Huszonegy halott került elő a Dunából

/ 2016.02.25., csütörtök 12:11 /
Huszonegy halott került elő a Dunából

Még 2011-ben a budapesti Margit híd felújítása során találtak emberi maradványokat a speciális búvárok, amikor a kiemelték a második világháborúban felrobbantott híd vízben lévő darabjait. Azonnal rendőrt hívtak, a rendőrség pedig szakértői vizsgálatot rendelt el. Majd a Mazsihisz idén februárban jelezte, hogy az áldozatokat öt év múltán sem temették el. Hosszas egyeztetés után végül hétfőn született döntés arról, hogy a Kozma utcai zsidó temetőben, haláluk után több mint hetven évvel, végső nyugalomra lelhetnek.

Szekér Judit, az Igazságügyi Szakértői és Kutatóintézet megbízott főigazgatója a Válasz.hu-val azt közölte, a vizsgálatok során nemhogy a személyazonosság megállapítása, de a személyenkénti elkülönítés sem volt lehetséges, mivel csak csonttöredékeket találtak. Az elhunytak a XX. század talán legembertelenebb időszakának civil áldozatai, de pontosan nem tudható, hogy egy-egy személy esetén a Dunába lőtt emberről van-e szó, vagy pedig a Margit híd felrobbanásakor elhunytakról. Annyit sikerült megállapítani az összesen 359 darab töredékes csontmaradvány antropológiai és molekuláris genetikai (DNS) vizsgálatából, hogy legalább 21 halottat találtak, többségük felnőtt férfi és nő, de vannak közöttük gyermekek is. A 21-ből tizenöt elhunythoz köthető combcsontok alapján – DNS-vizsgálat segítségével – kilenc esetében feltételezhető az anyai ágú askenázi származás. A többi csontminta esetében hasonló következtetés nem volt megállapítható. A szakértők lövési sérüléseket nem találtak, de ez nem zárja ki, hogy nem lövés okozta a halálukat, mivel a csak csonttöredékeket tudtak kiemelni a híd roncsainál.

A felrobbantott híd

A felrobbantott híd

Fotó: ritkanlathatotortenelem.blog.hu

De mi tartott a földi maradványok kiemelését követően öt évig? – kérdeztük a főigazgatót. A csontmaradványokat 2011. június 26-tól kezdődően lelték meg és emelték ki a búvárok a Dunából (azaz a szó köznapi értelmében vett exhumálásról nem beszélhetünk). Az első szakértői vélemény 2012 februárjában készült el, ebben kérték az antropológiai és DNS-vizsgálatok elkészítését. Egészen 2014 elejéig tartott az ehhez szükséges tárgyi és személyi feltételek előteremtése, a vizsgálat maga másfél évig tartott.

Az eredmények 2015 májusára lettek készen, ekkor keresték meg a Nemzeti Örökség Intézetét a temetés előkészítése érdekében, de kiderült, hogy nem az intézet, hanem a főváros az illetékes ebben. Végül az összes érintett egyeztetésével most hétfőn sikerült megegyezni a temetés részleteiről, amely az utóbbi évtizedek legnagyobb zsidó áldozatokkal összefüggő kegyeleti eseménye lesz. Csakhogy nem csak az.

A Margit híd 1944 novemberében robbant fel, amikor az orosz betörés még nem érte el a főváros térségét, viszont a németek már valamennyi hidat aláaknázták. Közvetlen célja nem lehetett tehát a detonációnak, így az akkori közvélemény balesetként tekintett a tragédiára. A szombat délelőtti élénk forgalom idején történt robbanásban emberek százai haltak meg. A exhuma ládákban, ahol a földi maradványokat tárolják, így most együtt lehetnek a Dunába lőtt zsidó áldozatok és a Margit hídnál meghaltak földi maradványai. Tehát zsidó és nem zsidó áldozatok. Emiatt a végső nyugalomra helyezés speciális kegyeleti gesztus lehet.

A Mazsihisz Vallási Bírósága kimondta, hogy „a történelem által előidézett különleges helyzetre különleges szabályok vonatkoznak”. Mivel valamennyi holttest erőszakos halállal halt, ebben az esetben nem csak megengedhető, „de vallási kötelezettség is”, hogy a zsidó áldozatokkal a nem zsidók is együtt nyugodjanak, s ezt valamennyi zsidó felekezet elfogadta. A földi maradványok végső nyugalomra helyezése közös nemzeti esemény lehet, évtizedek óta nem került sor ilyen nagyszámú, különböző okból elhunyt, vélhetően eltérő vallású áldozat közös búcsúztatására.

Rosta

Borbás Barna

Találkozunk 2016-ban!

„Habony szegény fiú volt akkoriban, néha nálunk aludt a kanapén”

Ötven évet kellett várnia, mire filmet készíthetett az egykor a szovjet katonák által elkövetett nemi erőszakokról. Mészáros Márta rendező a héten mozikba kerülő Aurora Borealis – Északi fény történelmi hátteréről és rendkívül különös keletkezéséről. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Bizonyíték: a szovjet katonák tömegesen erőszakoltak meg nőket

Hogyan lett Magyarországon ’48-ra annyi kommunista, hogy átvehették a hatalmat? Miként győzött vidéken harcok nélkül a forradalom? Hogyan kerültek kulcsszerepbe a „kommunistamentők”? Miért akasztották fel őket utóbb? Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottság elnöke 1956-ról. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Ezt nem értik a lengyelek az Orbán-kormányban

Két jó barát, mantrázzuk a mondást Magyarországról és Lengyelországról, de van legalább két ügy, amit Varsóban nem igazán értenek, ha az Orbán-kormányról van szó. A Heti Válasznak adott exkluzív interjújában Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter magyarázza el, hogy mivel és miért van gondjuk.

Kormánypárti abszurd: Semjén Zsolt hazaárulózza Navracsics Tibort

Váratlan nézeteltérés alakult ki a Fideszben: egyesek sátánoznak, mások eltartják maguktól a „Soros-tervet”. Azonban a valódi veszély nem a pénzember felől, hanem belülről fenyegeti Európát – egy konzervatív kiáltvány szerint eltűnik a kultúránk, ha nem születnek gyerekek. A csütörtöki Heti Válasz címlapsztorija.

Kezdhetünk búcsúzni több jól ismert légitársaságtól

Nem kis részben a dolgozók kifacsarásán alapuló humánpolitika okozta a Ryanair botrányos járattörlési hullámát, de a vállalat némi fizetésemeléssel kezelheti a belső feszültségeket. Közben kezdhetünk búcsúzni több jól ismert légitársaságtól is. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Mi történt az EAST ’56-os dalával?

Rosszulesett a zenekarnak, hogy az ’56-os forradalom tavalyi évfordulóján nem az EAST legendás dalát és klipjét vették elő, de megértik. Móczán Péter basszusgitárost, az együttes alapítóját, vezetőjét az október 23-i életműkoncertjük előtt kérdeztük. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.