Hiánytünetek

/ 2001.11.02., péntek 07:42 /

Elborzasztó riportfilmsorozat a magyar kórházviszonyokról, gyorsan lecsengő hazai lépfenepánik, rövidesen induló mellrákszűrő program - nem állíthatjuk, hogy Lun Katalinnak, a nyár végén kinevezett új országos tiszti főorvosnak unalmasan telnének a napjai.

Mikola István azt mondja magáról, hogy keménykezű főnök, Orbán Viktor a miniszterét nehéz emberként jellemzi. De milyen volt beosztottként? Ön az elmúlt években fővárosi tiszti főorvosként Mikola István főnöke volt.

Amikor a Szent László Kórházban elvesztette igazgatói állását, nekem éppen egy jó járványügyi szakemberre volt szükségem. Két évig dolgoztunk együtt, jó munkatárs volt, az intézetben nagyon szerették.

Nem volt hálátlan. Kinevezése után visszahívta önt.

Fotó: Griechisch Tamás

Megismerte az ÁNTSZ-ben folyó munkát, és meglátta a szolgálatban rejlő lehetőséget a betegségek megelőzése terén, ezért jelölte ki az intézményt a népegészségügyi program felelősének. Számomra e feladat a legnagyobb kihívás. Ezért jöttem, bár szerettem a munkámat a fővárosnál.

A tisztiorvosi szolgálat egyik fontos feladata az egészségügyi intézmények ellenőrzése. Egyetért a megállapítással, hogy ezen a téren kudarcot vallottak? Sokan látják ezt igazolni az egyik kereskedelmi csatornán vetített dokumentumfilm-sorozattal, amelyet az Országos Baleseti és Sürgősségi Intézetben forgattak. A film arról szól, hogy egy kórházban bármi előfordulhat.

Vitába szállnék. Az ÁNTSZ szerteágazó tevékenységet folytat, és úgy érzem, nem is rosszul. A filmből csak egy rövid részt láttam, de úgy vélem, a gondok abból a feszült helyzetből következnek, amely a Mentőkórházzal történt fúzió miatt alakult ki, és az ott dolgozók emberi hozzáállásából adódnak.

A filmben percenként elhangzik a hiány szó. Gyógyszerhiány, eszközhiány, hiány, hiány, hiány. Ez nem tartozik a tisztiorvosi szolgálatra?

A tisztiorvosi szolgálatra a szakmai felügyelet tartozik, és a baleseti intézet megfelelő szakmai munkát végez.

Ám ha ilyen mértékű a hiány, az nem lehetetleníti el a szakmai munkát?

A kórház valóban hiánnyal küzd, de éppen a Mentőkórházzal való összevonás miatt úgy látom, ez rövidesen rendeződik, mert most már a hét minden napján ügyelnek, több beteget látnak el. A közelmúltban, amikor az intézet egyesítése megtörtént, a tisztiorvosi szolgálat többször végzett helyszíni szemlét. Nyugodt szívvel kijelenthetem, hogy a baleseti intézetben megfelelő szakmai munka folyik, és ha azokat a betegeket kérdeznénk, akik meggyógyultak, ők másként vélekednének, mint a filmben megszólalók.

Mennyire tekinthetők az ott látottak általánosnak? A baleseti intézet orvosai az egészségügy tűzvonalában dolgoznak, a betegek gyakran még a balesetek utáni sokkhatás alatt állnak. Így különösen ijesztőnek tűnhetnek a körülmények.

Meggyőződésem, hogy nagyon sok múlik a kórházak vezetésén. Ugyanabból a finanszírozásból az egyik intézmény jól működik, a másiknak nehézségei vannak.

Nem tart attól, hogy az egészségügyről a lakosságban élő negatív kép elriaszthatja az embereket a most induló szűrési programtól?

Mindent megteszünk azért, hogy ne így legyen. Csak olyan szűrőhelyek lesznek, ahova várhatóan szívesen mennek az emberek. Alapfeltétel, hogy ne kelljen várakozni, és ha sajnálatos módon elváltozást találnak, akkor empatikusan viselkedjenek. A szűrőállomás feladata nem ér itt véget, arra is javaslatot tesz, hova és kihez forduljanak a betegek a kezelésekért.

Rövidesen megérkeznek az első értesítők, amelyekben a 45-65 év közötti nőket mellrákszűrésre hívják. A tüdőszűrés kötelező, sokan mégsem mennek el. A mostani program viszont önkéntes lesz, mintha mégis nagyobb lenne a lakosság várakozása.

Én is ezt tapasztalom, és nagyon örülök neki. Jelenleg a lakosság mintegy egyötöde jár rendszeresen megelőző vizsgálatra. Mi azt szeretnénk, ha ez a szám egy éven belül hatvan százalékra emelkedne.

A kulcskérdés, megértik-e az emberek, hogy a rák nem egyenlő a halállal.

Egyre több személyes tapasztalatuk lehet a környezetükből a korán felismert rosszindulatú daganatos betegségek jó gyógyulási esélyeiről. Erre a tapasztalatra kell építenünk. Nagyon szép behívót készítettünk a hölgyeknek, amelyben közérthető módon ezekről a kérdésekről is tájékoztatjuk őket.

Mennyi idő alatt hozhat javulást a szűrés a halálozási statisztikákban?

Az emlőszűrés csak az első lépés, itt négy-öt év alatt várható érzékelhető eredmény.

Az Állami Számvevőszék 1995-ös jelentése, majd a tb-önkormányzatokat vizsgáló parlamenti vizsgálóbizottság is elmarasztalta a Mamma Klinikát, mert az egészségbiztosítótól szűrésre kapott 11 millió forintot bankszámlára helyezték. A klinika felügyelőbizottságának ekkor tagja volt Mikola István, később Lun Katalin.

A Mamma Klinika felügyelőbizottsági tagságáról a köztisztviselői törvény előírása szerint lemondtam, mint ahogy a miniszter úr is megtette ezt.

2001-ben ez a cég az egyik nyertese a mellrákszűrésre kiírt pályázatnak, és a sajtóban az ön szemére vetik, hogy a Mamma Klinika egyik tagja a bírálóbizottságban is részt vett.

A pénzügyi dolgokhoz nem kívánok hozzászólni, én a szakmai munka felügyeletében vettem részt. A Világbank is elismerően nyilatkozott a klinika működéséről, példaértékűnek nevezve. A Mamma Klinika egyik vezetője, Péntek Zoltán nemzetközi hírű szakember, a szakma teljes támogatását élvezi. Őt kértük fel az alprogram vezetésére, és a szakmai vélemény megalkotására. A végső döntést független bizottság hozta, melynek tagjai az Egészségügyi Minisztérium, az ÁNTSZ, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár vezető szakemberei és az érintett szakmai kollégiumok elnökei, illetve titkárai voltak, ebben Péntek doktor nem vett részt. Nem kell tisztába tennem ezt az ügyet, mert anélkül is teljesen tiszta.

A világ a bioterrorizmus fogalmával ismerkedik, döbbenten figyeli, hogy kórokozókat fegyverként használnak. Két, lépfenéről szóló televíziós képet hadd illesszek egymás mellé: amerikai szakember szkafanderben, magyar járványügyes rövid ujjú köpenyben, gumikesztyűben, a csecsemők meglátogatásakor használatos arcvédőben. Ennyire nincsenek eszközeik, vagy úgy gondolták, minket nem fenyeget a terrornak ez a fajtája?

Mindkettő. Egész Európában nem találtak anthraxkórokozót, ez befolyásolta a hozzáállásunkat. Szerencsére lecsengőben van ez a hisztéria.

Ezt előre nem tudhatták.

A terrortámadás utáni nap elsőként megtettük azokat az intézkedéseket, amelyek az esetleges veszély esetén szükségesek. Intézkedéseink megegyeztek az egészségügyi világszervezet, a WHO előírásaival. Igyekeztünk a lakosság pánikhangulatát kezelve felhívni a figyelmet arra, hogy mi a teendő gyanús tárgy vagy panasz esetén.

Szakmai körökben felvetődött, hogy helyes-e éppen most törvényt alkotni a kórházak vállalkozási formában való működtetéséről. Ezen lehet gondolkodni, de - visszakanyarodva beszélgetésünk kezdetéhez - sokakban megfogalmazódhat, ha az állami-önkormányzati intézményekben nem sikerült minden tekintetben megnyugtató körülményeket teremteni, nem vezet-e káoszhoz a privatizáció?

Az az érzésem, önnek nagyon rosszak a személyes tapasztalatai.

Egy most ismertetett felmérés szerint a magyar lakosság a legkorruptabb területnek az egészségügyet tartja. A betegek egy része megengedheti magának, más pedig rákényszerül, hogy a ma már tiszteletdíjnak nevezett hálapénzen normális ellátást vásároljon magának, és privát beteg legyen egy állami-önkormányzati intézményben. Másoknak erre nincs pénzük, de egy átalakításnál rájuk is gondolni kell.

Ez illegális, mint ahogy illegálisak azok a vállalkozások is, amelyek zsebszerződéssel dolgoznak a kórházakban.

Zsebszerződésekkel?

A kórházakban már több helyen működnek vállalkozások, melyeknek a jogi háttere nem egyértelmű. A törvény segít tiszta viszonyokat teremteni, de persze csak akkor, ha a tulajdonos az átalakítás, a közhasznú társasági vagy az alapítványi forma mellett dönt. Az egészségügyben is végre kell hajtani azokat a változásokat, amelyek a rendszerváltozás óta az élet minden területén már megtörténtek. A tervezett törvény segítségével az ellátórendszerbe több pénz kerülhet.

A tiszta viszonyokhoz meg kellene szűnnie a hálapénznek. A miniszterelnök sem hisz abban, hogy a törvénnyel ez sikerülni fog.

Az egészségügyben az elmúlt tíz évben lényegében nem történt semmi, a változások a belső feszültségek árán születtek, és ez nem vezetett jóra. Nem lehet újabb tíz évig várni, el kell indulni és lépésről lépésre haladni.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.