Háromszáz új templom épült tíz év alatt

/ 2001.04.13., péntek 07:38 /

Az elmúlt tíz évben csaknem háromszáz új templom épült Magyarországon. A hívek szívesen adakoznak és dolgoznak, és szeretnék saját elképzeléseiket viszontlátni az építészeti megoldásokban.

A rendszerváltozás óta a magyarországi római katolikus egyház kétszáz, a református ötven, az evangélikus pedig tizenöt új templomot építtetett. A tervezők fantáziáját napjainkban semmilyen stílusbeli megkötöttség nem korlátozza - ez azonban a követendő minták hiányát is jelenti, s némileg meg is nehezíti az építészek dolgát. Kevés helyen írnak ki pályázatot, többnyire a gyülekezeti tagok vagy azok barátai közül vállalja valaki ingyen vagy olcsón a tervezést. A nagyvonalú felajánlások azonban nem mindig hoznak hasonlóan igényes eredményt. Nehéz megbecsülni az újonnan épült templomok bekerülési értékét, az átlagos négyzetméterárat, hiszen a hívők - mintha a sajátjukat építenék - ingyenesen kubikolnak, fuvaroznak, így egy falusi templom négyzetmétere napjainkban akár 100-150 ezer forintból kihozható. A drágább építkezések közé tartozik Budapesten a katolikus Magyar Szentek Temploma: ennek négyzetmétere 1996-ban 240 ezer forintból épült meg.

A katolikus templomok és a papok száma között fordított az arány: nem ritka, hogy egy pap hat-nyolc templom szolgálatát látja el. Az elmúlt tíz évben kétszáznál is több római katolikus templom épült a hívek adakozásából, egyházmegyei támogatásból és országos gyűjtésből. Az egyház több esetben pályázati úton elnyert állami támogatásból is meríthetett.

Katedrális helyett Betlehem
"Egyházközségi gyűlés. Az ábrahámhegyi hívek - láthatóan nem nagy lelkesedéssel - hallgatják az építész koncepcióját, amely szerint az építendő templom helyszíne a község közepén emelkedő Bökhegy. Ezt kívánja a táj és a Balaton-felvidék építési hagyománya: Tihany, Sz. Mihály-hegy, stb. Itt-ott ellentmondó hangok: 'Öreg, fájós lábammal menjek föl a hegyre?' Nem vettem komolyan. Néhány nap múlva kétségbeesetten hívott fel Szerenka Miklós plébános úr, hogy távozásom után kitört a forradalom, nem fognak a hívek pénzt adni a hegyi építkezéshez. Ezért tőlem függetlenül - ne haragudjak - máris vett egy telket a falu közepén. Ott fogunk építkezni. Nagyon letörtem! Különösen, amikor a megvásárolt falusi, fésűs elrendezésű telken egy keskeny, mély földszakasz szélén üldögéltem. Nem tudtam levenni a szemem álmaim helyszínéről, a szemközti Bökhegyről. Mit kezdjek ezzel a lakóháztelekkel, szomszédságában a falusi házakkal? És ekkor lassan rájöttem valamire, az építő közösség igazára! Tihany Sz. Mihály-hegy templomát egészen más hatalmi és gazdasági helyzetű egyház építette a magaslatok tetejére. A jelen állapotok (1984) egyházképét sokkal inkább tükrözi ez a mély, keskeny, általam nem díjazott telek, itt, a falu közepén, beékelődve különböző minőségű házak közé. Rögtön megfogalmazódott bennem a templom eszmei programja is: nem katedrálist, hanem jó értelemben vett betlehemi istállót kell tervezni."
(Török Ferenc naplójából)

A művészek és a tervezést megrendelő plébániai közösségek ízlését az Országos Katolikus Egyházművészeti és Műemléki Tanács (OKEMT) az egyházmegyék képviselőivel kapcsolatot tartva próbálja formálni, a kísértő historizmust végképp száműzve a templomépítészetből, hiszen a régebbi korokat másoló építészet divatja már a XIX. században lejárt.

Az egyházat a modern kor kívánalmaihoz igazító, 1962-65 közötti II. vatikáni zsinat dokumentumai a templomtér közösségszervező erejére hívják fel a figyelmet. Ennek megfelelően a belső terek formája újabban többnyire centrális, bár épülnek még keleti irányban tájolt - úgynevezett keletelt -, hosszházas alaprajzú templomok is. A közösségformáló feladatnak megfelelően nem ritka, hogy a templom körül helyet kap a hittanterem, az előadóterem, a plébániahivatal, így az épületegyüttes nagy alapterületet is elfoglalhat. "Idegen azonban a katolikus szemlélettől az öncélú monumentalitás, hivalkodás" - állítja Farkas Attila, az OKEMT titkára. A megrendelő egyházközség örül, ha a tervezők vállalják a hagyományok korhű megfogalmazását, miként azt például Kós Károly tette a szecessziós építészetben. Ma már viszont feleslegesnek tartják az olyan díszeket, amelyek karbantartása egy új templom árát emészti fel.

"Az építész, ha nehezen is, többnyire közös nevezőre jut a megrendelő közösséggel" - vélekedik Török Ferenc, aki több templomot is tervezett. A Budapesti Műszaki Egyetem Középület-tervezési Tanszékének vezetője úgy látja, a képzőművészetek képviselőitől közérthető alkotásokat várnak a hívek, akik gyakran nem érzik, hogy a jó művészet eredendően szakrális. A giccs pedig, bármilyen tetszetős, mindig bóvli marad. A templomtervezőt legtöbbször a közösség ismeretségi köréből választják ki, de az is előfordul, hogy a nyugati adományozó a pénzzel együtt építészt is hoz magával - így épült például a Regnum Marianum zuglói, Zoborhegy téri temploma.

Emlékmű a Regnum-templom helyén
Hamarosan emlékművet emelnek a Városligetnek azon a pontján, ahol egykor az 1951-ben felrobbantott Regnum Marianum-templom állt - értesült a Heti Válasz. Ismereteink szerint az állam több tízmilliós összeget szán a Rákosi Mátyás utasítására megsemmisített épület helyén létrejövő mementóra. Eddig több elképzelés született. Az egyik szerint a Hősök tere szoboregyüttesét kiegészítő "katolikus panteonban" az egyház kiemelkedő alakjai kaptak volna helyet, de szóba került egy keresztút kialakítása is. Ezzel ugyan nem teljesül azok vágya, akik évek óta sürgették a templom újjáépítését, ám - miként Semjén Zsolt egyházügyi helyettes államtitkár lapunknak fogalmazott - a jelenlegi, sokak által otrombának tartott óriás tábla helyére méltóbb emlék kerülhet. A teljes újjáépítést az időközben elhunyt Keglevich István katolikus lelkész és hívei mellett - a kérdést többen inkább nemzeti ügynek tekintve - közéleti személyiségek is szorgalmazták. Az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye álláspontja szerint a Regnum-templom jogutódja a zuglói Zoborhegy téren 1996-ban már felépült, s Paskai László bíboros-prímás lelkipásztori szempontok alapján nem tartja indokoltnak, hogy ma itt templom álljon. Az újjáépítést szorgalmazók élére időközben Regőczy István állt. Ő 1994-ben, adományokból összegyűlt 92 millió forintból kibővítette Budán a Kútvölgyi kápolnát - most azonban tudomásunk szerint az idős pap is elfogadhatónak tartja a kompromisszumot, így bizonnyal nem lesz szükség ilyen összegű gyűjtésre, hiszen az emlékmű költségeit jórészt az állam fedezi.
Sz. Sz.

A rendszerváltozás után a Békés megyei Telekgerendáson épült először evangélikus templom, egy állami gazdaságra szerveződő faluban. Az evangélikus templomok építésére az egyházi ingatlanok kárpótlása nyújtott lehetőséget. Számos esetben az önkormányzatok telket adományoztak erre a célra. Egyes falvakban korábban sokszor csak harangtornyot építettek, s a rendszerváltozást követően ezek mögé épült több templom is, például a Győr-Moson-Sopron megyei Kisfaludon és Sopronnémediben vagy a Somogy megyei Porrogon. A legutóbbi tizenöt evangélikus templom közül öt a Balaton mellett található.

"Az evangélikus templomok elrendezése a katolikushoz hasonlítható, mi azonban szerény igényességgel építünk" - mondja Inotayné Lukáts Judit, az egyház országos irodájának építési osztályvezetője. A templom középpontjában az úgynevezett menzaasztal és a szószék áll; ez utóbbi már nem tornyosul hangsúlyosan a hívek fölé. Az építkezésekhez sokszor a bajor testvéregyház nyújt anyagi segítséget. Ám ha nincs pénz önálló templomra, olyan termeket alakítanak ki az istentisztelet színhelyének, amelyekben hittanórát, hangversenyeket is lehet tartani.

A tervezéskor mindig vizsgálat tárgya a gyülekezet létszáma, hiszen a templom fenntartása már a hívek gondja. Megbízást leginkább az Evangélikus Építészeti és Egyházművészeti Bizottság által javasolt tervezők kapnak. Új jelenség a társművészek érdeklődése - ennek egyik szép példája Polgár Rózsa textil oltárképe Balatonfüreden.

A magyarországi református templomépítészet virágzó szakaszát éli, a fellendülés a II. József 1781-es türelmi rendeletét követő idők templomgyarapodását idézi. A rendszerváltozás után épült református templomokról Lőrincz Zoltán kötetet írt. A könyvben szereplő negyvennyolc templom közül tizenöt olyan helyen épült, ahol korábban nem volt templom: néhol tanyaközpont vált kistelepüléssé, másutt a városba vándorlók alakítottak lakótelepi gyülekezetet. Imaház helyén emeltek tizenhárom templomot, azokon a területeken pedig, ahol a lakosság vallási aránya megváltozott, húsz református templom létesült. A negyvennyolc új épületből huszonhárom áll a leginkább reformátusnak mondott Alföldön, tizennyolc pedig a Dunántúlon. A Budapest III. kerületében most épült Békásmegyeri templomot húsvét után szentelik fel.

Mivel a magyar református templomépítészet elveinek kimunkálása még várat magára, az új templomok zöme eklektikus képet mutat. A fő szempont, hogy a közösség nagy családként foglalhasson helyet az Úr asztala körül. Említésre méltó Kőszegen Csete György munkája, valamint a Barta Ferenc tervezte, hal alaprajzú garai templom.

A katolikusoknál a leegyszerűsödött templombelső az asztalközösség hangsúlyozásával ökumenikus szemléletet tükröz, az újonnan épülő protestáns templomoknál viszont a korábbinál nagyobb hangsúlyt kap a tér méltósága. Az elmúlt évtizedben több felekezet közösen építtetett templomokat. Ezek közül az egyik legkülönlegesebb Beremenden, a cementgyártásáról híres dél-baranyai településen épült, Csete György tervezésében. A Megbékélés-kápolna az evangélikus, a református és a katolikus egyházé. Létrehozására a német kitelepítés ötvenedik évfordulója, illetve a horvátországi háború vége adott alkalmat. Az épület felszentelésének évében, 1998-ban a Magyar Építészek Szövetségétől is díjat nyert.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.