Hudec-hét Kínában

/ 2014.04.02., szerda 17:06 /

Ha van elismerés, ami értékálló, akkor az mindig a szakmabelieké. A Louvre világhírű üvegpiramisának tervezője, Ieoh Ming Pei egy nyilatkozatában azt mondta, ha nem biciklizik gyermekként a sanghaji Park Hotel előtt, és nem csodálja meg nap mint nap, bizonyára soha nem lesz belőle építész.

Hogy ezzel szemben hányan tudják, ki is volt ennek az ikonikus épületnek a megálmodója, az már más kérdés. Mindenesetre minket, magyarokat büszkeség tölthet el, mert a szóban forgó épület és még számtalan, a húszas, harmincas években épült sanghaji ház honfitársunk, a besztercebányai születésű Hudec (Hugyecz) László 1934-es műve.

Hudec nem mindennapi életművének javát ebben a kínai városban alkotta, ahol - bár voltak évtizedek, amikor igyekeztek nevét háttérbe szorítani - sosem feledkeztek meg róla. Nekünk a történelem fordulatai miatt szinte semmilyen információnk nem volt felőle, pedig megérdemli a figyelmet. Kalandos élete, bátor kiállása, önzetlensége olyan időkben, amikor ez egyáltalán nem volt könnyű, ráadásul egy idegen országban, igazi példa. Szakmai fejlődése, a megújulásra való szüntelen nyitottsága pedig egyenesen bámulatra méltó. Örvendetes, hogy a szűk szakmai eliten kívül az utóbbi esztendőkben egyre többen fedezik fel és teszik méltó helyére életművét, mely a mindenkori magyar építészet élvonalába helyezi őt. S miközben Sanghaj sziluettje ma már a számtalan jellegzetes felhőkarcolóról ismert, az igazi értékeket is - köztük a magyar építészét - féltőn őrzik.

Az idén Sanghajban megrendezett, immár második Hudec-hét jó kiindulási alap az emlékezésre, a méltatásra. A Magyar Építőművészek Szövetsége által még 2011-ben kötött hosszú távú megállapodás részeként a magyar építészek évente 30 napig térítésmentesen használhatják a gyönyörű Hudec-emlékházat. Ahogy Balatoni Monika, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára az ünnepi hét helyszíni megnyitóján is hangsúlyozta, "a múlt örökségét felhasználva azt kell elérni, hogy a kínaiak a jelenben is értelmezni tudják a magyar értékeket", majd hozzá tette, hogy "a kínaiak nagyon nyitottnak mutatkoznak az együttműködés és Magyarország iránt".

Ezt jól mutatja többek között a magyar- kínai kapcsolatok felpezsdülése kulturális szinten is. Nem olyan rég volt - szintén Sanghajban - az Attila című opera nagy sikerű bemutatója a Művészetek Palotája (MÜPA) és a frissen megnyitott Sanghaji Opera közös produkciójaként. A mostani Hudec-hét keretében pedig a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem is bemutatkozott Kínában. Bodóczky Antal professzor a felújított egykori Hudec-házban nagyszámú érdeklődő jelenlétében mutatta be az úgynevezett Hudec Processort, mely egy gondolat, illetve terv születésének tudatmodelljét szemlélteti Hudec László munkásságának példáján keresztül. A Bodóczky által megálmodott ötlet a Hudec Kulturális Alapítvány archívumából inspirálódott és Kínában debütált. A robotkinetikus installációt Magyarországon tervezett és épített technológia segítségével valósították meg szakemberek. A kölcsönösség jegyében pedig kínai diákok azt a feladatot kapták, hogy a János vitéz meghatározott részleteit egy-egy dobozban megrendezve vizualizálják. Ezeket a dobozokat az emlékhét záróeseményeként a Hudec-házban mutatták be.

Talán elmondhatjuk, hogy mi, magyarok is helyet találunk ebben a milliárdos lélekszámú országban, ahol a társadalmi-gazdasági változások olyan arányúak és olyan ütemben zajlanak, hogy azt szinte elképzelni sem lehet európaiként. Ennél örvendetesebb, hogy az építészet terén is folyamatosság van az ezredforduló környéke óta. Megemlíthetjük Bachman Gábor 2000 után keletkezett építészeti projektjeit Nankingban (melyekért kitüntetéseket is kapott a művész), valamint azt a munkakapcsolatot, amely napjainkban is tart a MÜPA tervezője, Zoboki Gábor és a kínai Shenzhen (Sencsen) városa között. A 14 milliós város, az új Kína egyik legnagyobb kereskedelmi központja az Ybl-díjas építész és csapatának terveit hirdette nyertesnek a város kulturális központjának megépítésére kiírt pályázaton. A 100 ezer négyzetméteres létesítményegyüttes, a Nansan Kulturális Központ nem csak lenyűgöző méreteinél, de koncepciójánál fogva is a nemzetközi elismertség újabb szintjére emeli a neves szakembert. Szintén az ő projektjük a Dongying város tervezésével kapcsolatos számtalan munka. Akárcsak egykor Hudec, most Zoboki Gábor és társai a magyar építészet előretolt bástyái ezen a kontinensnyi földdarabon. Igényes terveik és a belőlük megvalósuló épületek példaértékű reprezentánsai a magyar építőművészetnek. Remélhetőleg - ahogy ezt a számtalan találkozón, tárgyaláson részt vevő Balatoni Monika is kifejezte - az innováció, a kreatív kulturális, művészi platformok jó alapot teremtenek a két ország együttműködésében, tartalommal töltik meg a már meglévő kapcsolódási tereket. Ezt a célt szolgálta a kínai egyetemek és szakmai szövetségek képviselőinek előadás-sorozata is. Mindez biztató arra nézve, hogy a jövőben is jelen legyünk Kínában legfőbb kincseinkkel: szellemi tőkénkkel, kreatív elképzeléseinkkel és innovatív megoldásainkkal. Ebben a folyamatban kulcsszerepet tölt be egy-egy, a Hudec-héthez hasonló esemény.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.