valasz.hu/itthon/arab-belhaboru-magyarorszagon-per-alatt-a-teljes-pharaon-vagyon-128372

http://valasz.hu/itthon/arab-belhaboru-magyarorszagon-per-alatt-a-teljes-pharaon-vagyon-128372

Harminc évem hatalom

/ 2018.03.28., szerda 16:25 /

Az 1988-ban alapított liberális Fideszből polgári középerő, majd hatalmi gyűjtőpárt lett. Mára legfontosabb története a migráció maradt, miközben a politikafinanszírozó üzletemberektől való megszabadulás nem kisebb, hanem nagyobb közpénzfalást szült.

A március 30-án éppen harminc éve megalakult Fidesz nem pusztán a közép-európai rendszerváltó mozgalmak utolsó, még hatalomban lévő mohikánja. Az éppen zajló választási harc lőporfüstje eltakarja, de a Fidesztől számos vetélytársa tanult, még ha ezt nem szívesen vallják is be. Az LMP például nemcsak abban emlékeztet a Fidesz korai éveire, hogy elkerülné a bal-jobb skatulyákat, de – amiképpen egykor Orbán Viktor pártja a nagytestvér SZDSZ-szel szemben – függetlenségét is igyekszik óvni.

A Jobbik is tanult a Fidesztől: Vona Gábor megszólalásaiban és programjában az 1998 és 2002 közötti polgári kormányzás nosztalgiáját lovagolná meg – hangsúlyozva, hogy a Fidesz elhagyta akkori eszményeit. De még a magyar politika frissen kikelt naposcsibéje, a Momentum is rezonál a rendszerváltás Fidesz-legendájára, legyen szó borostáról vagy a nemzedéki életérzés hangsúlyozásáról. Az elmúlt három évtizedben a Fidesz alternatív-liberális diákszervezetként indulva a polgári középerő szerepén át jutott el a magyar történelemből jól ismert hatalmi gyűjtőpártig. (Nyersebben: a Soros-ösztöndíjaktól a Soros György elleni keresztes hadjáratig.) A párt történetét öt nagyobb csomóponton keresztül mutatjuk be.

1. 1990 előtt: Kitaszítottság, kockázat

„1988. március 30-án egyetemi hallgatók és fiatal értelmiségiek egy csoportja törvényellenes szervezet létrehozását kezdeményezte, ezért az arra illetékes rendőri szervek 1988. április 8-án figyelmeztették Andrási Miklós dunaújvárosi, Orbán Viktor szolnoki, valamint Csaba Iván, Kövér László és Rácz András budapesti lakosokat. A nevezetteket felhívták tevékenységük abbahagyására” – szólt a magyar sajtó első híradása a Fideszről, több mint egy héttel annak megalakulása után.

A rendőri intézkedés, a rövid MTI-hír és utána a Magyar Hírlapban az atyáskodó lekezelést a burkolt fenyegetéssel elegyítő publicisztika jól jellemezte a gyengülő diktatúrát. Az erő alkalmazásához már nem volt meg az elszántság, de ezt akkor még senki sem tudhatta: a Fiatal Demokraták Szövetségét megalakító 37 fiatalember nagy kockázatot vállalt. A szókimondás és a frissesség mellett alighanem ezt a bátorságot, no meg Orbán Viktor Nagy Imre 1989. június 16-i újratemetésén mondott beszédét is jutalmazták a választók, amikor az első szabad választáson kilenc százalékkal a parlamentbe juttatták a fiatal demokratákat.

2. 1990–1995: Liberális évek

Az első ciklusban az SZDSZ mindent megtett, hogy a „horthysta restauráció” elleni nagy szent háborúra hivatkozva a liberális kistestvért beterelje a közös akolba. Majd amikor erre Orbánék nem voltak hajlandók, meggyanúsították az ellenséggel (értsd: az MDF-fel) való paktálással, és sajtóhadjárat indult ellenük. Ez, illetve az államtól az MDF-fel közösen kapott, majd közösen értékesített székház botránya valósággal ledarálta az addig médiakedvenc és a felmérésekben is kimagaslóan szereplő pártot.

A magát antifasiszta harcba hergelő balliberális ellenzéket tovább idegesítette, hogy az 1993-as kongresszuson a párt óvatos nyitásba kezdett: eltörölték a 35 éves tagsági korhatárt, és nemzeti elkötelezettségű liberális pártként határozták meg a Fideszt. A liberális kötelékeket sem vágták el: a párt elutasította a Demokratikus Chartában való részvételt, de 1994 februárjában Liberális Polgári Szövetség néven együttműködési megállapodást kötött az SZDSZ-szel, az Agrárszövetséggel és a Vállalkozók Pártjával. Kövér László választmányi elnök 2013-ban ugyanakkor úgy nyilatkozott: ez elkésett kísérlet volt, hogy az erősödő MSZP-vel szemben nyitva tartsák ezen pártok, sőt az MDF liberális szárnyával közös kormányzás lehetőségét. A jobboldal és a Fidesz számára azonban a tavaszi parlamenti választás így is katasztrofális vereséget hozott.

3. 1995–2002: A polgári Magyarország

A második választás után a Fidesz még erőteljesebben nyitott a jobboldal felé, s a folyamatot jól jelképezte a párt nevének kiegészítése 1995-ben a Magyar Polgári Párttal. A már korábban megkezdett folyamat következtében az átzsilipelés látványos volt: míg a Fidesz 1994 tavaszán még liberális szövetséget alkotott, az 1994. őszi önkormányzati választásokon Polgári Szövetség néven közösséget hozott létre az MDF-fel és a KDNP-vel – például Budapesten, ahol a hármas Latorcai János kereszténydemokrata politikust indította főpolgármester-jelöltként az SZDSZ-es Demszky Gábor ellen.

A KDNP Giczy György vezetésével végrehajtott irányváltása, majd a párt kettészakadása, illetve az összefogástól elzárkózó Torgyán József-féle kisgazdák ciklusközepi erősödése csökkentette a Fidesz esélyeit a jobboldal integrátorának szerepére. Ám a párt kitartott választott iránya mellett, s az 1996-ban kiadott A polgári Magyarországért vitairat végképp egyértelművé tette: riválisaitól eltérően erő, akarat és gondolat is van a Fideszben.

Az 1998-as váratlan választási győzelmet egyéb tényezők mellett (a változatlan népszerűségű MSZP mellett az SZDSZ támogatottsága bezuhant, és a második fordulóban az FKGP tömegesen visszaléptette jelöltjeit a fideszes induló javára) a párt a polgári vízió vonzerejének köszönhette – amit akkor még senki sem tartott politikai terméknek.

A mutatók alapján az első Orbán-ciklus a rendszerváltás óta eltelt időszak legsikeresebbje volt, s a Fidesz 1998-hoz képest 2002-ben egymillióval több szavazatot kapott. Ezzel együtt váratlanul vereséget szenvedett a szociálliberális koalíciótól. A hatalmat a párt elveszítette, de szavazóival, a polgári köri mozgalom révén, szinte lelki egységet teremtett: ez segített túlélni a szűk nyolc évet.

4. 2002–2010: Sivatagi átkelés

A Fideszben a váratlan vereség után egy taktikai és egy stratégiai tanulságot vontak le. Egyfelől arra jutottak, hogy szervezettebb és politikusabb párt kell, mivel a vereséget a kormányzati teljesítményre összpontosító kampánynak tulajdonították. Másfelől az a döntés született, hogy a hatalom megszerzéséhez nem elegendő a polgári rétegek szavazatainak megszerzése: koalíciót kell kötni az előnyösebb helyzetben lévők mellett azokkal is, akik egy majdani Fidesz-kormánytól remélhetik felemelkedésüket.

Ennek jelképes mozzanata volt, hogy 2003-ban a pártot átnevezték Fidesz – Magyar Polgári Szövetségre, s módosították az alapszabályát: az erőteljesebb elnöki hatalom bevezetése mellett választókerületi alapra helyezték a működést, hogy utolérjék a szocialisták társadalmi beágyazottságát. A rossz kampány miatt azonban a Fidesz megint elveszítette a választást.

Utoljára ekkor, 12 éve ingott meg Orbán Viktor pozíciója. A 2006-os választás után összehívott kongresszuson a több mint 1700 küldöttből csak ezren szavaztak, s közülük kilencszázan támogatták a pártvezetést. Az értelmiségi holdudvarban is beszélgetések indultak Schmidt Mária történész vezetésével, ám az elbizonytalanodásnak véget vetett a második Gyurcsány-kormány megszorítási politikája, majd az őszödi beszéd okozta válság. Orbán Viktor azzal érvelhetett, hogy nincs idő a köldöknézésre, az inkompetens baloldali kormány alatt pedig az is sikerült, amin a Fidesz régóta hiába dolgozott: a 2008-as „szociális” népszavazással baloldali támogatók tömegeit elhódítani. A 2010-es választás diadalmenet volt az összecsuklott baloldal ellen, a Fidesz 2006-hoz képest ötszázezerrel több voksot szerzett.

5. 2010–: Szuverenitás és hatalom

A páratlan felhatalmazást sosem látott nehézségek orvoslására kellett felhasználni. Az államháztartás kivéreztetett állapotban, a gazdasági növekedés viszont a padlón volt, miközben a munkanélküliségtől a devizahitelek miatti eladósodottságig számos válság sújtotta a magyarokat - az Európai Bizottság pedig ragaszkodott a háromszázalékos költségvetési hiánycél mielőbbi teljesítéséhez. Ebben a helyzetben a körülményekből és a miniszterelnök karakteréből egyszerre következett a szuverenitásküzdelem elindulása. A kormány megadóztatta a külföldi tulajdonú bankokat és multicégeket, retorikai szabadságharcba kezdett az IMF és az uniós intézmények ellen, miközben szociális konfliktusok sorát vállalta az ezen intézmények által megkövetelt államháztartási-költségvetési adatok teljesítéséért. Rezsicsökkentési programjával pedig a legtöbb magyar számára érzékelhetővé is tette a „Robin Hood-politika” eredményeit.

A Fidesz a 2010-es sokkjából magát összeszedni képtelen baloldal ellen 2014-ben ismét könnyen győzött, miközben a Jobbik a választók nagy része számára kormányképtelen alternatívának mutatkozott. Az újrázás 2002-es kudarcának elkerülése után azonban a rendszer mintha lefagyott volna. Nem sokkal a Fidesz számára szintén sikeres 2014-es önkormányzati voksolás után már százezer ember tüntetett a netadó ellen. Elkezdődött az időközi parlamenti választások vesszőfutása (2015 februárjában Veszprémben odalett a kétharmad is), s a Fidesz csak 2015 nyarától, a migrációs válság kibontakozásával szerezte vissza a kezdeményezést.

Innentől, a javuló gazdasági eredményekkel párhuzamosan, Orbán Viktor egyre inkább a nemzetközi porond felé fordult: mintha Magyarország már szűk lenne neki. Idejének jelentős részét a nemzetközi folyamatok fürkészése és alakítása tette ki. A migráció veszélyeivel kapcsolatban a társadalom többsége osztja a miniszterelnök véleményét, de ugyanezen emberek jó része a felmérések szerint elégedetlen például az egészségügy helyzetével. A mostani kampányt mégis a bevándorlás, illetve Soros György uralja. Meg a Fideszt gyengítő korrupciós bombák, melyek azt is jelzik, hogy a szintén a szuverenitás védelmében folytatott oligarchaellenes küzdelem nem volt több bábozásnál.

A pártok finanszírozását kiszámítható állami alapra helyező reform fő célja az volt, hogy ezzel a politika megszabaduljon a szuverenitására veszélyes érdekcsoportoktól. Nos, a reformot bevezették, az évtizedeken keresztül pártközeli üzletember Simicska Lajossal is elváltak Orbán Viktor útjai, ehhez képest a közpénzfalás a jelek szerint nem hagyott alább. A magyar történelem egyik leggyorsabb – ráadásul nyolcvan százalékban uniós forrásokból megvalósuló – vagyongyarapodása köthető például Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester nevéhez, aki még arra sem hivatkozhat, hogy politikai közössége szűkebb napjaira gyűjtöget. Most már csak az a kérdés, hogy minderről mi a véleményük a választóknak – éppen harminc évvel a Fidesz zászlóbontása után.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.