valasz.hu/itthon/lendvai-ildiko-elarulta-miert-legyozhetetlen-orban-viktor-124075

http://valasz.hu/itthon/lendvai-ildiko-elarulta-miert-legyozhetetlen-orban-viktor-124075

Időzített bombák

/ 2010.11.18., csütörtök 16:44 /
Időzített bombák

A vörösiszap-katasztrófa kapcsán megvizsgáltuk, milyen "időzített környezeti bombák" robbantak, esetleg ketyegnek még Budán. Hatástalanításukért súlyos árat kell fizetni.

A Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság (FPVI) tájékoztatása szerint a budai oldalon a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 18/2006. (I. 26.) kormányrendelet értelmében öt veszélyes ipari üzem működik.

A veszélyes anyagok mennyisége alapján meghatározott felső és alsó küszöbértékűek közül az előbbit egyedüliként képviseli a XXII. kerületi Agro-Chemie Kereskedő és Gyártó Kft. Bányalég utcai növényvédőszer-gyártó üzeme. Ugyanebben az utcában működik a Brenntag Hungária Kft. vegyipari raktára és logisztikai központja, valamint a Central Pharma Kft. gyógyszert és mezőgazdasági terméket előállító telephelye.

A kisebb kockázatú csoportba tartozik még az újbudai Budafoki úton működő Budapesti Erőmű Zrt. Kelenföldi Erőműve és a Főtáv Zrt. erőműve az óbudai Kunigunda utcában. Ambrusz József ezredesnek, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főosztályvezetőjének magyarázata szerint a felsorolt létesítmények tűz esetén okozhatnának veszélyt, az égéstermékek mérgező, irritáló hatása miatt. A szennyezés és a baleset kockázata azonban igen alacsony, mivel a veszélyes anyagok tárolása szigorúan ellenőrzött körülmények között történik, ahogy elszállításuk és ártalmatlanításuk is, amit akkreditált cégek végeznek. Az FPVI nem tud "időzített környezeti bombákról" a budai térségben. Azonban ez korántsem volt mindig így.

A rendszerváltás előtti korszak több, jelentős kárt okozó ökológiai örökséget hagyott Budára, melyek fő forrása az Óbudai Gázgyár volt. A III. kerületben 1913 és 1984 között állítottak elő kőszénből gázt az egyre többet fogyasztó főváros számára az Újpesti vasúti híd és az Óbudai-sziget közötti 30 hektáros területen. A Weisz Albert zürichi gázgyáros, Schön Győző mérnök és Reich Kálmán építész vezetésével építtetett, ma már ipari műemlékegyüttes szecessziós épületeiben a kor legmodernebb technológiája működött, mely napi 250 ezer köbméter gáz előállítására volt képes.

A gyártásból származó kokszot és kátrányt hasznosították, azonban a több mint 70 éves termelés során melléktermékként halmozódó gáziszap lerakását idővel nem tudták helyben megoldani. A kőszénből történő lepárlási eljárásból visszamaradt szennyező anyagok nem juthattak a hálózatba, ezért szűrőanyagon keresztül átvezetve tisztították meg a gázt.

A fűrészporból és vas-oxid keverékéből álló gáztisztító massza elemi kén segítségével kötötte meg a szennyező anyagokat, felhalmozva az élő szervezet számára mérgező ammónium-, cián- és arzénvegyületeket, nehézfémeket, higanyt. A kor környezetvédelmi szabályai szerint nem kezelték veszélyes hulladékként, ezért a mai napig szennyezi a terület talaját, felszín alatti vizeit és a Dunát.

Horgászok a Duna-parton 1961-ben, háttérben a füstöt okádó gázgyár

A nagy nyugat-európai városok gázgyárai, mint például a londoni is, hasonló mértékű szennyezést okoztak, mert akkoriban nem voltak tisztában a környezeti kockázatokkal - nyilatkozta a Budai Látképnek Bálint Norbert, a Fővárosi Gázművek Zrt. (Főgáz Zrt.) szóvivője. A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség illetékes hatóságként 2009 novemberében kötelezte a Főgáz Zrt.-t mint a szennyezés okozójának jogutódját a kármentesítésre. Bár a hatóság nem fogadta el a Főgáz Zrt. korábban készíttetett műszaki beavatkozási tervét, mégis elrendelte a dokumentum szerinti mentesítés első szakaszát.

A szóvivő elmondása szerint a kivitelezési munkák, a független ellenőrzések és a felmerülő laboratóriumi mérések elvégzésére 2010 első felében mérnöki közbeszerzési pályázatot írtak ki, mely a beérkezett ajánlatok érvénytelensége miatt eredménytelenül zárult. A Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) a jogorvoslati eljárás végén az ajánlati felhívást és a született döntéseket megsemmisítette, tehát végrehajthatatlannak nyilvánította a felügyelőség határozatát. A Főgáz Zrt. bírósághoz fordult az ügy tisztázására: miközben jogerős határozat kötelezi a kármentesítésre, a végrehajtást a KDBhatározat akadályozza. A helyzet feloldására új műszaki beavatkozási tervet készíttetett a cég, ám elfogadása és az új közbeszerzési pályázat kiírása még várat magára - így a terület megtisztításának kezdési időpontja ismeretlen.

A kármentesítés két lépcsőben történik: elsőként a mintegy 20 hektáros érintett területen átlagosan 3-5 méter mélységben kitermelik a fertőzött talajt, amit a megfelelő engedélyekkel rendelkező ártalmatlanító műbe szállítanak, majd a felszín alatti víz megtisztítása következik.

Ami az Óbudai Gázgyárban fölöslegként halmozódott, az máshol a problémák szó szerinti eltemetésére kiválóan alkalmasnak tűnt, azonban a kor döntéshozói nem tudtak vagy nem akartak szembesülni a későbbi következményekkel. A Gázgyár két helyre exportálta a masszát a helyi tanácsok hathatós közreműködésével. 1967 és 1976 között az 1930-as években felhagyott, 6200 négyzetméteres Üröm-csókavári kőfejtőben 50-60 ezer tonna mérgező mellékterméket helyeztek el. Az észak-budai termálkarsztrendszer felett található bányaüregből a csapadékvíz révén akadálytalanul jutottak a mérgek a karsztvízbe, melyek jelenlétét kimutatták a közeli fokozottan védett Amfiteátrumbarlang 80 méter mélyen található tavában.

 

Az egykori Metallochemia. Szarkofágba zárták a szennyezett anyagot

A további szennyezés veszélyeztette volna a budai oldal gyógyforrásait és egymillió ember ivóvízellátását. A kármentesítésre vonatkozó támogatási kérelem 2006-ban kapott zöld utat az Európai Bizottságtól: 2008 nyarától 2010 tavaszáig 53,5 ezer tonna veszélyes anyagot termeltek ki, amelyet a Borsodi Érc-, Ásvány- és Hulladékhasznosító Műben (BÉM Zrt.) ártalmatlanítottak. A közel 6 milliárd forintba kerülő kármentesítést 85 százalékban az Európai Unió Kohéziós Alapja, 15 százalékát a magyar állam finanszírozta.

1950 és 1967 között a XXII. kerületi vezetés a számára egyre kínosabb, szegények lakta budafoki barlanglakások megszüntetését a III. kerületből ideszállított gázgyári iszappal gondolta megoldani. A helyi mészkőbányászat bányaudvaraiban kialakított pincelakásokban élőket elköltöztették, az üregeket a masszával töltötték fel. A Gádor és Park utca térsége közben beépült, a veszélyes anyagok így évtizedekig károsíthatták a helyiek egészségét. 1997-ben döntöttek az állami felelősségi körbe tartozó kármentesítés elvégzéséről, melyet az előkészítő és pályázati szakaszokat követően 2004 augusztusában kezdtek el. A munka 12 lakott ingatlant érintett, ahol a lakók elköltöztetése mellett öt esetben az épület megtartása és az alatta található hulladék elszigetelése is szükségessé vált. 2007 júniusára összesen 77 344 tonna gáztisztító masszát, 559 tonna csurgalékvizet, 3000 tonna hígiszapot távolított el és ártalmatlanított a BÉM Zrt. A munkálatok összköltsége elérte a hatmilliárd forintot.

A XXII. kerületi Metallochemia tevékenysége miatti környezet- és egészségkárosítás a főváros, de talán az ország legsúlyosabb esetei közé tartozik. Az 1910-től működő Harangozó utcai fémkohászat lerakott veszélyes hulladékából és kéményéből rákkeltő nehézfémek távoztak a környezetbe, fertőzve a talajt és vizét egészen az 1990-es bezárásig. A szennyezés legalább 1400 ingatlant és 5000 lakost érintett közvetlenül. A környék kertjeiben termelt zöldségekben és gyümölcsökben feldúsultak a nehézfémek, ezért idővel helyi korlátozásokat vezettek be termesztésükre.

1989-ben dr. Kékesi Olga körzeti orvos térképe a kerület daganatos halálozásainak területi eloszlásáról, ha későn is, de egyértelműen rámutatott a Metallochemia bezárásának és a környezet helyreállításának szükségességére. A kármentesítés során több mint 1000 telek talajcseréjét végezték el. 11 ezer köbméter szennyezett bontási törmeléket és 328,5 tonna veszélyes hulladékot kellett eltávolítani. A 20 hektáros üzemi terület szennyező anyagának egy részét töltőanyagként hasznosították az itt áthaladó M6-os autópálya építése során, a többit egy helyben létrehozott szarkofágba helyezték el. A 2005-től 2010-ig tartó kármentesítés az autó pályát építő Nemzetközi Vegyépszer Zrt.- nek több mint 10 milliárd forintjába került.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.