Hogyan lehet meghaladni a trianoni sokkot?

/ 2010.06.04., péntek 10:21 /
Hogyan lehet meghaladni a trianoni sokkot?

Lassan adottak a feltételek a trianoni évszázad lezárásához. Bár a magyarság demográfiai folyamatai sehol sem jók, a békediktátum 90. évfordulója - még a szlovák hisztéria ellenére is - összességében a tíz évvel ezelőttinél kedvezőbb helyzetben találja a határontúli közösségeket. Magyarország pedig éppen a külhoni magyarok révén válhat a régió éllovasává.

A trianoni békediktátum a legkevésbé sem történelem. Ha erről elfelejtkeztünk volna, a múlt héten a magyar Országgyűlésben a kettős állampolgárságról - mindössze három nem ellenében - meghozott törvény szlovákiai fogadtatása mindenkinek eszébe juttathatta ezt az alapigazságot.

Trianon ugyanis nemcsak hazai probléma: a szomszédos országokban élő két és fél millió magyar léte minden utódállam számára megkerülhetetlen. E fejlemény a történelmi Magyarországot darabjaira szedő nacionalista eliteknek vélhetően a rémálmaiban sem szerepelt - ők annak idején jóval gyorsabb "nemzetiesítési" folyamattal számoltak. Minden kedvezőtlen demográfiai folyamat ellenére azonban a magyarság még mindig a Kárpát-medence legnagyobb lélekszámú népcsoportja.

Megfelelő gazdasági erő nélkül azonban a határon túli magyarság hosszú távú fennmaradása elképzelhetetlen: Trianon után éppen azért nem roppantak meg a közösségek, mert az egyházak és polgári mecénások jövedelmeikből támogathatták az oktatási-kulturális tevékenységeket. Legkésőbb a második világháborút követően azonban e csoportokat kiforgatták vagyonukból, a rendszerváltás óta pedig nem nőtt még föl széles és tőkeerős határon túli magyar polgári réteg.

 

Némi változás azonban itt is megfigyelhető: a 2005-ös román restitúciós törvény értelmében csak a Bánffy család harmincezer hektár erdőt igényelhetett vissza Erdélyben, az Ugronok pedig ismét a madarasi Hargita-csúcs és a környékbeli erdők tulajdonosai lettek. Bár a folyamat nehézkesen halad, s a bürokrácia meg a korrupció csökkentette a remélt eredményeket, számos erdélyi faluban a katolikus vagy református lelkipásztor a visszakapott földterület jövedelméből tud áldozni közösségi célokra. A kárpótlásnak köszönhetően a székely falvak közbirtokossági (közösen tulajdonolt) erdeikhez jutottak ismét hozzá. Noha sokszor nem alakult ki valódi piaci vállalkozás, a közbirtokossági erdők alapjai lehetnek egy gazdaságilag önállóbb székelyföldi falusi világnak.

Népesedési aranytartalék

A demográfiai folyamatok határon innen és túl most kedvezőtlenek. Mindez nemcsak a "természetes" népességfogyás következtében alakul így, hanem (különösen Erdély szórványterületein, Kárpátalján és Délvidéken) az elvándorlás miatt is. Külön tényező az asszimiláció, mely leginkább Szlovákiában, a pár ezres magyar közösségeknek otthont adó Szlovéniában és Horvátországban, illetve a szórványokban tapasztalható.

Igaz, a hovatartozás megvallásának ügyében óvatosnak kell lenni, mert a félelemtől a többes identitás létezéséig egyénenként változhat a nemzetiség váltásának oka. A rendszerváltást követő lelkesedés miatt például az akkori Csehszlovákiában 1991-ben sokan olyanok is magyarnak vallották magukat, akik tíz év elteltével Szlovákiában ezt már nem akarták vállalni.

Ebben nagy szerepe van az asszimilációra törekvő állami politikának, amely nyílt formában talán már csak Szlovákiára jellemző. Tudatos stratégiára vall, hogy a tavaly elfogadott nyelvtörvény alkalmazása nem a tömbmagyarság központjának számító csallóközi Dunaszerdahelyen, hanem egy Nyitra melletti, tehát szlovák környezetben lévő, könnyebben megfélemlíthető faluban, Kalászon indult meg. Ott egy amatőr színjátszó csoportot bírságoltak meg a nem teljes körűen "szlovákosított" színlap miatt.



A szlovák állam 1993-as megalakulása óta szinte folyamatosan vitt politikával is magyarázható, hogy szomszédunknál a legutóbbi, 2001-es népszámláláson 520 ezer ember vallotta magát magyarnak - majd' ötvenezerrel kevesebben, mint tíz évvel korábban. (Ennél frissebb adatok csak a jövőre esedékes népszámlálás után várható k a szomszédos államokban.)

E csökkenés annál is figyelemre méltóbb, hogy a magyarok által lakott dél-szlovákiai területek népességszáma egyébként stagnált. "A magyar nyelvterület peremvidékein, például Nyitra és Kassa környékén, Pozsony előterében figyelhető meg jelentős fogyás. Ráadásul Dél-Szlovákiában a szlovákok száma úgy nő, mint a hagyományosan magas szaporodással jellemezhető Árvában; ez pedig egyértelműen az asszimiláció hatása" - magyarázza Tátrai Patrik, az MTA Földrajztudományi Kutatóintézetének munkatársa.


Közös piac

Romániában az elmúlt két évtizedben a románság létszáma visszaesett, de ezt meghaladta a magyarok lélekszámának csökkenése. Még a sokáig népesedési aranytartaléknak tekintett Székelyföldön is többen halnak meg, mint ahányan születnek - igaz, itt a fordulat csak 1992-1993 körül következett be, miközben Erdély többi magyar közösségében (és Magyarországon) már a nyolcvanas évek elején megfordult a folyamat.

Az erdélyi magyarság lélekszámát apasztja a kivándorlás is, bár ez a globalizálódó munkaerőpiacon nem feltétlenül veszteség. A távozók ugyanis sok esetben visszatértek, vagy Magyarországon telepedtek le. Ez azonban kihívás a "szülőföldön való boldogulás" elvét valló magyar államnak, amely ugyanakkor saját népessége fogyása miatt egyre inkább rászorul a bevándorlókra. (Ma kétmillió román állampolgár dolgozik külföldön, és tíz százalékuk magyar nemzetiségű.)

A legnagyobb veszteséget a délvidékiek szenvedték el: a háborúk és a gazdasági válságok miatt Szerbiában tíz év alatt ötvenezer fővel csökkent a lélekszám - ez az összes magyar majd' 15 százaléka. Kárpátalján "csak" három százalékkal apadt a közösség tíz év alatt: 2001-ben ők 150 ezren voltak. Emellett a gazdasági helyzet is sújtja a határon túli magyarokat. Az uniós kritériumok alapján hátrányos helyzetűnek minősülő közép- és kelet-szlovákiai kistérségben él a felvidéki magyarok harmada.

Az utódállami fejlesztési politika ráadásul néha mintha szándékosan hanyagolná a magyarok által sűrűn lakott területeket; a hivatali akadékoskodás miatt kínszenvedés például a második világháborúban lerombolt 47 Ipoly-híd legalább egy részének újjáépítése. A rendszerváltás óta majd' két évtizednek kellett eltelnie, hogy a már létező néhány közúti és vasúti híd mellett elkezdődjön további átkelők építése. A két ország külügyminisztere tavaly novemberben rakta le az uniós támogatással készülő ráróspusztai új építmény alapkövét. Délvidék vagy Kárpátalja még nehezebb helyzetben van, hiszen az ukrajnai térség az unió egy főre eső GDP-jének mindössze húsz százalékát éri el.

Magyar vendégmunkások

Ennek ellenére hatalmas lehetőség Magyarország számára a határon túli magyarsággal fenntartott kapcsolatok fejlesztése. Történeti és erkölcsi érvek mellett gyakorlati szempontok is szólnak a gazdasági szerepvállalás, azaz a Trianon által elszakított szálak újraszövése mellett. A két és fél milliónyi határon túli magyarság ugyanis a Kárpát-medencében élő, 14 millió fogyasztót tömörítő szlovák, ukrán, román, szerb piac felé is kiváló kapocs.

Miközben Magyarországon időről időre fellángol a vita a kisebbségben élő magyaroknak nyújtott támogatásokról (olykor még a "túlszeretés" vádja is felmerül), hazánk többszörösen visszakapja a területre fordított összegeket. Amelyek ráadásul nem jelentősek: évek óta 10-12 milliárd forintot, a honi költségvetés 0,1-0,2 százalékát költjük a határon túli magyarság támogatására. Ebből ötmilliárd a szinte automatikusan utalt oktatási-nevelési támogatás, a fennmaradó összeg a tavalyi költségvetésben névértéken is kevesebb volt, mint 2001-ben.

"Cserébe" általában fiatal, szakképzett határon túli magyar munkaerő kerül a magyarországi piacra. Emellett becslések szerint a szomszédos országokban megtelepedett, az ottani magyarok kapcsolati hálóját használó honi vállalkozások nyeresége is bőven meghaladja a magyar költségvetési támogatásokat.

A hazai kereskedelemfejlesztési ügynökség, az ITD Hungary adatai alapján Magyarország Románia tizedik legnagyobb befektetője, s a vegyesvállalatok száma tízezer körül van: ezek döntő többségét a magyarlakta partiumi és székelyföldi megyékben jegyezték be. Nagy részük persze mikro- vagy kisvállalkozás, a keleti szomszédunknál befektetett tőke ugyanis 90 százalékban tíz-tizenöt nagyvállalathoz kötődik, s a Mol, az OTP, a Richter Gedeon, a Fornetti a válság ellenére is nyereséget tudott felmutatni Romániában.

A gazdasági szereplők terjeszkedésének segítése, bizonyos (például a párkányi hídhoz hasonló) infrastrukturális fejlesztések megvalósítása mellett a magyar állam akkor haladhatja meg leginkább Trianont, ha elősegíti a kisebbségi magyarok versenyhátrányának csökkentését. Merthogy az utódállamok többségi népességében magasabb a diplomások aránya, mint az ottani magyarok között, már csak az elmúlt évtizedek kisebbségi felsőoktatást korlátozó politikája miatt is.

Éppen ezért az tesz talán a legtöbbet Trianon feldolgozásáért, aki az oktatásra összpontosít, s olyan iskolák létrehozásában segít, melyeknek "teljesítménye legalábbis megegyezik a magyarországi hasonló intézmények színvonalával"- fogalmaz Misovicz Tibor és Bárdi Nándor közös tanulmányában. A szöveg a Sólyom László köztársasági elnök kezdeményezte Határon túli magyarság a 21. században elnevezésű konferenciasorozat zárókötetében olvasható: a tanácskozássorozat célja az új nemzetpolitika alapjainak lerakása volt. Ebben kulcsszerepe lehet az Európai Uniónak - már ha Magyarország ügyesen sáfárkodik a regionális együttműködésnek, a határokon átívelő fejlesztéseknek kedvező brüsszeli lehetőségekkel.

Az EU ugyanis 2013-ig nyolcmilliárd eurót biztosít például a határokon átnyúló társulások működésére, fejlesztésére. A korábbi gyakorlattal ellentétben ezek a szervezetek nemcsak mondjuk két (vagy több) megyei, települési önkormányzat szövetkezését jelentik, s ráadásul nem csupán szomszédos térségeket köthetnek össze.

Önálló jogi személyként vállalkozásokat, például közlekedési társaságot hozhatnak létre, vagy infrastrukturális beruházásokat kezdeményezhetnek. Így a jövőben megszaporodhatnak a múltban összetartozó térségek újbóli "összenövesztésére" tett kezdeményezések - ahogy Párkány és Esztergom esetében is láthattuk. Az esztergomi kórháznak például kifejezetten jól jött, hogy a szlovák egészségbiztosítóval kötött megállapodás alapján a Duna túloldaláról érkező betegeket kezelnek, akiket máskülönben a felvidéki Komáromba vagy Érsekújvárra kellene szállítani.

És hogy mi a jövő? Jelenleg nincs olyan forgatókönyv, amely a határon túli - és inneni - magyarság esetében 2020-ig demográfiai növekedéssel számolna, hosszú távon pedig még az is kérdéses, hogy egy-egy utódállamban fognak-e magyarul beszélni. Ám volt már ilyen helyzet a történelemben: a Rákóczi-szabadságharc 1711-es bukása után a mostanihoz hasonló arányban éltek magyarok a Kárpát-medencében. Ha az azt követő lassú, ám folyamatos népességnövekedésre gondolunk, akkor mégsem elképzelhetetlen, hogy Trianon 200. évfordulóján is lesznek jelentős magyar közösségek a jelenlegi határon túli területeken.



AZ EMLÉKEZÉS JEGYÉBEN

- Június 4-én, a békediktátum aláírásának napján lép hatályba "A nemzeti összetartozás melletti tanúságtételről szóló" emléktörvény, melyet parlamenti pártként egyedül az MSZP utasított el.

- A trianoni szerződés aláírásának napján és órájában, délután fél ötkor megszólal minden magyar református és evangélikus templom harangja. Erdő Péter, a katolikus püspöki kar elnöke minden lelkipásztor döntésére bízza, meghúzza-e temploma harangját.

- Néhány nappal az évforduló előtt mutatta be Határtalanul! című programját az Apáczai Közalapítvány, mely határon túli és honi középiskolák diákcseréjét segíti. Az alapítvány 216 millió forint támogatást nyújt 132 magyarországi középiskolának, hogy annak hatezer diákja ellátogathasson Felvidék, Délvidék, Kárpátalja és Erdély magyar iskoláiba, és közös projekteket hajthasson végre az ottaniakkal.

- Június 4-én szentelik fel a verőcei Lósi-völgyben a Bethlen Farkas polgármester kezdeményezésére közadakozásból és közmunkából épített Kárpát Haza Templomát.

- Versailles-ban, a békediktátum aláírásának helyszínén megemlékezésre készül a Magyarok Világszövetsége és a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM). Most talán sikerül eltalálni az épületet is: a négy évvel ezelőtti tüntetésen a francia kisváros Trianon Palace nevű szállodája előtt demonstráltak a HVIM-megmozdulás résztvevői: a hotelnek azonban - a nevén kívül - semmi köze a békeszerződés aláírásának otthont adó palotához.

 

Rosta

Szőnyi Szilárd

Találkozunk 2016-ban!

Tóra, magyar!

A hamarosan rajtoló Kékszalagra hajók keresik legénységüket, a Balatonon pedig ötödannyi hajó sincs, mint a Boden-tavon. Összeállításunkban azt próbáltuk körüljárni, kinek és hogyan lehetséges belevágnia ebbe a sportba.

Így alakulhat át az Európai Unió

A múlt heti uniós csúcson kiderült, hogy nagy változások előtt áll az EU: a francia–német tandem szándékai szerint a megerősített eurózóna lesz a közösség új gravitációs központja. Aki kimarad, lemarad? Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Ezért akar a kormány lőtereket telepíteni az iskolákba

A lövészet iskolai oktatásának ötlete összefügg a hadsereg létszámhiányával, de valószínűleg ugyanúgy kevés valósul meg belőle, mint a lovaglásból vagy a mindennapos éneklésből. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Miért szavaz sok LMBT-személy a radikális jobboldalra?

Három európai kormányfő homoszexuális; Angliában rekordot döntött a meleg képviselők száma; szélsőjobbos alakulatok, illetve Skóciában az összes mérvadó párt élén szintén zenész áll – derül ki a csütörtöki Heti Válaszból.