Hölgyeim és Uraim, itt a nemzeti egység!

/ 2017.09.11., hétfő 10:49 /

Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Aztamindenit, perceken belül Bokros Lajossal fogok közösen tiltakozni! – ízlelgettem magamban a tényt a Közös Ország Mozgalom nevű új Gulyás Márton-projekt Alkotmány utcai állványai felé sétálva. A rendkívüli helyzet címe: Szolidaritási demonstráció a kárpátaljai magyar oktatásért. Igazi hídverő programnak ígérkezett ez, így kultúremberként a militáns transzparenseket és az Igazságot Magyarországnak! zászlót otthon hagytam, csupán az And Justice for All-pólómat vettem fel a metálzenei áthallások szerelmesei kedvéért.

Bokros doktor ide vagy oda, kicsit magunkénak is érezhettük a baloldali ellenzéki pártok vasárnapi közös kiállását: a rendezvényt ugyanis Stumpf András pénteki publicisztikája ihlette. Kedves Ballib Ellenzék, Drága Civilek! Tüntessünk együtt a barbár ukrajnai törvénymódosítás ellen! – szólt a kolléga felhívása, és láss csodát, a szavakból tett lett: bejelentkezett nála Gulyás Márton, hogy bizony igaza van, a kijevi intézkedés(tervezet) csúnya jogfosztásnak néz ki, ami ellen pártállástól függetlenül minden jóérzésű magyarnak tiltakozni kell, így napirendre veszik az ügyet az Alkotmány utcai agórájukon.

Ezek után állt össze a vasárnap délutáni line-up: Ungár Péter az LMP-ből, Avarkeszi Dezső a Demokratikus Koalícióból, Bokros Lajos, Kunhalmi Ágnes (MSZP), Bősz Anett (Liberálisok), Soproni Tamás (Momentum), Szabó Tímea (Párbeszéd) és Berkecz Balázs (Együtt). Rajtuk kívül nagyjából 100 fős közönség és egy tucat újságíró, tudósító jelent meg. A Facebook-közvetítést 1800-an követték.

A szervezők Stumpf kollégát kérték fel nyitóbeszédre. Ha már megfújta a harci kürtöt, álljon is bele a sztoriba, ugye. András így foglalta össze a lényeget: „Itt állok, másként nem tehetek. Akár a patás ördöggel is hajlandó vagyok együtt tüntetni és mutatkozni akkor, ha a kárpátaljai magyarok jogsérelméről van szó. Sőt nemcsak a patás ördöggel, de még Gulyás Mártonnal is hajlandó vagyok.”

Fotó: Földházi Árpád

Fotó: Földházi Árpád

Utána az ellenzéki pártok képviselői következtek sorban. A felszólalás tartalmilag mindegyiküknél hasonló szerkezetet követett:

az ukrán törvény(tervezet) határozott elítélése + egy-két oroszellenes szólam + pártspecifikus ellenzéki faksznik elismétlése

(Nincs ezzel baj, kampány van, már az is óriási eredmény, hogy van közös ügy, ami mellett ezek az emberek ki tudnak állni. De erről később.)

A fenti szerkezetből talán csak a párbeszédes Szabó Tímea lépett ki. Szabó azt mondta, korábban nehezen volt elképzelhető, hogy a baloldal kiálljon összmagyar ügyekben, hiszen sokan úgy gondolták, az a jobboldal ügye, ahol a politikai árok túloldaláról nincs teendő. „Nagyon örülök annak, hogy eljutottunk odáig, hogy ez igenis közös ügyünk” – mondta. Ez pedig tényleg fontos dolog.

Érdemi vállalást hárman tettek:

  • Ungár Péter azt mondta, az LMP vállalja, hogy európai szinten is napirendre veteti az ügyet, ahogy például tették a brüsszeli Régiók Bizottságában;
  • Bokros Lajos elárulta, hogy szeptember 20-án találkozik Petro Porosenko elnökkel, és meg fogja kérni, hogy gondolják újra a törvényt;
  • Szabó Tímea pedig a nagykövetségre és az ukrán kormányhoz akar petíciót benyújtani az összes párttal közösen.

(Közbevetés: amúgy tök érdekes, vajon milyen keretek között fogadja Porosenko Bokrost? Mint a globális szereplőként jegyzett Modern Magyarország Mozgalom elnökét? Mint Horn második pénzügyminiszterét?)

A rendezvény hasznos hülyéje legnagyobb liberálisa szerepét a Liberálisok vitték. „Itt az ideje, hogy ne nemzetekben gondolkodjunk, hanem társadalmakban! A társadalmak az emberi jogok tiszteletén tudnak alapulni” – mondta Bősz Anett. A rendezvényen, ahol emberek nemzeti alapon állnak ki nemzettestvéreik jogaiért. Értik? Én sem.

Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Az utolsó, egyben legjobb felszólaló Kiss Natália volt, aki a Közös Ország Mozgalom aktivistája és maga is kárpátaljai. „Ha olyan államot hoznak létre (mármint Ukrajnában), ahol a kisebbségek támogatva érzik magukat, és nem hátrányosan megkülönböztetve, akkor a kritikus időszakokban ezek a kisebbségek is támogatni fogják az ukrán államot, és nem széthúzó erőként fognak szolgálni. Ideje szakítani azzal a felfogással, hogy az államnyelv csak a kisebbségi nyelvek rovására fejleszthető” – mondta. Végül ukránul üzent Porosenkónak, hogy ne írja alá a törvényt. Vastapsot kapott.

Olvastam olyan kommenteket, amik azon kárörvendtek, hogy lám, az ellenzéki pártok csak ennyi embert tudtak bemozgatni vasárnap. Pedig ez nagy butaság. Egyrészt Gulyás Mártonék Alkotmány utcai „sátra” nem tüntetésekre lett kitalálva, és a dolog optikája nem volt rossz, mert a helyszín megtelt azzal a bő 100 emberrel, aki eljött. Másrészt nagyon, őszintén kellene örülni annak, hogy az ukrán törvénymódosítás ügyében minden párt egyformán, pontosan ugyanazt mondja: hogy az káros a kárpátaljaiaknak, ezért elfogadhatatlan. Ki kell szállni egy percre a rohadék lövészárokból, és ezt értékelni.

Ugyanis nemzeti egység jött létre. Nem, nem tegnap Gulyás Márton agóráján, bár annak is megvolt benne a maga szerepe. Hanem a múlt héten, amikor minden párt – külön-külön vagy együtt, közleményben vagy kamerák előtt – elmondta, hogy ki kell állni a jogfosztás ellen. Tehát ma Magyarországon nincs választói csoport, aminek képviselője ne egy irányba nyilatkozna a kárpátaljaiakat érintő ügyben. Ezt pedig egyszerűen jó látni.

A harcot, a tiltakozást pedig nemzetközi fórumokon, a diplomáciában és az utcákon is folytatni kell.

 

A tegnapi rendezvény elejétől a végéig visszanézhető videón itt.

Rosta

Élő Anita

Találkozunk 2016-ban!

Itt épített gyurcsányista erőközpontot Lamperth Mónika

A baloldal az esélyesebb az észak-budapesti lakótelepi karéj három választókörzetében, de a XV. kerületben bonyolult a képlet: van itt Lamperth Mónika által építgetett gyurcsányista erőközpont, jelölt a Fidesz lakótelepi szakembere, és egy óvodafelújítás miatt megbüntetett lázadó szocialista is. Választási sorozatunk az Óbudától Újpalotáig nyújtózó kerületek esélyeit latolgatja. Részletek a friss Heti Válaszban.

A disznósajt volt a csúcs a kisgazdák sajtóreggelijén

Pártcunamival indult a hivatalos kampányidőszak, ám a szokásosan jelentkező komolytalan formációk mellett a reaktivált kisgazdáknak és Lévai Katalin volt szoci miniszter pártjának lehet is hatása egy-egy mandátum – elvesztésére. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Huszti Péter: „Ellopta a show-t a politika”

El lehet játszani Hamletet bőrdzsekiben, de ne a ma emberéről, hanem a ma emberéhez szóljon – mondja a Corvin-lánccal frissen kitüntetett Huszti Péter színművész, rendező. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Tényleg blöff volt a rezsicsökkentés?

A földgáz külföldi áresése valóban lehetővé tett volna egy méretes lakossági gázárcsökkentést 2015–16 táján, a kormány azonban inkább tartalékba rakta az erre fordítható összeget. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Ez most tényleg össznemzeti ügy – aki magyar, aláír!

Miért kell vért izzadni ahhoz, hogy egymillió uniós aláírás összegyűljön a Nemzeti Kisebbségvédelmi Kezdeményezéshez? Csáky Pál, az ügyet az Európai Parlamentben képviselő felvidéki politikus és névrokona, Csáky Csongor, a gyűjtést idehaza szervező Rákóczi Szövetség főtitkára válaszol a csütörtöki Heti Válaszban.

Ki nyerhet áprilisban? Most vasárnap minden eldől

Röviddel a parlamenti választás előtt a pártok a legjobboldalibb megyei jogú városban, Lázár János pátriájában tesztelhetik stratégiájukat. A hódmezővásárhelyi eredményből következtetni lehet majd az országos voksolás végeredményére is. A csütörtöki Heti Válasz címlapsztorija!