Huszonegy halott került elő a Dunából

/ 2016.02.25., csütörtök 12:11 /
Huszonegy halott került elő a Dunából

Még 2011-ben a budapesti Margit híd felújítása során találtak emberi maradványokat a speciális búvárok, amikor a kiemelték a második világháborúban felrobbantott híd vízben lévő darabjait. Azonnal rendőrt hívtak, a rendőrség pedig szakértői vizsgálatot rendelt el. Majd a Mazsihisz idén februárban jelezte, hogy az áldozatokat öt év múltán sem temették el. Hosszas egyeztetés után végül hétfőn született döntés arról, hogy a Kozma utcai zsidó temetőben, haláluk után több mint hetven évvel, végső nyugalomra lelhetnek.

Szekér Judit, az Igazságügyi Szakértői és Kutatóintézet megbízott főigazgatója a Válasz.hu-val azt közölte, a vizsgálatok során nemhogy a személyazonosság megállapítása, de a személyenkénti elkülönítés sem volt lehetséges, mivel csak csonttöredékeket találtak. Az elhunytak a XX. század talán legembertelenebb időszakának civil áldozatai, de pontosan nem tudható, hogy egy-egy személy esetén a Dunába lőtt emberről van-e szó, vagy pedig a Margit híd felrobbanásakor elhunytakról. Annyit sikerült megállapítani az összesen 359 darab töredékes csontmaradvány antropológiai és molekuláris genetikai (DNS) vizsgálatából, hogy legalább 21 halottat találtak, többségük felnőtt férfi és nő, de vannak közöttük gyermekek is. A 21-ből tizenöt elhunythoz köthető combcsontok alapján – DNS-vizsgálat segítségével – kilenc esetében feltételezhető az anyai ágú askenázi származás. A többi csontminta esetében hasonló következtetés nem volt megállapítható. A szakértők lövési sérüléseket nem találtak, de ez nem zárja ki, hogy nem lövés okozta a halálukat, mivel a csak csonttöredékeket tudtak kiemelni a híd roncsainál.

A felrobbantott híd

A felrobbantott híd

Fotó: ritkanlathatotortenelem.blog.hu

De mi tartott a földi maradványok kiemelését követően öt évig? – kérdeztük a főigazgatót. A csontmaradványokat 2011. június 26-tól kezdődően lelték meg és emelték ki a búvárok a Dunából (azaz a szó köznapi értelmében vett exhumálásról nem beszélhetünk). Az első szakértői vélemény 2012 februárjában készült el, ebben kérték az antropológiai és DNS-vizsgálatok elkészítését. Egészen 2014 elejéig tartott az ehhez szükséges tárgyi és személyi feltételek előteremtése, a vizsgálat maga másfél évig tartott.

Az eredmények 2015 májusára lettek készen, ekkor keresték meg a Nemzeti Örökség Intézetét a temetés előkészítése érdekében, de kiderült, hogy nem az intézet, hanem a főváros az illetékes ebben. Végül az összes érintett egyeztetésével most hétfőn sikerült megegyezni a temetés részleteiről, amely az utóbbi évtizedek legnagyobb zsidó áldozatokkal összefüggő kegyeleti eseménye lesz. Csakhogy nem csak az.

A Margit híd 1944 novemberében robbant fel, amikor az orosz betörés még nem érte el a főváros térségét, viszont a németek már valamennyi hidat aláaknázták. Közvetlen célja nem lehetett tehát a detonációnak, így az akkori közvélemény balesetként tekintett a tragédiára. A szombat délelőtti élénk forgalom idején történt robbanásban emberek százai haltak meg. A exhuma ládákban, ahol a földi maradványokat tárolják, így most együtt lehetnek a Dunába lőtt zsidó áldozatok és a Margit hídnál meghaltak földi maradványai. Tehát zsidó és nem zsidó áldozatok. Emiatt a végső nyugalomra helyezés speciális kegyeleti gesztus lehet.

A Mazsihisz Vallási Bírósága kimondta, hogy „a történelem által előidézett különleges helyzetre különleges szabályok vonatkoznak”. Mivel valamennyi holttest erőszakos halállal halt, ebben az esetben nem csak megengedhető, „de vallási kötelezettség is”, hogy a zsidó áldozatokkal a nem zsidók is együtt nyugodjanak, s ezt valamennyi zsidó felekezet elfogadta. A földi maradványok végső nyugalomra helyezése közös nemzeti esemény lehet, évtizedek óta nem került sor ilyen nagyszámú, különböző okból elhunyt, vélhetően eltérő vallású áldozat közös búcsúztatására.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Török–Mráz: Vigyázzon a baloldal, a Jobbik éppen tőlük vesz el szavazókat!

A Fidesz-tábor túl stabil, a Jobbik a baloldalon és a bizonytalanok között keres és talál új vadászterületeket – ért egyet Mráz Ágoston Sámuel és Török Gábor. A Heti Válasz állandó elemzőpárosa a Vona Gábor elleni karaktergyilkossági kísérlet értelmetlenségéről, Donald Trump és Orbán Viktor ideológiai partnerségéről és az elitellenes forradalmakról. Páros interjú a csütörtöki lapszámban!

Az osztrák elit nyert másfél évet – aztán jön a Szabadságpárt?

Brüsszel, Bécs és Berlin fellélegezhet, nem lesz jobboldali radikális elnöke Ausztriának. Az osztrák elitnek így van még jó másfél éve, hogy kitalálja, hogyan akadályozza meg a Szabadságpárt hatalomra kerülését. A csütörtöki Heti Válaszból megtudhatja, mi áll a nem várt különbségű győzelem mögött.

Miért ilyen rosszak a PISA-eredményeink?

Tovább hanyatlott a magyar oktatás színvonala – de a miértre nincsenek egyszerű válaszok. Az állam döntéseinek alig van hatása arra, mi történik a tantermek zárt ajtói mögött.