Hogy lesz egy magyar srác a legígéretesebb európai fiatalok egyike? Interjú!

/ 2016.01.22., péntek 08:30 /
Hogy lesz egy magyar srác a legígéretesebb európai fiatalok egyike? Interjú!

A nemzetközi Forbes magazin az Egyesült Államokban évről évre elkészíti „Harmincan harminc alatt” című listáit, amelyen a legígéretesebb 30 év alatti fiatalokat veszi számba különböző kategóriákban. Idén az európai titánokat is lajstromba vették, köztük két magyart. S. Takács András, az On the Spot című riportműsor producere a média, Lám István, a Tresorit vezérigazgatója a technológia kategóriában került az illusztris társaságba.

Utóbbi neve az informatika világában otthonosan mozgóknak már ismerősen cseng, a széles közvélemény azonban kevésbé ismeri – ezen segítünk most. A váci születésű Lám István már 18 éves kora előtt számítástechnikai céget indított szülei nevén, majd a Műegyetemen szerzett kitüntetéses mérnök-informatikus diplomát. 2011-ben diáktársával, Szebeni Szilveszterrel karöltve alapította meg a Tresoritot, mely már ötvennél is több embert foglalkoztat.

A cég felhőtárhelyet kínál, akárcsak a Dropbox, de ultrabiztonságosat. A Tresorit 50 ezer dolláros jutalmat ajánlott fel a hackernek, aki feltöri – még senkinek sem sikerült.

A tárhely alapverziója az otthoni felhasználóknak ingyenes, a cég bevétele a vállalatoknak szánt, haladó funkciókat is tartalmazó fizetős változatból származik. Lám Istvánnal bő egy éve interjút készített a Heti Válasz. Ennek rövidített változatát most újra közreadjuk:

– Hogyan és mikor kezdett érdeklődni a kriptográfia iránt?

– Tizenkét éves koromban kaptam egy titkosírásokról szóló, játékos könyvet. Nagyon megtetszett, és később mélyebben is beleástam magam a témába. Az egyetemi években a Műszaki Egyetem alatt működő, nemzetközi hírű CrySyS IT-biztonsági kutatóközpontban dolgoztam. Itt az intézet vezető kutatója, Buttyán Levente felügyelete alatt végeztem kutatásokat: többek között a Tresorit technológiájának alapjai is itt születtek meg.

– Milyen impulzus nyomán alapított vállalkozást?

– Miután hiába kerestem az egyetemi óráim jegyzeteinek kellően biztonságos tárhelyet, úgy döntöttünk diáktársammal, Szebeni Szilveszterrel, hogy ha nincs megoldás, mi majd létrehozzuk. Eleinte nem is a felhő titkosítása volt a célunk, de felismertük, hogy a felhőre épül az infokommunikációs technológiák új generációja, így üzleti lehetőséget is rejthet az ötletünk. 2011-ig tudományos munkával foglalkoztunk, amikor is több, tapasztalt vállalkozó ismerősöm javasolta, hogy az ötletbe életet akkor tudunk lehelni, ha vállalkozást alapítunk.

– Mi teszi biztonságosabbá a Tresoritot a jól ismert Dropboxnál?

– Saját fejlesztésű, szabadalommal védett technológiánkkal az adatokat még a felhőbe küldés előtt, a felhasználó eszközén titkosítjuk. Így még a saját rendszergazdáink se férhetnek hozzá a tárolt adatokhoz, viszont a felhasználó könnyen meg is oszthatja őket. Ezzel szemben a nagy felhőszolgáltatások kivétel nélkül hozzáférnek a tárolt adatokhoz, mert azokat csak saját a szervereiken titkosítják.

– Programozóik itthon dolgoznak, a szervereket viszont Svájcban üzemeltetik. Miért?

– A fejlesztői csapat kivétel nélkül az itthoni egyetemek legjavából tevődik össze, tudásban és képességekben is a versenyképesek a nemzetközi mezőnnyel. Hiszünk a hazai tehetségekben, a fejlesztési központot hosszú távon itthon tervezzük tartani. A szolgáltatás működtetéséért azért hoztunk létre svájci vállalatot, mert a kinti törvények szigorúbban védik a digitális magánszférát. Ez erősebb védőburkot von a felhasználóink adatai és a szolgáltatásunk köré, és erősen megnehezíti például azt a fajta állami „zaklatást”, aminek köszönhetően a Dropbox, a Google és a többiek évi sok száz felhasználó adatait adják át az államnak, sokszor bírósági végzés nélkül. Mi még akkor is el akartuk ezt kerülni, ha a titkosítás miatt hasznos adatokat technológiailag képtelenek vagyunk kiadni.

– A Tresoriton tárolt adatokat valóban senki nem látja? Még az NSA sem?

– A titkosítási algoritmusaink megtörésére még egy szuperszámítógép is csak többmilliárd év alatt képes. Ha nem osztja meg az NSA egyik munkatársával a felhasználó, az adatai még egy jó ideig biztonságban lesznek.

Rosta

Rosta legközelebb hétfőn 8 órától.

Forradalmi jelképek a Kossuth téren

Az 1848-as és az 1956-os forradalom és szabadságharc szimbólumválasztásait vizsgálja A szabadság kódjai címmel a Néprajzi Múzeum és az Országgyűlési Múzeum szombattól látogatható, közös tárlata.

Kegyelmi pillanat: így temeti be a válogatott a politikai árkokat

Orbán Viktor ádáz ellenfelei is elalélnak a gyönyörűségtől, cinizmusra mindig kész ballib fiatalemberek keble dagad a nemzeti büszkeségtől, és még Esterházy Péternek sincs egy rossz szava a válogatottra. A csütörtöki Heti Válaszban jelentés a tizenhatos és a néplélek mélyéről.

Legyen meleg Amerika Kapitány?

A társadalmi igazságosság bajnokai szerint még mindig a fehér, heteró férfiak uralják a vásznat. A „túl fehér” Oscar miatti balhé után újabb követelésekkel álltak elő. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Így rondítottak bele Oravecz Nóra diadalmenetébe

Legyinthetnénk Oravecz Nóra, Tibi atya és a Libri konfliktusára, ha nem tükrözne valós társadalmi mozgást mindkét blogger olvasótábora. Ráadásul komoly munkával felépített márkákról van szó, vagyis a legfontosabb mozgatórugó ez esetben is a pénz. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Ki állítja meg az „abszurdfalvi” polgármestert?

A Jobbik mintaprogramja sem a bűnözés, sem a munkanélküliség ellen nem hatásos, viszont súlyosan sérti az emberi méltóságot. De miért nem lépnek fel Orosz Mihály Zoltán érpataki polgármester agresszív módszerei ellen a hatóságok? Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

„Ha tudom, hogy jobboldali vagy, nem is állok szóba veled”

Három napot tölthettünk egy német médiakonferencián, amely leginkább egy multikulturális átnevelő táborra emlékeztetett. Mindenhol mindenkinek mindenről ugyanaz a véleménye, és ezt csak kicsit teszi elveiselhetőbbé, hogy abban is egyetért mindenki: ez így nem az igazi. Részletek a friss Heti Válaszban.