valasz.hu/itthon/mi-lehetett-a-betlehemi-csillag-valaszol-a-vatikani-obszervatorium-vezetoje-126791

http://valasz.hu/itthon/mi-lehetett-a-betlehemi-csillag-valaszol-a-vatikani-obszervatorium-vezetoje-126791

Hitler-bajszos Orbán a címlapon

/ 2015.09.10., csütörtök 08:45 /
Hitler-bajszos Orbán a címlapon

Orbán szögesdrótból font Hitler-bajusszal – így néz ki a Magyar Narancs címlapja. Nem hinnénk, hogy ennél van lejjebb.

Természetesen lehet kritizálni a kormány bevándorláspolitikáját. Kell is. Kaotikus állapotokból haladunk még kaotikusabbnak látszó helyzetek felé. A sajtónak megvan a maga szerepe ebben, nekünk is. (A Heti Válasz idén január végén a szerb határon készült riportjában jelezte, hogy a magyar határ gyakorlatilag őrizetlen, azon az jön át, aki csak akar, a schengeni szabályokat nem lehet betartani. Az embercsempészet pedig ellenőrizetlenül és  büntetlenül – pontosabban akkoriban zömmel felfüggesztett börtönbüntetésekkel – folyik, miközben emberi sorstragédiák zajlanak a szemünk előtt). Azóta is hétről hétre jelezzük a problémákat, újból és újból megírjuk, hogy patthelyzet van, kritizáljuk a kormány megoldási javaslatait, és joggal, de azért némi alázattal. Mert megoldást mi sem tudunk.

A Narancs cikkéből kitűnik, hogy ők sem. Pedig azóta a problémák nagyobbak lettek és közelebb jöttek, a bőrünkön érezzük őket. S Görögországon át Macedónián keresztül Magyarországig senki sem találja a megoldást. A legjobb helyzetben még a két leginkább végországnak tekintett állam van, Törökország és Németország, az összes többi sodródik. Ausztria vagy Dánia, a leggazdagabb országok éppen úgy, mint Magyarország. Talán az osztrákok gyorsabban és szebb buszokat küldenek Hegyeshalomba, Dánia modernebb vonatok forgalmát állítja le Németország felé, mint mi. De megoldást ők sem tudnak.

Lehet kritizálni a tranzitzónák tervezett felállítását egy olyan időszakban, amikor az egész ország egy ügyes húzással tranzitzóna lett.  (A Narancs szerint az ország szégyenbe hozásával, és Orbán belebukásával a menekültpolitikába.) Ahonnan tömegével távoznak Nyugat felé a migránsok, akiket jó eséllyel soha az életben nem látunk majd. Még ha Németországnak eszébe is jutna kitoloncolni az utóbbi napokban hozzá érkezett jó 10-15 ezer afgánt, irakit, erre ugyanúgy nem lesz képes, mint ahogy a korábbi években sem volt. Tehát amíg a Nyugat fogadja a rajtunk átvándorlókat, addig öngyilkos gondolat őket zsákutcába terelve fogva tartani tranzitzónákat kijelölve a határon, amelyeknek egyetlen célja, hogy ne jusson át rajtuk senki.

Orbán Viktort Adolf Hitlerként ábrázolni, a Führer ikonikussá vált bajszát szögesdrótból rákanyarítani mégis elképesztő. (Az ötlet, Marian Kamensky szlovák karikatúrista fejében is megfordult.) Részben, mert Orbánnak igaza van, a kvóta nem old meg semmit, vagy legalábbis abban a formájában, amit eddig nyilvánosságra hoztak róla, erősen így látszik. Viszont az is igaz, hogy nem fogjuk tudni megállítani szögesdróttal (ma sem tudjuk) a migránsokat, amíg Európa a nyitás politikáját (vagy legalábbis gyakorlatát ) követi.

Nem tudjuk feltartóztatni őket tömegoszlatásra kiképzett rendőrökkel sem, mert a migránsok jóval erősebbek a magyar rendőrségnél. Egyrészt akkora tömeget, amely a határainkon feltorlódik majd, nem lehet könnygázzal és vízágyúval oszlatni. Másrészt a fegyvertelen fellépés illúzió, több ezer ember pánikba kerülve már önmagára is veszélyes, összenyomják, széttapossák egymást. Harmadrészt pedig az elmúlt hetek megmutatták, a határra gyermekekkel érkező migránsok milyen médiaerővel rendelkeznek. Egy vízbe fulladt gyermek tragédiája miniszterelnökök álláspontját változtatta meg, egy zavarodott férfi által a sínre lökött anya gyermekével világszerte címlapokra került.

Ha Orbán valóban diktátor lenne, ahogy a Magyar Narancs ábrázolja, ezzel nyilván mit sem törődne, ahogy azzal sem, hogy társadalmi támogatottsága a menekültügy eddigi kezelésében nem egyenlő azzal, hogy erőszakot alkalmazhassanak fegyvertelen férfiak, nők és gyerekek ellen. Ehhez képest azt látjuk, hogy diplomáciai úton szeretne megoldást találni, szövetségeseket keresett a visegrádi négyek között, és legalább próbálkozik azzal, hogy az ország ne sodródjon tovább. S borítékolható az is, hogy az előbb a görögöknél, macedónoknál, szerbeknél és nálunk is kezelhetetlenné váló invázió végül Nyugaton is feszültséget okoz majd, bezáródnak a kapuk, és akkor valamit tenni kell, nem állhatunk felkészületlenül.

Ám Orbán nem diktátor, hatalma nagyon is véges. Mint azzal a határon eddig felépült primitív kerítés, a gyűjtőpontokból kitörő, az autópályákon menetelő migránsok, vagy a kukoricásban kergetőzés képei láttán ő maga is nap nap után szembesül.

Rosta

Zsuppán András

Találkozunk 2016-ban!

Izraeli történészre figyel Orbán Viktor – tényleg átalakul az emberi faj?

Világszenzációk lettek, és állítólag Orán Viktor érdeklődését is felkeltették Yuval Noah Harari izraeli történész könyvei az emberiség múltjáról és jövőjéről. Legutóbbi műve szerint az emberi faj „szuperképességű”, illetve azzal nem rendelkező csoportokra válik szét. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Kinek kampányol idén Szörényi Levente és Bródy János? Meg fog lepődni...

Évtizedeken át lázban égett választások előtt a legendás szerző- és ellentétpár, Szörényi Levente és Bródy János, idén viszont egyikük sem lesz látható kampányemelvényen. Az Arénában annál inkább, ahol február 16-án újra játszik a Fonográf. A Heti Válasz az egyik próbán beszélgetett a két zenésszel. Páros interjúnk a csütörtöki lapszámban.

Magyar siker és Putyin a vízben

Globálisan tragikus balesetek és környezeti katasztrófák jellemzik a hét képeit. De magyar siker is volt az elmúlt napokban.

Magyar történész kutatása a Batman és a Peter Pan rendezőinek új filmjei mögött

Négy hónapon belül két sikerfilm is landolt a mozikban, ami a II. világháború történetének elfelejtett mozzanatát, a Dinamó hadműveletet járja körül. Vajon aktuálisabb Dunkirk és Churchill híres „Harcolni fogunk!” beszéde most, mint bármikor az elmúlt hetven évben? Hogyan alakította a Hollywoodban befutott rendezők gondolkodását John Lukacs magyar történész? Részletes háttér a Heti Válasz január 18-i lapszámában!

Bereményi Géza: „Cseh Tamás azt hitte, besúgó vagyok”

Tegnap A jobbik részemet dúdolgattam – mondja Bereményi Géza, aki igazából magának írta a dalszövegeket. Január 21-én ő is ott lesz a Cseh Tamás 75. születésnapjára emlékező koncerten a MOMSportban. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.