HELYPÉNZ

/ 2007.01.18., csütörtök 11:50 /

Az országos megszorítások miatt a nagyobb városi önkormányzatok is rákényszerülnek a kommunális adó bevezetésére. Idén januárban két fővárosi kerület hozta meg a döntést - ám a régi-új elvonási forma sorsát megpecsételheti a központi ingatlanadó tervezett bevezetése, mivel egy adótárgy esetében csakis egyféle sarc szedhető.



Kommunális adót vezetett be két budapesti kerületi önkormányzat. A VII. kerület vezetése mindjárt a törvényben meghatározott maximumot, lakásonként és bérleményenként évi 13 900 forintot rótt ki a városrész lakóira. A XII. kerületben háromsávos rendszert vezettek be, lakásméretenként különböző összegekkel. A kommunális adó - legalábbis helyi szinten - nem pártpolitikai ügy: a fideszes Pokorni Zoltánt és a szocialista Hunvald Györgyöt ugyanarra a megoldásra kényszeríti az önkormányzatok ellehetetlenülése.

Az adófajta 16 éve létezik, de a magyar állampolgárok jelentős része még nem találkozott vele, mivel a magánszemélyek kommunális adója helyi adó, bevezetése mindig az adott önkormányzat döntése. Az adót saját tulajdonban álló lakás vagy földterület, illetve állami vagy önkormányzati bérlakások után kell fizetni, felső határa a Központi Statisztikai Hivatal számításai alapján legfeljebb évi 13 900 forint.

KÉNYSZERSZÜLTE TEHER

Az adót bevezető önkormányzatok száma évről évre emelkedik. 1991-ben még csak 89 településen létezett az adónem, 2006 végére számuk 2203-ra nőtt. Az első látványos megugrást a Bokros-csomag produkálta, azóta azonban a gazdaság állapotától függetlenül újabb és újabb önkormányzatok folyamodnak ehhez a bevételi forráshoz.

Mindeddig világos trendnek tűnt, hogy a kommunális adót csak a falvak és a kisebb vagy közepes nagyságú vidéki városok vezetik be, vagyis azok az önkormányzatok, amelyek egyéb saját bevétel és komolyabb tartalék híján hamarabb megérzik a kormányzati elvonásokat. Érdekes kivétel Borsod-Abaúj-Zemplén megye, ahol egyelőre még a falvak többsége sem fedezte fel az adótípusban rejlő lehetőségeket. A megyei jogú városok között viszont kivételnek számít az évek óta kommunális adót szedő Veszprém, Szekszárd, Hódmezővásárhely és Kaposvár. A huszonhárom fővárosi kerület közül eddig csak a II. és a XXII. kerületben (Budafok-Tétény) alkottak rendeletet az adó bevezetéséről.

"Egyértelműen a megszorítások kényszerítették az önkormányzatot a kommunális adó bevezetésére. A XII. kerületet 2006-ban közel 15 százalékos forráselvonás sújtotta, idén újabb ötszázalékos csökkenésre számítunk nominálértéken, vagyis az infláció nélkül. Az állandó elvonások miatt veszélybe került a kötelező feladatok ellátása, a kerület iskoláiból például legalább 80 pedagógust kell elbocsátani" - magyarázza lapunknak Váczi János, Pokorni Zoltán polgármester kabinetfőnöke. A hegyvidéki önkormányzat háromsávos rendszert vezetett be (0-40 m2: 3900 Ft; 40-80 m2: 9900 Ft; 80 m2 fölött: 13 900 Ft), a kerületben az átlagos lakásméret 74 m2, tehát a lakosság többsége a középső sávba esik. A fideszes vezetésű önkormányzat komoly gyermekkedvezményekkel igyekszik enyhíteni a családosok terheit: egy gyerek mínusz 20 m2, két gyerek 40 m2 kedvezményt jelent, három vagy több gyerek esetében tovább nőnek a kedvezmények. A kommunális adó bevezetésével egy időben eltörölték a vállalkozások telephelyeinek adóját.

ADÓMENTES ÚJ ÉVET

Erzsébetvárosban nem a lakásméret, hanem a jövedelem alapján súlyoznak. Azok a családok, ahol a havi nettó átlagjövedelem nem éri el a 40 ezer forintot, teljes mentességet kapnak, havi nettó 53 ezer forint alatt pedig 30 százalékos kedvezmény jár. Az önkormányzat adócsoportjának vezetője szerint az eddig beérkezett 9000 adóbevallás alapján a kedvezményre jogosultak száma eléri az 50-60 százalékot - úgy látszik, Erzsébetváros még mindig a szegények és kisnyugdíjasok negyede. A kedvezményt egyébként azért kötötték jövedelemhez, mivel a nyugdíjasok közül nagyon sokan laknak korábban megszerzett nagy lakásokban. Durva becsléssel az önkormányzat az adóból évi 80-100 millió forintos bevételre számíthat.

Az adót korábban bevezető önkormányzatok közül a választások után több helyen emelésre kényszerültek, például Szigetváron. A dunántúli kisvárosban 2003-ban vezették be az adónemet évi 2000 forintos összeggel. Január elsejével az önkormányzat háromszoros emelést hajtott végre. "Volt némi lelkiismeret-furdalásunk, hogy mi is akkor sújtjuk a polgárokat, amikor az állami megszorítások egyébként is nagy terhet jelentenek, de nem volt más választásunk. A szomszédos városokban mindenütt jóval magasabb az adó: Barcson 12 ezer, Siklóson 10 ezer forint, Mohácson sávos rendszerben 3700-12 500, Nagyatádon 6000 forint. A közgyűlés évi húszmillió forint bevételt remél a háromszorosára emelt adóból" - mondja lapunknak a város főjegyzője, aki szerint az állami normatívák már a kötelező feladatok ellátására sem elegendőek. "A város már 600 millió forint működési hitelnél tart - intézmények fenntartására vesszük fel a pénzt, nem beruházásra, és a helyzet csak romlik" - teszi hozzá.

A kommunális adó általában nem válik a helyi politika központi kérdésévé. Az egyetlen emlékezetes kivétel Szolnok, ahol még az előző, szocialista többségű képviselő-testület tett kísérletet 2005-ben az évi 9000 forintos adó bevezetésére. Az adót útfelújításra és a főtér korzóvá alakítására akarták fordítani, de a kibontakozó civil engedetlenségi mozgalom végül a rendelet visszavonására kényszerítette Botka Lajosné polgármestert. A helyi Fidesz akkor a mozgalom élére állt. Szalay Ferenc, az ellenzék vezetője "kommunálisadó-mentes boldog új évet" kívánt minden szolnokinak, és közölte: a szocialisták "nem ismerik a város lakóit, nem tudják, milyen körülmények között, mekkora fizetésből élnek az emberek. Az adó bevezetése rávilágít arra, hogy mennyire nem lehet megbízni a szocialista városvezetésben, és hogy az mennyire híján van a szociális érzékenységnek." Az eset valószínűleg jelentősen hozzájárult Botka Lajosné bukásához és Szalay Ferenc polgármesterré választásához a tavaly őszi választásokon.

2004 nyarán a Tarlós István vezette óbudai önkormányzat került hasonló helyzetbe. Az adórendelet összesen nyolc sávot határozott meg az ingatlanok mérete szerint, 4600-12 000 forint éves adóval. A komoly lakossági tiltakozás miatt a rendeletet alig egy hónap múlva visszavonták, Tarlós népszerűségét azonban nem rendítette meg az eset. Némi politikai motiváció érzékelhető Szita Károly kaposvári polgármester esetében, aki az országban egyedülálló módon 2007 januárjában csökkentette a helyi kommunális adót 4239 forintról 3476 forintra. A döntés minimális, alig 27 millió forintos bevételkiesést jelent a városnak, a polgármester viszont büszkén állíthatja, hogy a nagy megszorítások idején, amikor minden városvezető adót emel, ő enyhített a kaposváriak terhein.

KETTŐS SARC?

A kommunális adó szabad felhasználású pénzeszköz, vagyis az önkormányzat maga döntheti el, hogy mire fordítja a befolyó bevételt. Eredetileg az adót egyértelműen az utak, járdák, közterületek fenntartására találták ki, a legtöbb városban azonban a pénz útja nem követhető nyomon, egyszerűen bekerül a költségvetésbe. Különlegesnek számít a XII. kerület, ahol az újonnan bevezetett adóból járda- és útfelújítási alapot hoznak létre. A konkrét fejlesztésekről a most felállítandó Hegyvidéki Útfejlesztési Testület hoz döntést. Az adóból az önkormányzat körülbelül évi 200 milliós bevételre számíthat. A kerület lakói valószínűleg könnyebben megemésztik a kommunális adó bevezetését, ha tudják, hogy az általuk befizetett összegekből konkrétan melyik útszakaszt hozták rendbe az adott évben.

A kommunális adó sorsát megpecsételheti a központi ingatlanadó bevezetése, mivel törvényi alapelv rögzíti, hogy az adóalany egy adótárgy esetében csak egyféle adó fizetésére kötelezhető (vagyis ugyanazt az ingatlant nem lehet kommunális adó és építményadó címén is megadóztatni). Békéscsabán a helyi közgyűlés 2006 szeptemberében - meglepő módon a választások előtt - alkotott rendeletet az adó bevezetéséről, a megyei jogú városok közül ötödikként. Az akkori tervek szerint ez nem növelte volna a lakossági terheket, mivel eltörölték volna a szemétszállítási díjat, és az önkormányzat az adóból befolyó bevételből fizette volna a szemétszállító céget.

A választások után az új, fideszes többségű közgyűlés felülvizsgálta a döntést, és elhalasztotta az adó bevezetését. "Jogászaink szerint aggályos a kommunális adó bevezetése egy olyan időszakban, amikor a hírek szerint a kormány országos ingatlanadó bevezetését tervezi. A Pénzügyminisztériumhoz fordultunk kérdésünkkel a két adónem viszonyát illetően, de egyelőre nem tudtak felvilágosítást adni. Az ingatlanadó koncepciója csak 2007 közepére készül el, ezért a város vezetése jobbnak látta egy évvel elhalasztani a kommunális adó bevezetését. Nem akartunk olyan helyzetbe kerülni, hogy alig fél évvel később máris el kelljen törölni az új adót" - mondja a Heti Válasznak Tarné Stuber Éva pénzügyi osztályvezető-helyettes.

Amennyiben a kommunális adót az ingatlanadó bevezetése esetén meg kell szüntetni, az önkormányzatok újabb jelentős saját bevételi forrástól esnek el, és folytatódik az évek óta tartó központosító tendencia, mely a választott helyi képviselő-testületeket független bevételek híján kiszolgáltatja a mindenkori kormányzat kénye-kedvének.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.