznának erőszakosan az aktivisták, kormányoldalról többször felmerült a szerb Szrgya Popovics neve. Ő nemrég Budapesten reklámozta magyarul is megjelent könyvét. Első látásra keresve sem lehetne jobb alanyt találni nála az erőszakos felforgató szerepére. Az Otpor! nevű szerb diákszervezet vezéreként egyik előidézője volt Slobodan Milošević 2000-es megbuktatásának, azóta pedig egy nonprofit szervezet élén a világ számos országában adta át rendszerváltásokhoz vezető tudását. Magyarra lefordított kötetének is vészjósló a címe: Útmutató a forradalomhoz.

Más azonban a leányzó fekvése, ha elolvassuk az alcímet is: Hogyan lehet tejberizs, Lego-figurák és más erőszakmentes eszközök segítségével közösségeket mozgósítani, diktátorokat megbuktatni vagy egyszerűen megváltoztatni a világot? Budapesten Popovics nem győzte hangsúlyozni, hogy minden tiltakozó mozgalomnak el kell kerülnie az erőszakot. Érvelése szerint ha egy tiltakozó mozgalom törvénytelen eszközökhöz nyúl, akkor az csak a hatalom számára teremt kedvező pozíciót. A közvélemény rokonszenve ugyanis ilyen esetekben az intézmények és az állam oldalára áll. Felidézte, hogy Szerbiában milyen, a hatalmat nevetségessé tevő performanszokat találtak ki az Otporban összegyűlt fiatalok. (Külön érdekesség, hogy a szerbiai rezsimváltást, így Popovicsékat is annak idején erősen támogatta az első Orbán-kormány.) Azonban arra is vigyáztak, ne lehessen államellenesnek beállítani őket: rendszeresen vittek például süteményt és virágot a rendőröknek.

Popovics idézte két amerikai kutató, Maria Stephan és Erica Chenoweth kutatásait. Ők az 1900 és 2006 közti időszak nagyobb, erőszakot alkalmazó és erőszakmentes tiltakozó akcióit megvizsgálva úgy találták, hogy a békés megmozdulások az esetek 53 százalékában, az erőszakosak viszont csak 26 százalékban értek célt. Ha tehát Magyarországon valóban Popovics szavára is figyelnek az ellenzéki aktivista csoportok, a kormányzati sugalmazásokkal ellentétben bizonyosan nem nyúlnak erőszakhoz. Hiszen ez kontraproduktív, és a kormány szándékainak megfelelő hatást érne el. Amiképpen a 2006-os zavargások is inkább csak megszilárdították az őszödi beszéd miatt megroggyant Gyurcsány-kormány helyzetét. Erőszakot ugyanis – a joggal felháborodott polgárok tiltakozását kihasználva – egyre inkább szélsőjobboldali csoportok alkalmaztak Budapesten.

* * *

Örkényuralom

Az erőszakos megmozdulásokat vizionáló politika egyes vadhajtásai láttán az abszurd humor nagymestere, Örkény István mind a tíz ujját megnyalná. A műfaj királya az Origo hírportál, amely nemrég nyugdíjasokra vadászó jobbikos „osztagokat” vizionált. Aligha függetlenül attól, hogy a kormány kampányt indított Vona Gábor Jobbik-elnök egyes Fidesz-támogató idősek viselkedését kifogásoló Facebook-bejegyzése alapján. Ebbe a sorba illeszkedett az Origo Rettegnek az idős emberek Vona Gábor nyugdíjasgyalázása óta című cikke. Az írás konkrét hely, név, időpont, esetleges rendőrségi feljelentés nélkül vizionálta, hogy a politikus szavain felbuzdult „legények” nyugdíjasokra vadásznak.

Egy másik esetről szóló írások mintha a barcelonai terrortámadás körülményeit idézték volna fel. Történt, hogy a Jobbik-közeli Alfahír portál két munkatársa felkereste a Ripost szerkesztőségét, számon kérni a szerkesztőket a velük kapcsolatos hazugságok miatt. Az esetről készült felvétel szerint a recepcióssal történt rövid, békés szóváltás után elhagyták az épületet. Ebből született a bulvárlap tudósítása, mely szerint „profi kamerával felfegyverzett különítmény” járt náluk, „a Jobbik-kommandó hosszasan tervezgette a lap székházába való bejutást”. Miközben a portán simán felengedték őket.

Hisztériában az ellenzék sem a kormány adósa. Az MSZP szerint ugyanis a Fidesz „megrendelte” Botka László miniszterelnök-jelölt „likvidálását”.Szarvas Szilveszter, a pestisrácok.hu munkatársa egy tévéműsorban annyit mondott: „Hány Botka László él Magyarországon? Egy él, de az is sok. Tehát egynek sem kell élnie.” Ez volt az a rémületes halálos fenyegetés. Az álbotrány aztán lecsengett, miután Szarvas közölte: szó sem volt a politikus megsemmisítéséről, amúgy „hosszú életet, jó egészséget kíván Botka Lászlónak”.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Ez most tényleg össznemzeti ügy – aki magyar, aláír!

Miért kell vért izzadni ahhoz, hogy egymillió uniós aláírás összegyűljön a Nemzeti Kisebbségvédelmi Kezdeményezéshez? Csáky Pál, az ügyet az Európai Parlamentben képviselő felvidéki politikus és névrokona, Csáky Csongor, a gyűjtést idehaza szervező Rákóczi Szövetség főtitkára válaszol a csütörtöki Heti Válaszban.

Ki nyerhet áprilisban? Most vasárnap minden eldől

Röviddel a parlamenti választás előtt a pártok a legjobboldalibb megyei jogú városban, Lázár János pátriájában tesztelhetik stratégiájukat. A hódmezővásárhelyi eredményből következtetni lehet majd az országos voksolás végeredményére is. A csütörtöki Heti Válasz címlapsztorija!

Ma született Mátyás király

A Mátyás király Emlékév alkalmából ma este a budavári Mátyás-templomban ad koncertet az Angelica Leánykar, Kolozsváron pedig Mátyás Napok kezdődnek.

Ki ez az ember? Dél-Afrika Mészáros Lőrince?

Korrupt elnökének eltávolításával Dél-Afrika adott magának még egy esélyt, hogy valóra váltsa a reményeket, amire negyed százada nem képes. A friss Heti Válaszból kiderül, hogy az utódnak csodát kéne tennie: például vizet fakasztania a Fokváros körüli sziklákból.

Itt épített gyurcsányista erőközpontot Lamperth Mónika

A baloldal az esélyesebb az észak-budapesti lakótelepi karéj három választókörzetében, de a XV. kerületben bonyolult a képlet: van itt Lamperth Mónika által építgetett gyurcsányista erőközpont, jelölt a Fidesz lakótelepi szakembere, és egy óvodafelújítás miatt megbüntetett lázadó szocialista is. Választási sorozatunk az Óbudától Újpalotáig nyújtózó kerületek esélyeit latolgatja. Részletek a friss Heti Válaszban.

A disznósajt volt a csúcs a kisgazdák sajtóreggelijén

Pártcunamival indult a hivatalos kampányidőszak, ám a szokásosan jelentkező komolytalan formációk mellett a reaktivált kisgazdáknak és Lévai Katalin volt szoci miniszter pártjának lehet is hatása egy-egy mandátum – elvesztésére. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Huszti Péter: „Ellopta a show-t a politika”

El lehet játszani Hamletet bőrdzsekiben, de ne a ma emberéről, hanem a ma emberéhez szóljon – mondja a Corvin-lánccal frissen kitüntetett Huszti Péter színművész, rendező. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.