Így játszották ki a BKV-sztrájkot

/ 2010.01.19., kedd 13:35 /

Játéknak indult, tömegmozgalom lett belőle. A BKV-pótlónak nevezett kezdeményezés nyomán autósok és gyalogosok ezrei találtak egymásra a sztrájk idején. Az összefogást a Colabs (Community Laboratory Business) és a Negyedik Köztársaság (4k!) nevű civil szervezetek indították; Bogár Bencét, a Colabs egyik alapítóját kérdeztük az urbánus közösségteremtésről.

- Honnan jött az ötlet?

- Kedden, a sztrájk első napján alig tudtunk bejutni a munkahelyünkre. Innen jött az ötlet, hogy nyissunk egy kommunikációs csatornát a Facebook-on, melyen keresztül az autósok felvehetik a kapcsolatot a gyalogosokkal. Szerda délután kiadtunk erről egy sajtóközleményt. Először azt gondoltuk, hogy leszünk talán huszonöten, és hogy milyen jót fogunk játszani baráti körben. Ezzel szemben rövid idő alatt már ötszázan voltunk, majd ezren, aztán több mint tízezren.

- Tanulmányozták a hasonló külföldi kezdeményezéseket?

- Igen. Az amerikai és európai példák pedig azt mutatják, hogy kisebb közösségekben, például az ugyanazon környéken élők körében, közösségszervező erő, ha autóval többen utaznak és jutnak be így a munkahelyükre. Ennek egyik alapfeltétele, hogy valódi, tevékeny közösség jöjjön létre, melynek tagjai jól használható webes felületen tartanak online kapcsolatot. Így a tagok könnyen láthatják, hogy merre „indul hamarosan fuvar", és megbeszélhetik, hol találkoznak. Külföldön a megfelelő szabályozás is elősegíti az effajta összefogások sikerét: adott utasszám felett használhatóvá válnak bizonyos forgalmi sávok. Akik viszont egyedül autóznak, nem haladhatnak ezekben a sávokban. A költségeket meg lehet osztani például úgy, hogy egyik nap én hozok autót, a másik nap te. A rendszernek egyszerűnek, felhasználóbarátnak kell maradnia, és pont az egyszerűségénél fogva működhet sokáig ez a játék, ugyanis egyik részről sem igényel nagy energiabefektetést.

- Milyen tapasztalatokkal gazdagodtak?

- Gyakorlatilag negatív tapasztalatunk nem volt, most pedig azon dolgozunk, hogy ami elindult, az valahogy folytatódjék is. Erre látunk igényt, ugyanis továbbra is aktívak maradtak a résztvevők, és a létszámuk is bővül. A visszajelzések és felajánlások nagy száma alapján elmondhatom, hogy az embereknek számos ok miatt megtetszett, hogy így utaznak és utaztatnak. És ami nagyon fontos: az okok között még mindig nem szerepel az érdek. Egyszerűen csak jó ismerkedni és másokkal jót tenni.

- Ehhez képest mi a véleménye a közállapotokról?

- Volna min javítani. Ugyanakkor nem kívánunk beállni azok sorába, akik csak szajkózzák a problémákat. Akkor fogunk felszólalni, hogy ez vagy az nem jó, ha megoldási javaslattal is tudunk szolgálni. A BKV-sztrájk idején például megkerestek minket, hogy menjünk az utcára demonstrálni. Erre azt mondom: ez tök jó, tegye meg, aki úgy érzi, hogy ezzel segít a dolgon, de valójában ez visz előre? Ennél hatékonyabb megoldásnak tartom, hogy mindenki, aki ilyen helyzetben segíthet, az autósként vigyen el egy-két embert, vagy gyalogosként jelentkezzen, próbáljon segíteni önmagán.

- Az élet mely területein látnak még esélyt a civil önszerveződésre?

- Minden területen a legfontosabb, hogy az emberek újra kapcsolatot teremtsenek egymással. Hozzanak létre kis létszámú, önszerveződő civil közösségeket, ahol egymást segítő tevékenységet tudnak folytatni. Olyan klasszikus, egyszerű dolgokra gondolok, mint amikor egy lakóközösség összefog, és megszervezi, hogy rendben tartja a lakókörnyezetét. Sajnos az emberek fásultak, és úgy érzik, nem változtatathatnak az őket zavaró állapotokon. Minél többeknek kell felismerniük, hogy egy emberként is tehetnek valamit egy jó ügy érdekében. És ha rájönnek, hogy van egy jó alkalom, mint a mostani projekt, akkor tudnak önerőből is változtatni. És nem is nagy dolog ez: reggel ugyanúgy beszállok az autómba, hogy eljussak innen oda, csak közben kicsit figyelek másokra is.

Rosta

Sztankóczy András

Találkozunk 2016-ban!

Magyaroktól ideges a New York-i elit

Egy új médium mindig politikai káosszal köszönt be, ez köti össze korunkat a harmincéves háború korával, Daniel Kehlmann új regényének témájával. A német sztárszerző egy magyar írót tart nemzedéke legnagyobb tehetségének. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Az 1968-as esztendő – Orbán is ehhez képest határozza meg önmagát

Még huszadik századi mércével is kivételesen sűrű esztendő volt 1968. A fél évszázaddal ezelőtti történelmi sorsfordító a jelenből nézve gyökeresen eltérő értelmezéseket kap: egyeseknek Európa új tavaszát jelenti, másoknak a popkultúra kezdetét, vagy a hagyományos értékre épülő világ széthullását. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Bay Zoltán emlékkiállítás nyílt a Csopában

Bay Zoltán kutatóprofesszor kiemelkedő munkássága előtt tisztelegve, illetve a róla elnevezetett kutatóközpont megalapításának negyedévszázados fennállására tekintettel, a 2018-as évben ünnepi eseménysorozat vette kezdetét.

Heti Válasz: Gulyás Gergely lehet a kancelláriaminiszter

Gulyás Gergely vezetheti az újraszabott kancelláriát Lázár János helyett – derül ki a csütörtöki Heti Válasz kormányzati változásokat összegző cikkéből. Arról is írunk, hogy közben gigászi küzdelem bontakozik ki az EU új hétéves költségvetéséről.