valasz.hu/itthon/igy-dolgoznak-a-magyar-bortonokben-fel-otkor-ebreszto-irany-a-muhely-115774

http://valasz.hu/itthon/igy-dolgoznak-a-magyar-bortonokben-fel-otkor-ebreszto-irany-a-muhely-115774

Hiller–L. Simon–Gaudi-Nagy–Schiffer-vita a Szent Koronáról és a nemzeti minimumról

/ 2013.11.08., péntek 09:06 /
Hiller–L. Simon–Gaudi-Nagy–Schiffer-vita a Szent Koronáról és a nemzeti minimumról

A magyar politika végleg meghaladta a nemzeti jelképek relativizálhatóságának, másképp szólva szapulhatóságának szintjét – üzenték a parlamenti pártok képviselői az ELTE-n tartott csütörtöki Szent Korona-konferencián. A magas szintű tudományos előadásokkal és a szoft kampányidőszak miatt tolerálható szinten elhajolt politikusi beszédekkel vegyes rendezvényen sikerrel tettek kísérletet a nemzeti minimum meghatározására.

Hiller István, Dezső Tamás Dékán és L. Simon László (fotók: Doktoranduszok Országos Szövetsége)

„Érdemes felkötni a gatyánk, képviselő urak!” – az MSZP-s Hiller István ezekkel szavakkal indította a Doktoranduszok Országos Szövetsége által az ELTE BTK-n szervezett Szent Korona-konferencia kerekasztal-beszélgetés részét. A néhány évfolyammal korábban ugyanezen falak között még népszerű oktatóként ismert politikus arra utalt, hogy a fórumot megelőző két tudós-előadás (Pálffy Gézáé és ifj. Bertényi Iváné) elég magasra tették a mércét ami a történelmi ereklyékről való kulturált beszédmódot illeti.

A csütörtök esti program műfaja tényleg jó, hagyományteremtésre érdemes: válassz egy tudományos kérdést, szakmázd szét magas szinten profi előadókkal, majd eressz rá politikusokat, akik egy-két kérdés-válasz után garantáltan ketrecharccá változtatják a gondosan felépített diszkurzív teret.

A helyzet persze nem volt ennyire vészes. Egyrészt a bizonyos „gatyafelkötés” ugyan nem sikerült résmentesen (csak elhangzott némi farizeusozás és önkényuralmazás), a párbeszéd nem volt értelmetlen: a politikusok megegyeztek abban, hogy a Szent Korona a legértékesebb nemzeti jelképek egyike, melyet ebben a minőségében kizárólag szélsőségesek tagadhatnak vagy relativizálhatnak.

Egy Batthyány, aki rommá törte volna a Koronát

A parlamenti pártok képviselőinek fóruma előtt először Pálffy Géza, a Magyar Tudományos Akadémia Lendület programjának támogatásával a Bölcsészettudományi Kutatóközpontban másfél éve működő Szent Korona-kutatócsoport vezetője beszélt. Szerinte már a programjuk elindulása is óriási eredmény, hiszen korábban itthon nem létezett például újkori koronázás-kutatás, most azonban már van. A kutató hosszasan fejtegette a a 16-17-18. századi koronázási szertartások körülményeit és jelentőségét (ennek részleteitől most olvasóink terhelhetősége miatt eltekintünk), majd elmondta, vitatkozgathatunk azon, hogy a Parlamentben jó helye van-e a legfőbb királyi ékszernek, abban viszont meg kell egyezni, hogy a Szent Korona jóval több, mint a királyság jelképe. A mindenkori politikai elitnek pedig joga van beszédének tárgyává és hivatkozási alappá tenni, de figyelnie kell, hogy ezt jól, a tudományra tekintettel tegye.

 

Ifj. Bertényi Iván, az ELTE Művelődéstörténeti Tanszék egyetemi tanára előadásában ismertetett néhány szélsőséges magyar 19. századi republikánus (köztársaságpárti) példát is. Batthyány Kázmér, az 1849-es Szemere Bertalan-kormány minisztere például az orsovai koronaszöktetéskor komolyan felvetette a Koronát törjék össze és vessék a Dunába. A csúnya neofita protestáns mondatok ugyanakkor – mint azt Bertényi ismertette – távolról sem nem számítottak mainstreamnek a korban.

A történész összefoglalta, hogy a tudomány álláspontja szerint a Szent Korona 21. századi jelképként egyszerre lehet a királyságé mint államformáé (tehát nem mint hatalomé), a tényleges állami szuverenitásé és a Szent István-i hagyományoké, ugyanakkor nem vezethetjük le belőle a régi területi integritás igényét (illetve csak háborús konfliktus árán). A hatalommegosztás ősi elve viszont akár a Szent Koronából is levezethető, még akkor is, ha ennek vannak „modernebb” előképei is.

Bertényi szerint a Korona minden tudattartalmat magában foglal, amit egy országcímer megkíván, tehát nem csak helye van a címerben, de akár önmagában is alkalmazható lenne a köztársaság „címereként”, hiszen nem a királyság államformájának a jelképe.

A baloldal ma már nemzetibb, mint Gyurcsány alatt

A Szent Korona nemzeti jelkép, ekként pedig tiszteletet érdemel. Aki ezt vitatja, szélsőséges – egyértelmű állásfoglalás Hiller Istvántól, mindjárt az előadásokat követő kerekasztal legelején. Ebben fideszes, LMP-s és jobbikos kollégája is egyet értett. Utóbbi olyannyira, hogy a Koronát rögtön jogforrásként írta le, melyből szerinte a revízió igényét kell levezni.


Ezen a ponton meg is borult a terem légkörét idáig jellemző egyensúly, és az est további része többnyire a Gaudi-Nagy által feldobált magaslabdák lecsapdosásából állt. Az itt-ott eleresztett személyeskedések ellenére a hangulat azért oldott és viszonylag kampánymentes volt (ha jól emlékszülnk, a rezsicsökkentés kifejezés csak egyszer hangzott el, akkor sem kormánypárti részről). Schiffer mindjárt elhatárolódott az elhatárolandótól, és kifejtette, hogy a Korona nem lehet jogforrás.

L. Simon László fideszes képviselő az utóbbi időszak legkomolyabb eredményének tartja, hogy nemzeti minimum kérdésében sokat közeledett a jobboldal és a baloldal. „Sokat alakult a baloldal az utóbbi 3,5 év alatt, ahogy mi is nyilván sokat változtunk nyolc év alatt. Nem szégyen bevallani, ha valamit másként gondolunk, mint korábban. A Magyar Szocialista Párt és az Együtt kiállása a Székely Menetelés mellett ékes példája ennek. Nemzeti kérdésekben ma már nem az a baloldal üzenete, mint ami a kettős állampolgársági népszavazás idején volt. Nézzük meg, mennyire más Mesterházy Attila, mint anno Gyurcsány volt” – mondta.

Hiller István mindezt lényegében nem is vitatta, és még olyat is mondott, hogy „nem hiszem, hogy a gondolataink befejezettek és perfektek”, majd azt fejtegette, hogy szükséges lenne elismerni a republikanizmus és a Szent Korona-tisztelet összeegyeztethetőségét. „A Szent Korona tisztelője is lehet köztársaságpárti, ahogyan a köztársaságpárti is tisztelheti a Szent Koronát.” Zárt rendszerű érvelés.


Ezen a ponton került sor az est első és utolsó farizeusozására. A farizeusozó Gaudi Nagy Tamás volt, a farizeusozott Hiller István. „Farizeusnak tartom kedves képviselő urat, mert éppen a nemzeti jelképek miatt verték meg az embereket 2006-ban az utcákon. Hiller István kormánytagként vett részt a szemkilövetési folyamatban” – mondta, mire Hiller azzal válaszolt, hogy a jobbikos mondataiból csupán egyetlen szó lepte meg: az, hogy kedves. Amúgy kifejtette: az MSZP elismerte, hogy követett el hibákat 2006-ban.

A kerekasztalon itt rövidebb intermezzo következett, ahol elhangzottak az „SZDSZ”, az „önkényuralom” és a „Trianon” kifejezések. (Az ezen szavak közötti szövegrészek kitalálását olvasóink közéleti tapasztalataira bízzuk.)

A rendezvény végszavát Schiffer András adta: elmondta, a nemzeti hagyományok tisztelete az összetartozás érzésének feltétele Magyarországon, ezt pedig a baloldalnak is magáévá kell tenni.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.