HATÁRTALAN LAPPIAC

/ 2005.09.15., csütörtök 13:20 /

Nemrégiben megszűnt a Romániai Magyar Szó. A hat évtizedes múltú napilap romjain RMDSZ-es hátszéllel létrejön az Új Magyar Szó. Háború dúl a kárpátaljai magyarság napilapjáért. Nehézségekkel küzd a Délvidéki Magyar Szó. A határon túli magyar lapok közéleti harcok szereplőiként vagy alakítóiként küzdenek a túlélésért az egyre nehezebb gazdasági viszonyok között.



A pártállamtól örökölt monopolhelyzeteket majd lebontja a piaci verseny - vélekedtek sokan a határon túl a rendszerváltások környékén. A közgazdasági logikát azonban szinte mindenhol felülírta az élet; a nyugati, az anyaországi és a nem magyar helyi befektetők is csak óvatosan közelednek a kisebbségi lappiachoz. A közvetve-közvetlenül magyar állami pénzekkel (elsősorban az Illyés Közalapítvány forrásaiból) támogatott újságok stagnáló példányszámuk ellenére meghatározó szereplői a kisebbségi közéletnek. Nem véletlen tehát, hogy egy-egy lap elindulása vagy megszűnése nemcsak gazdasági, hanem politikai döntés is.

RÉGI ÉS ÚJ KIADVÁNYOK

A legsokrétűbb a romániai magyar lappiac. A fordulatot követően - Magyarországtól eltérően - Romániában nem kerültek külföldi befektetők kezébe a megyei magyar pártlapok, jórészt a szerkesztőségek tulajdonában vannak. Noha az elszegényedés és a televízió térhódítása következtében csökkent az olvasottság, a megyei lapok, mint például a Maros megyei Népújság, a Sepsiszentgyörgyön szerkesztett Háromszék vagy a Csíkszeredában megjelenő Hargita Népe 10-15-20 ezresre becsült példányszámukkal megőrizték pozíciójukat, és eltartják önmagukat. (A példányszámok körüli bizonytalanságot a hivatalos mérés hiánya okozza.)

Szórványvidékeken hetilapok töltik be a napilapok szerepét: Brassóban a gyökereit 1849-ig, Bem József lapjáig visszavezető Brassói Lapokat, Temesváron az Új Szót adják ki. Másfél hónapja viszont - a tekintélyes veszteség miatt - megszűnt a Bukarestben szerkesztett országos pártlapjogutód, a Romániai Magyar Szó. Az RMDSZ-hez közel álló újság kiesésével az országos napilapok piacán rövid időre egyedül maradt az 1999-ben magyarországi befektetők által alapított, inkább a Fideszhez kötődő Krónika. Bár a Kolozsváron szerkesztett lap olvasottsága elmarad a várakozástól (tulajdonosai 30-40 ezer példánnyal számoltak), terjesztői professzionalizmusával, oknyomozó riportjaival megmozgatta az erdélyi közéletet. Megváltoztatta egyben a politikai helyzetet is, hiszen az RMDSZ-szel többé-kevésbé szoros kapcsolatban álló megyei napilapok mellett immár a Markó Béla vezette szövetségtől független szereplő is megjelent a piacon. Ez konfliktusokhoz is vezetett, így többek szerint ellen-Krónikaként született meg 2002-ben Nagyváradon az Erdélyi Riport, amelyet a Verestóy Attila RMDSZ-szenátor többségi tulajdonában álló Scripta Rt. ad ki. Az újság nem váltotta be a reményeket, értékesített példányszáma ötezer körül mozog. Korábbi harcos magyar kormánypárti vonalát december 5-e után rezignáltabb, inkább az erdélyi radikálisokat bíráló hangnem váltotta fel.

A lapot elindító és sokáig főszerkesztőként jegyző Stanik István érdekes módon a Krónika alapításában is részt vett, jelenleg pedig az új romániai magyar napilap, az Új Magyar Szó születése körül bábáskodik - az RMDSZ kommunikációs igazgatójaként. Ha máshol nem, az új magyar napilap elindításában még szerepe lehet az Erdélyi Riportnak: az újságot szintén a Scripta Rt. adja ki, jórészt a Riport szerzői-szerkesztői gárdájára támaszkodva. A cég irányítói decemberig mérik fel, hogy a szeptember végén induló, tizenhat oldalasra tervezett újság mellett gazdaságos-e fönntartani a hetilapot. Az új kiadványnak várhatóan bőven jut majd magyar kormányzati pénzekből: a Szülőföld Alap legutóbbi ülésén az RMDSZ képviselőjének felvetésére egyik fő célként elfogadták a határon túli magyar sajtó támogatását.

Az állandó olvasótábor és a hirdetési bevétel ellenére sem a külföldi, sem a román tőke nem vetette még rá magát a romániai magyar sajtóra. A Krónikán kívül nem romániai tulajdonosok csak a Partiumban vannak jelen: a szatmérnémeti Friss Újságot, valamint a nagyváradi Bihari Naplót osztrák befektetők vették meg. A Nyugaton és Magyarországon jól bevált sémák szerint ezekben a lapokban több a bulvárelem. Más utat követ a kanadai állampolgár, ám magyar nemzetiségű tulajdonos által felvásárolt aradi Nyugati Jelen. A dél-erdélyi szórványmegyékben terjesztett lap hangsúlyosan foglalkozik többek között a magyar oktatás kérdéseivel, és Irodalmi Jelen címmel nagy példányszámú irodalmikulturális mellékletet is megjelentet. A román tőke egyelőre nem lát fantáziát a magyar nyelvű lapkiadásban, bár létezett, de a kilencvenes évek közepén gyorsan megbukott a Ziua napilap magyar változata, A nap. Jelenleg egyetlen romániai magyar újság van román tulajdonban, a Nagyváradon készített Reggeli Újság (a tulajdonos cég ugyanott a Realitatea Bihoreana című román napilapot is megjelenteti).

MAGYARORSZÁGI HATÁSOK

Más a helyzet Szlovákiában, ahol az Új Szó mai napig megőrizte egyeduralmát. A lapot nemrég egy osztrák-szlovák közös vállalat vette meg, miután volt francia és német tulajdonban is. Bár a rendszerváltás előtti százezer feletti példányszám mára 25-30 ezerre esett vissza, a vetélytársállítási kísérletek befulladtak. Az Új Szótól eltérő, népnemzeti irányultságú Szabad Újság (a szocializmus idején Szabad Földműves; elsősorban a falvakban élő, mezőgazdasággal foglalkozókhoz szólt) napi megjelenése idején csökkent az Új Szó példányszáma, mégsem sikerült megkapaszkodnia a piacon. Ma a Szabad Újság hetente jut el az olvasókhoz. Ugyancsak hetilapként jelenik meg a Vasárnap, amely eredetileg az Új Szó melléklete volt.

A szlovákiai magyar újságok jelentős része a tömbmagyarság lakta, Pozsony közeli Csallóközben és Mátyusföldön fogy. A magyarországi sajtó hatásával is számolni kell, a magyarlakta területeken szinte mindenütt fogható anyaországi csatornákat sokan nézik, a határ mellett élők gyakran itteni lapokat vásárolnak. Ráadásul Szlovákiában magyarországi képes magazinokat, sőt a Blikket is terjesztik. Így nem csoda, ha az elmúlt időszakban országos lap is szűnt meg (Ifi Magazin), vagy a korábbi lapfenntartó szervezet nem tudta már vállalni a kiadással járó terheket (például a szlovákiai magyarok művelődési szervezete, a Csemadok).

Erdélytől és Felvidéktől eltérően Kárpátalján üzleti szempontok nem játszanak szerepet a magyar nyelvű sajtó életében. A kifejezéssel is csínján kell bánni: noha több mint kétszáz magyar nyelvű sajtóterméket tartanak nyilván, rendszeresen és legalább ezer példányt meghaladó mennyiségben körülbelül nyolcvan lap jut el az olvasókhoz. Az egyházi, civil híradókon túl messze a legbefolyásosabb közvélemény-formáló erő a Kárpáti Igaz Szó. Bár már 1946-tól létezik, 1967-ig nem beszélhetünk valódi újságról - addig a Zakarpatszka Pravda nevű helyi pártlap magyar fordításával örvendeztette meg az anyanyelvű sajtóra éhes helyi magyarságot. A rendszerváltás után a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ), a megyei közigazgatás és a megyei tanács által tulajdonolt lap maradt a kárpátaljai magyarság legfontosabb hírforrása, holott számos járás, város jelentet meg saját lapot.



POLITIKAI HARC

A 2002-es kormányváltás után a Fidesz közelinek tartott KMKSZ helyett új szövetséges után nézett a magyar kormány. Így került nyeregbe a támogatási pénzek elosztásánál és az Igaz Szónál is az Ukrajnai Magyarok Demokratikus Szövetsége (UMDSZ), melynek vezetőjét, Gajdos Istvánt a sajtóban maffiakapcsolatokkal vádolták. Az Igaz Szó főszerkesztője Kőszeghy Elemér lett (a KMKSZ szerint törvénytelenül, mert nem hívtak össze tulajdonosi közgyűlést), aki most is tagja a jelentős magyarországi támogatások felett rendelkező Szülőföld Alap tanácsának. Az ukrajnai elnökválasztás idején a Moszkva által támogatott Viktor Janukovics mellett kiálló Kárpáti Igaz Szót is érintette a politikai szélforduló. Idén áprilisban a tulajdonosi közgyűlés döntött a régi-új főszerkesztő, Erdélyi Gábor kinevezéséről, az átadásátvétel azonban júliusig elhúzódott. A harc jelenleg is folyik a két tábor között, Kőszeghy ugyanis Kijevben bejegyeztetett egy újabb Kárpáti Igaz Szót, amely "az igazi" jelszóval reklámozza magát, és magyar állami támogatást is élvez.

Más természetű konfliktus osztja meg a délvidéki sajtót. A mindössze két hetilappal (15-20 ezer példányban jelenik meg a Családi Kör és 7-8 ezer példányban értékesítik a Hét Napot) és egy napilappal, a Magyar Szóval rendelkező magyarság több sajtóterméket nem is bírna el. A vajdasági magyarság önkormányzati szerve, a Magyar Nemzeti Tanács tulajdonában álló Magyar Szót alapítása, 1944 óta Újvidéken szerkesztik. Sokan úgy vélik, itt az ideje, hogy a vonzáskörzetében mindössze ötvenezer magyart számláló Újvidék helyett a lap a bácskai tömbmagyarság központjába, a 250 ezer magyar központjának számító Szabadkára helyezze át a székhelyét. A csütörtökön és vasárnap 25 ezer, ám a többi napon csak 4-5 ezer példányban fogyó napilap ugyanis elszakad olvasótáborától - fogalmazzák meg többen aggodalmaikat.

Mások ugyanakkor úgy vélik, nem szabad feladni az intézményi háttérrel, értelmiségi bázissal rendelkező Újvidéket, amely ma is a Vajdaság központjának számít. A komoly anyagi nehézségekkel küszködő újságot nemrég egy nemzetközi tanácsadó cég világította át. Szerinte átszervezéssel, leépítésekkel 2007-re már nyereségessé tehető a lap. Várható az is, hogy az újság három lábra áll: Újvidék mellett Szabadkán és Zentán is lesz szerkesztősége. Tőkeerős befektető megjelenése itt sem várható: a legutolsó napilap-alapítási kísérlet 1989-re nyúlik vissza. Abba az "aranykorba", amikor a háborútól, inflációtól, meneküléstől még megkímélt délvidéki magyarság valószínűleg el tudott volna tartani két napilapot is.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.