valasz.hu/itthon/ide-utazik-a-legtobb-magyar-turista-113952

http://valasz.hu/itthon/ide-utazik-a-legtobb-magyar-turista-113952

Huszonegy halott került elő a Dunából

/ 2016.02.25., csütörtök 12:11 /
Huszonegy halott került elő a Dunából

Még 2011-ben a budapesti Margit híd felújítása során találtak emberi maradványokat a speciális búvárok, amikor a kiemelték a második világháborúban felrobbantott híd vízben lévő darabjait. Azonnal rendőrt hívtak, a rendőrség pedig szakértői vizsgálatot rendelt el. Majd a Mazsihisz idén februárban jelezte, hogy az áldozatokat öt év múltán sem temették el. Hosszas egyeztetés után végül hétfőn született döntés arról, hogy a Kozma utcai zsidó temetőben, haláluk után több mint hetven évvel, végső nyugalomra lelhetnek.

Szekér Judit, az Igazságügyi Szakértői és Kutatóintézet megbízott főigazgatója a Válasz.hu-val azt közölte, a vizsgálatok során nemhogy a személyazonosság megállapítása, de a személyenkénti elkülönítés sem volt lehetséges, mivel csak csonttöredékeket találtak. Az elhunytak a XX. század talán legembertelenebb időszakának civil áldozatai, de pontosan nem tudható, hogy egy-egy személy esetén a Dunába lőtt emberről van-e szó, vagy pedig a Margit híd felrobbanásakor elhunytakról. Annyit sikerült megállapítani az összesen 359 darab töredékes csontmaradvány antropológiai és molekuláris genetikai (DNS) vizsgálatából, hogy legalább 21 halottat találtak, többségük felnőtt férfi és nő, de vannak közöttük gyermekek is. A 21-ből tizenöt elhunythoz köthető combcsontok alapján – DNS-vizsgálat segítségével – kilenc esetében feltételezhető az anyai ágú askenázi származás. A többi csontminta esetében hasonló következtetés nem volt megállapítható. A szakértők lövési sérüléseket nem találtak, de ez nem zárja ki, hogy nem lövés okozta a halálukat, mivel a csak csonttöredékeket tudtak kiemelni a híd roncsainál.

A felrobbantott híd

A felrobbantott híd

Fotó: ritkanlathatotortenelem.blog.hu

De mi tartott a földi maradványok kiemelését követően öt évig? – kérdeztük a főigazgatót. A csontmaradványokat 2011. június 26-tól kezdődően lelték meg és emelték ki a búvárok a Dunából (azaz a szó köznapi értelmében vett exhumálásról nem beszélhetünk). Az első szakértői vélemény 2012 februárjában készült el, ebben kérték az antropológiai és DNS-vizsgálatok elkészítését. Egészen 2014 elejéig tartott az ehhez szükséges tárgyi és személyi feltételek előteremtése, a vizsgálat maga másfél évig tartott.

Az eredmények 2015 májusára lettek készen, ekkor keresték meg a Nemzeti Örökség Intézetét a temetés előkészítése érdekében, de kiderült, hogy nem az intézet, hanem a főváros az illetékes ebben. Végül az összes érintett egyeztetésével most hétfőn sikerült megegyezni a temetés részleteiről, amely az utóbbi évtizedek legnagyobb zsidó áldozatokkal összefüggő kegyeleti eseménye lesz. Csakhogy nem csak az.

A Margit híd 1944 novemberében robbant fel, amikor az orosz betörés még nem érte el a főváros térségét, viszont a németek már valamennyi hidat aláaknázták. Közvetlen célja nem lehetett tehát a detonációnak, így az akkori közvélemény balesetként tekintett a tragédiára. A szombat délelőtti élénk forgalom idején történt robbanásban emberek százai haltak meg. A exhuma ládákban, ahol a földi maradványokat tárolják, így most együtt lehetnek a Dunába lőtt zsidó áldozatok és a Margit hídnál meghaltak földi maradványai. Tehát zsidó és nem zsidó áldozatok. Emiatt a végső nyugalomra helyezés speciális kegyeleti gesztus lehet.

A Mazsihisz Vallási Bírósága kimondta, hogy „a történelem által előidézett különleges helyzetre különleges szabályok vonatkoznak”. Mivel valamennyi holttest erőszakos halállal halt, ebben az esetben nem csak megengedhető, „de vallási kötelezettség is”, hogy a zsidó áldozatokkal a nem zsidók is együtt nyugodjanak, s ezt valamennyi zsidó felekezet elfogadta. A földi maradványok végső nyugalomra helyezése közös nemzeti esemény lehet, évtizedek óta nem került sor ilyen nagyszámú, különböző okból elhunyt, vélhetően eltérő vallású áldozat közös búcsúztatására.

Rosta

Borbás Barna

Találkozunk 2016-ban!

Izraeli történészre figyel Orbán Viktor – tényleg átalakul az emberi faj?

Világszenzációk lettek, és állítólag Orán Viktor érdeklődését is felkeltették Yuval Noah Harari izraeli történész könyvei az emberiség múltjáról és jövőjéről. Legutóbbi műve szerint az emberi faj „szuperképességű”, illetve azzal nem rendelkező csoportokra válik szét. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Kinek kampányol idén Szörényi Levente és Bródy János? Meg fog lepődni...

Évtizedeken át lázban égett választások előtt a legendás szerző- és ellentétpár, Szörényi Levente és Bródy János, idén viszont egyikük sem lesz látható kampányemelvényen. Az Arénában annál inkább, ahol február 16-án újra játszik a Fonográf. A Heti Válasz az egyik próbán beszélgetett a két zenésszel. Páros interjúnk a csütörtöki lapszámban.

Magyar történész kutatása a Batman és a Peter Pan rendezőinek új filmjei mögött

Négy hónapon belül két sikerfilm is landolt a mozikban, ami a II. világháború történetének elfelejtett mozzanatát, a Dinamó hadműveletet járja körül. Vajon aktuálisabb Dunkirk és Churchill híres „Harcolni fogunk!” beszéde most, mint bármikor az elmúlt hetven évben? Hogyan alakította a Hollywoodban befutott rendezők gondolkodását John Lukacs magyar történész? Részletes háttér a Heti Válasz január 18-i lapszámában!

Bereményi Géza: „Cseh Tamás azt hitte, besúgó vagyok”

Tegnap A jobbik részemet dúdolgattam – mondja Bereményi Géza, aki igazából magának írta a dalszövegeket. Január 21-én ő is ott lesz a Cseh Tamás 75. születésnapjára emlékező koncerten a MOMSportban. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Bővül a Heti Válasz!

Január 18-tól négy oldallal hosszabb lesz hetilapunk digitális kiadása. Az első Újhullám-rovatból kiderül, miért aggályosak a Disney világuralmi tervei, hogy miben előztük meg a haladó Nyugatot, és hogy melyik a kedvenc autós YouTube-csatornánk.