Huszonegy halott került elő a Dunából

/ 2016.02.25., csütörtök 12:11 /
Huszonegy halott került elő a Dunából

Még 2011-ben a budapesti Margit híd felújítása során találtak emberi maradványokat a speciális búvárok, amikor a kiemelték a második világháborúban felrobbantott híd vízben lévő darabjait. Azonnal rendőrt hívtak, a rendőrség pedig szakértői vizsgálatot rendelt el. Majd a Mazsihisz idén februárban jelezte, hogy az áldozatokat öt év múltán sem temették el. Hosszas egyeztetés után végül hétfőn született döntés arról, hogy a Kozma utcai zsidó temetőben, haláluk után több mint hetven évvel, végső nyugalomra lelhetnek.

Szekér Judit, az Igazságügyi Szakértői és Kutatóintézet megbízott főigazgatója a Válasz.hu-val azt közölte, a vizsgálatok során nemhogy a személyazonosság megállapítása, de a személyenkénti elkülönítés sem volt lehetséges, mivel csak csonttöredékeket találtak. Az elhunytak a XX. század talán legembertelenebb időszakának civil áldozatai, de pontosan nem tudható, hogy egy-egy személy esetén a Dunába lőtt emberről van-e szó, vagy pedig a Margit híd felrobbanásakor elhunytakról. Annyit sikerült megállapítani az összesen 359 darab töredékes csontmaradvány antropológiai és molekuláris genetikai (DNS) vizsgálatából, hogy legalább 21 halottat találtak, többségük felnőtt férfi és nő, de vannak közöttük gyermekek is. A 21-ből tizenöt elhunythoz köthető combcsontok alapján – DNS-vizsgálat segítségével – kilenc esetében feltételezhető az anyai ágú askenázi származás. A többi csontminta esetében hasonló következtetés nem volt megállapítható. A szakértők lövési sérüléseket nem találtak, de ez nem zárja ki, hogy nem lövés okozta a halálukat, mivel a csak csonttöredékeket tudtak kiemelni a híd roncsainál.

A felrobbantott híd

A felrobbantott híd

Fotó: ritkanlathatotortenelem.blog.hu

De mi tartott a földi maradványok kiemelését követően öt évig? – kérdeztük a főigazgatót. A csontmaradványokat 2011. június 26-tól kezdődően lelték meg és emelték ki a búvárok a Dunából (azaz a szó köznapi értelmében vett exhumálásról nem beszélhetünk). Az első szakértői vélemény 2012 februárjában készült el, ebben kérték az antropológiai és DNS-vizsgálatok elkészítését. Egészen 2014 elejéig tartott az ehhez szükséges tárgyi és személyi feltételek előteremtése, a vizsgálat maga másfél évig tartott.

Az eredmények 2015 májusára lettek készen, ekkor keresték meg a Nemzeti Örökség Intézetét a temetés előkészítése érdekében, de kiderült, hogy nem az intézet, hanem a főváros az illetékes ebben. Végül az összes érintett egyeztetésével most hétfőn sikerült megegyezni a temetés részleteiről, amely az utóbbi évtizedek legnagyobb zsidó áldozatokkal összefüggő kegyeleti eseménye lesz. Csakhogy nem csak az.

A Margit híd 1944 novemberében robbant fel, amikor az orosz betörés még nem érte el a főváros térségét, viszont a németek már valamennyi hidat aláaknázták. Közvetlen célja nem lehetett tehát a detonációnak, így az akkori közvélemény balesetként tekintett a tragédiára. A szombat délelőtti élénk forgalom idején történt robbanásban emberek százai haltak meg. A exhuma ládákban, ahol a földi maradványokat tárolják, így most együtt lehetnek a Dunába lőtt zsidó áldozatok és a Margit hídnál meghaltak földi maradványai. Tehát zsidó és nem zsidó áldozatok. Emiatt a végső nyugalomra helyezés speciális kegyeleti gesztus lehet.

A Mazsihisz Vallási Bírósága kimondta, hogy „a történelem által előidézett különleges helyzetre különleges szabályok vonatkoznak”. Mivel valamennyi holttest erőszakos halállal halt, ebben az esetben nem csak megengedhető, „de vallási kötelezettség is”, hogy a zsidó áldozatokkal a nem zsidók is együtt nyugodjanak, s ezt valamennyi zsidó felekezet elfogadta. A földi maradványok végső nyugalomra helyezése közös nemzeti esemény lehet, évtizedek óta nem került sor ilyen nagyszámú, különböző okból elhunyt, vélhetően eltérő vallású áldozat közös búcsúztatására.

Rosta

Rosta legközelebb hétfőn 8 órától.

Riadó – magyar folyami hadihajók a láthatáron!

Lélekben mindannyian sorhajókapitányok vagyunk – ezzel a benyomással tettem le Margitay-Becht András könyvét, aki nemcsak a Lajta monitor életét és újjáépítését, de a magyar folyami hadihajózás történetét is megírta nemrég megjelent impozáns kötetében.

A pannóniai Marcus Zuckerbergusra várva

Marcus Zuckerbergus – nemrég ezzel a szójátékkal és a római császárokat imitálva hozta címlapján a The Economist a Facebook alapítóját. Mindössze 12 esztendő kellett ahhoz, hogy a Harvard kollégiumi szobájában alapított startup mára a világ hatodik legértékesebb cégévé váljon – birodalommá, 1,5 milliárd felhasználóval.

Bosszú az online bulvár ellen

A digitális kor első nagy leszámolása az online bulvárral szenvedélyes indulatokat váltott ki Amerikában. Az ügy szálai Magyarországig vezetnek.

Mint a Kossuth téri számháború 2002-ben – A Milla-tüntetéseket is újrajátsszák Varsóban

Hányan is voltak a varsói ellenzéki tüntetésen a hónap elején? A rendőrség szerint alig több mint 30 ezren, Hanna Gronkiewicz-Waltz, varsói főpolgármester szerint – aki a most ellenzéki Polgári Platform (PO) vezetőségi tagja – „negyedmillióan voltunk”. Ahogy lenni szokott, ez a feltupírozott adat ment ki a nemzetközi közvélemény számára, ezt kürtölték szét a külföldi újságírók. Pedig a Piłsudski téren legfeljebb 120 ezer ember fér el. A valóságban 70-90 ezer tüntető lehetett ott.

Milyen lesz az első világháborús emlékmű?

Megvan az első világháborús emlékműre kiírt ötletpályázat eredménye, de a zsűritagok véleménye megoszlik abban, hogy megszületett-e az a terv, amelynek alapján érdemes volna megvalósítani az alkotást. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Konzervatív figyelmeztetés: saját ideológiája veszélyezteti a Fideszt

A posztkommunista elit ledarálásának csak akkor volt értelme, ha a helyükbe lépő újakat a teljesítményük, nem pedig a politika jelöli ki – mondja Mike Károly. A közgazdász szerint tévedés, hogy minél több gazdag embertől lesz virágzó az ország, vagyis hiába hizlalunk állami segédlettel nemzeti nagytőkéseket. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.