valasz.hu/itthon/vegso-erv-az-evszazados-vitaban-a-magyar-nyelv-finnugor-eredetu-nem-a-nep-128939

http://valasz.hu/itthon/vegso-erv-az-evszazados-vitaban-a-magyar-nyelv-finnugor-eredetu-nem-a-nep-128939

Hoppádöbbenet: értelmes szavak a magyar politikában!

/ 2018.05.08., kedd 14:40 /

Az a harci helyzet, hogy Áder János ma mondott egy nagyon jó beszédet.

Szokás egy kézlegyintéssel elintézni a mindenkori magyar államfő pozícióját, mondván, hatalom hiányában feladata kimerül szép szavak ismételgetésében. Cselekvés nélkül pedig a vérbeli politikus félkarú óriás. Vagy, ahogy az utolérhetetlen De Gaulle fogalmazott (szokás szerint egyes szám harmadik személyben beszélve magáról) egy 1965-ös sajtókonferencián: „Azt hiszik, a tábornok azért tért vissza, hogy virágkiállításokat nyisson meg?”

Ezek a vélemények azonban lebecsülik a kimondott szó erejét, ami mégiscsak a politikusok egyik legfontosabb fegyvere. Ha már annyit nyefegünk közéletünk züllésén, akkor hívjuk fel a figyelmet a megszokottól eltérő politikai pillanatokra is.

Merthogy ma ez történt az Országgyűlésben, s ezt azért érdemes kiemelni, mert a Kossuth téren zajló csimbum-cirkuszra aránytalanul nagy figyelem hárult.

Áder János köztársasági elnök ugyanis nem csak az alkalomhoz illő emelkedett beszédet mondott, de megfelelő arányban adagolta a praktikus törvényhozási javaslatokat is. (Igaz, a szónoklatban elhangzott az „innovatív start-upok” fontosságáról szóló kitétel, de ezt a közhelyet tekintsük a macskanyelv nevű édességre kicsapódó kakaóvajhoz hasonlóan a beszéd élvezeti értékét nem befolyásoló malőrnek.)

Az államfő egyrészt felhívta a figyelmet a választási végeredmény erős legitimitására, amit az április 8-án napközben a magas részvételt látva még az ellenzéki pártok igyekeztek hangsúlyozni.

Másrészt Áder János három konkrét javaslatot is tett.

Beszélt:

  • a választási eljárási törvény felülvizsgálatáról;
  • a nem létező törpepártok közpénzfalásának meggátolásáról („Az idei esztendőben 23 párt állított országos listát. Soha ennyi ezelőtt. Sokat elárulnak a következő adatok: a 23 pártból 16 nem érte el az 1 %-os támogatást, 15 még a 0,5 %-ot sem. A választási verseny utolsó 10 helyezettje összesen kapott valamivel több, mint 22.000 szavazatot.”);
  • az átjelentkezések miatti hosszú várakozási időszak megszüntetéséről. 

Utóbbi esetben pedig a magyar politikában teljesen szokatlanul – most vigyék ki a gyereket a szobából! – bocsánatot kért (!!!) az április 8-án este 10-ig várakozó emberektől! („Ezért e helyről – a jogalkotó és a jogalkalmazó felelősségét nem méricskélve – az állam nevében elnézést kérek azon honfitársainktól, akik ilyen méltatlan helyzetbe kerültek. Egyúttal köszönetet is mondok nekik, hogy türelmesen, zokszó nélkül várakoztak. Számomra ezzel a felelős magatartással tették igazán a demokrácia ünnepévé a 2018-as országgyűlési választást.”) 

A beszéd második nagy részében Áder János a jövőről beszélt:

 „A nyolcadik szabadon választott Országgyűlésnek már nem kell olyan kérdésekkel foglalkoznia, mint az előzőeknek. Ma már nem kérdés, hogy a kommunizmus évtizedei után hogyan teremtsünk szabad, független demokratikus országot. Mint ahogy az sem, hogy a szovjet csapatok kivonulnak-e Magyarországról. Mögöttünk van a NATO-hoz és az Európai Unióhoz való csatlakozás is.”

Az államfő szerint három nagy kérdést kell megválaszolnia a következő Országgyülésnek:

  • Milyen Európában szeretnénk élni?
  • Milyen kihívásokat tartogat Magyarország számára az új gazdasági világrend?
  • Miként tudjuk megóvni természeti és épített környezetünket gyermekeink és unokáink számára? 

Az európai konzervatív-kereszténydemokrata hagyomány nagyjait: Robert Schumant, Winston Churchillt, Helmut Kohlt és Ferenc pápát idéző Áder János azt mondta: „Az Unió néhány vezetője mintha elveszítette volna iránytűjét. Világos jövőkép hiánya, kicsinyes vitákba feledkező politikusok, szellemi restség, unalomig ismételt közhelyek jellemzik ma az uniós közéletet.”

Ezzel a szellemi renyheséggel a köztársasági elnök a néhai német kancellár szavait ajánlotta a képviselők figyelmébe: „Éppen olyasvalamit nem akarunk, mint az Amerikai Egyesült Államok európai földön. Mi egy egyesült, demokratikus, polgárbarát, cselekvőképes és föderális alapvetésű Európát szeretnénk.”

És a beszéd végén nem maradt el Kölcsey Ferenc 185 éves, Áder János által minden jelesebb alkalomkor elmondott intése: „A haza minden előtt.”

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.