Hogy lesz egy magyar srác a legígéretesebb európai fiatalok egyike? Interjú!

/ 2016.01.22., péntek 08:30 /
Hogy lesz egy magyar srác a legígéretesebb európai fiatalok egyike? Interjú!

A nemzetközi Forbes magazin az Egyesült Államokban évről évre elkészíti „Harmincan harminc alatt” című listáit, amelyen a legígéretesebb 30 év alatti fiatalokat veszi számba különböző kategóriákban. Idén az európai titánokat is lajstromba vették, köztük két magyart. S. Takács András, az On the Spot című riportműsor producere a média, Lám István, a Tresorit vezérigazgatója a technológia kategóriában került az illusztris társaságba.

Utóbbi neve az informatika világában otthonosan mozgóknak már ismerősen cseng, a széles közvélemény azonban kevésbé ismeri – ezen segítünk most. A váci születésű Lám István már 18 éves kora előtt számítástechnikai céget indított szülei nevén, majd a Műegyetemen szerzett kitüntetéses mérnök-informatikus diplomát. 2011-ben diáktársával, Szebeni Szilveszterrel karöltve alapította meg a Tresoritot, mely már ötvennél is több embert foglalkoztat.

A cég felhőtárhelyet kínál, akárcsak a Dropbox, de ultrabiztonságosat. A Tresorit 50 ezer dolláros jutalmat ajánlott fel a hackernek, aki feltöri – még senkinek sem sikerült.

A tárhely alapverziója az otthoni felhasználóknak ingyenes, a cég bevétele a vállalatoknak szánt, haladó funkciókat is tartalmazó fizetős változatból származik. Lám Istvánnal bő egy éve interjút készített a Heti Válasz. Ennek rövidített változatát most újra közreadjuk:

– Hogyan és mikor kezdett érdeklődni a kriptográfia iránt?

– Tizenkét éves koromban kaptam egy titkosírásokról szóló, játékos könyvet. Nagyon megtetszett, és később mélyebben is beleástam magam a témába. Az egyetemi években a Műszaki Egyetem alatt működő, nemzetközi hírű CrySyS IT-biztonsági kutatóközpontban dolgoztam. Itt az intézet vezető kutatója, Buttyán Levente felügyelete alatt végeztem kutatásokat: többek között a Tresorit technológiájának alapjai is itt születtek meg.

– Milyen impulzus nyomán alapított vállalkozást?

– Miután hiába kerestem az egyetemi óráim jegyzeteinek kellően biztonságos tárhelyet, úgy döntöttünk diáktársammal, Szebeni Szilveszterrel, hogy ha nincs megoldás, mi majd létrehozzuk. Eleinte nem is a felhő titkosítása volt a célunk, de felismertük, hogy a felhőre épül az infokommunikációs technológiák új generációja, így üzleti lehetőséget is rejthet az ötletünk. 2011-ig tudományos munkával foglalkoztunk, amikor is több, tapasztalt vállalkozó ismerősöm javasolta, hogy az ötletbe életet akkor tudunk lehelni, ha vállalkozást alapítunk.

– Mi teszi biztonságosabbá a Tresoritot a jól ismert Dropboxnál?

– Saját fejlesztésű, szabadalommal védett technológiánkkal az adatokat még a felhőbe küldés előtt, a felhasználó eszközén titkosítjuk. Így még a saját rendszergazdáink se férhetnek hozzá a tárolt adatokhoz, viszont a felhasználó könnyen meg is oszthatja őket. Ezzel szemben a nagy felhőszolgáltatások kivétel nélkül hozzáférnek a tárolt adatokhoz, mert azokat csak saját a szervereiken titkosítják.

– Programozóik itthon dolgoznak, a szervereket viszont Svájcban üzemeltetik. Miért?

– A fejlesztői csapat kivétel nélkül az itthoni egyetemek legjavából tevődik össze, tudásban és képességekben is a versenyképesek a nemzetközi mezőnnyel. Hiszünk a hazai tehetségekben, a fejlesztési központot hosszú távon itthon tervezzük tartani. A szolgáltatás működtetéséért azért hoztunk létre svájci vállalatot, mert a kinti törvények szigorúbban védik a digitális magánszférát. Ez erősebb védőburkot von a felhasználóink adatai és a szolgáltatásunk köré, és erősen megnehezíti például azt a fajta állami „zaklatást”, aminek köszönhetően a Dropbox, a Google és a többiek évi sok száz felhasználó adatait adják át az államnak, sokszor bírósági végzés nélkül. Mi még akkor is el akartuk ezt kerülni, ha a titkosítás miatt hasznos adatokat technológiailag képtelenek vagyunk kiadni.

– A Tresoriton tárolt adatokat valóban senki nem látja? Még az NSA sem?

– A titkosítási algoritmusaink megtörésére még egy szuperszámítógép is csak többmilliárd év alatt képes. Ha nem osztja meg az NSA egyik munkatársával a felhasználó, az adatai még egy jó ideig biztonságban lesznek.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.