valasz.hu/itthon/arpad-haz-es-genetikai-szenzacio-tevedes-tortent-mast-mond-a-kutatas-127548

http://valasz.hu/itthon/arpad-haz-es-genetikai-szenzacio-tevedes-tortent-mast-mond-a-kutatas-127548

Hogy lesz egy magyar srác a legígéretesebb európai fiatalok egyike? Interjú!

/ 2016.01.22., péntek 08:30 /
Hogy lesz egy magyar srác a legígéretesebb európai fiatalok egyike? Interjú!

A nemzetközi Forbes magazin az Egyesült Államokban évről évre elkészíti „Harmincan harminc alatt” című listáit, amelyen a legígéretesebb 30 év alatti fiatalokat veszi számba különböző kategóriákban. Idén az európai titánokat is lajstromba vették, köztük két magyart. S. Takács András, az On the Spot című riportműsor producere a média, Lám István, a Tresorit vezérigazgatója a technológia kategóriában került az illusztris társaságba.

Utóbbi neve az informatika világában otthonosan mozgóknak már ismerősen cseng, a széles közvélemény azonban kevésbé ismeri – ezen segítünk most. A váci születésű Lám István már 18 éves kora előtt számítástechnikai céget indított szülei nevén, majd a Műegyetemen szerzett kitüntetéses mérnök-informatikus diplomát. 2011-ben diáktársával, Szebeni Szilveszterrel karöltve alapította meg a Tresoritot, mely már ötvennél is több embert foglalkoztat.

A cég felhőtárhelyet kínál, akárcsak a Dropbox, de ultrabiztonságosat. A Tresorit 50 ezer dolláros jutalmat ajánlott fel a hackernek, aki feltöri – még senkinek sem sikerült.

A tárhely alapverziója az otthoni felhasználóknak ingyenes, a cég bevétele a vállalatoknak szánt, haladó funkciókat is tartalmazó fizetős változatból származik. Lám Istvánnal bő egy éve interjút készített a Heti Válasz. Ennek rövidített változatát most újra közreadjuk:

– Hogyan és mikor kezdett érdeklődni a kriptográfia iránt?

– Tizenkét éves koromban kaptam egy titkosírásokról szóló, játékos könyvet. Nagyon megtetszett, és később mélyebben is beleástam magam a témába. Az egyetemi években a Műszaki Egyetem alatt működő, nemzetközi hírű CrySyS IT-biztonsági kutatóközpontban dolgoztam. Itt az intézet vezető kutatója, Buttyán Levente felügyelete alatt végeztem kutatásokat: többek között a Tresorit technológiájának alapjai is itt születtek meg.

– Milyen impulzus nyomán alapított vállalkozást?

– Miután hiába kerestem az egyetemi óráim jegyzeteinek kellően biztonságos tárhelyet, úgy döntöttünk diáktársammal, Szebeni Szilveszterrel, hogy ha nincs megoldás, mi majd létrehozzuk. Eleinte nem is a felhő titkosítása volt a célunk, de felismertük, hogy a felhőre épül az infokommunikációs technológiák új generációja, így üzleti lehetőséget is rejthet az ötletünk. 2011-ig tudományos munkával foglalkoztunk, amikor is több, tapasztalt vállalkozó ismerősöm javasolta, hogy az ötletbe életet akkor tudunk lehelni, ha vállalkozást alapítunk.

– Mi teszi biztonságosabbá a Tresoritot a jól ismert Dropboxnál?

– Saját fejlesztésű, szabadalommal védett technológiánkkal az adatokat még a felhőbe küldés előtt, a felhasználó eszközén titkosítjuk. Így még a saját rendszergazdáink se férhetnek hozzá a tárolt adatokhoz, viszont a felhasználó könnyen meg is oszthatja őket. Ezzel szemben a nagy felhőszolgáltatások kivétel nélkül hozzáférnek a tárolt adatokhoz, mert azokat csak saját a szervereiken titkosítják.

– Programozóik itthon dolgoznak, a szervereket viszont Svájcban üzemeltetik. Miért?

– A fejlesztői csapat kivétel nélkül az itthoni egyetemek legjavából tevődik össze, tudásban és képességekben is a versenyképesek a nemzetközi mezőnnyel. Hiszünk a hazai tehetségekben, a fejlesztési központot hosszú távon itthon tervezzük tartani. A szolgáltatás működtetéséért azért hoztunk létre svájci vállalatot, mert a kinti törvények szigorúbban védik a digitális magánszférát. Ez erősebb védőburkot von a felhasználóink adatai és a szolgáltatásunk köré, és erősen megnehezíti például azt a fajta állami „zaklatást”, aminek köszönhetően a Dropbox, a Google és a többiek évi sok száz felhasználó adatait adják át az államnak, sokszor bírósági végzés nélkül. Mi még akkor is el akartuk ezt kerülni, ha a titkosítás miatt hasznos adatokat technológiailag képtelenek vagyunk kiadni.

– A Tresoriton tárolt adatokat valóban senki nem látja? Még az NSA sem?

– A titkosítási algoritmusaink megtörésére még egy szuperszámítógép is csak többmilliárd év alatt képes. Ha nem osztja meg az NSA egyik munkatársával a felhasználó, az adatai még egy jó ideig biztonságban lesznek.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Elhunyt Kányádi Sándor

Életének 90. évében elhunyt Kányádi Sándor. A Kossuth-díjas költő, író, műfordítót szerda hajnalban érte a halál Budapesten - tájékoztatta a család szerdán az MTI-t.

A nő, akit Trump elnök megnyugtat

Közös megoldásra van szükség migrációügyben, Oroszországgal pedig világosan kell beszélni – véli Észtország elnöke. Kersti Kaljulaid a Heti Válasznak azt mondta: nevén kell nevezni, mi folyik Ukrajnában, különben hozzászokunk, és ezt a hibát egyszer már elkövettük.

Íme az internet egyik legsötétebb bugyra

Az internet egyik legsötétebb bugyra a „kényszerű cölibátusban” élő fiatal férfiak radikalizálódott kemény magja. Az alt-right nyelvezetét használó „incel”-fórumok immár tömeggyilkosokat termelnek ki, és a férfiak rendszerszintű kudarca miatt egyre nagyobb az utánpótlásuk.

A konzervativizmus értékrend, nem párthűség

A konzervatív értelmiség most azt kapja jutalmul, amit a baloldali büntetésül kapott – mondja Nyáry Krisztián. A Líra Könyv Zrt. kreatív igazgatói posztját is betöltő sikerszerző úgy látja: épp kihúzzák a szellemi talajt a konzervatívok lába alól.

Így zajlik a nyugdíjrendszer rejtett reformja

Sosem látott mértékben maradnak el a nyugdíjak a keresetek növekedése mögött, és szegényednek el az idősek az aktívakhoz viszonyítva. A rejtett nyugdíjreform furcsasága, hogy mindez az érintettek legnagyobb megelégedésére történik.

Ugyanúgy?

„Ahogy ma az állam már a Nemzeti Kommunikációs Hivatalon keresztül költséghatékony módon kezeli az állami hirdetéseket, ugyanúgy központosítani lehetne a kulturális mecenatúrára fordított pénzeszközöket”, nyilatkozta Szakács Árpád a Figyelőnek. A Médiaworks főszerkesztője a Magyar Időkben indított sorozatával a kulturális mecenatúrát, annak visszásságait vette célba, kritizálva, mi több, támadva a baloldali gondolatok előtt teret nyitó állami intézményvezetőket.