valasz.hu/itthon/abszurdra-sikerult-az-uj-gyulekezesi-torveny-borton-jarhat-gyurcsany-kifutyuleseert-129207

http://valasz.hu/itthon/abszurdra-sikerult-az-uj-gyulekezesi-torveny-borton-jarhat-gyurcsany-kifutyuleseert-129207

Így emlékszik Kövér, Szűrös, Lezsák és Tölgyessy ’89-re

/ 2014.09.06., szombat 08:20 /
Így emlékszik Kövér, Szűrös, Lezsák és Tölgyessy ’89-re

Nem féltek a letartóztatástól, mert tudták, hogy a kommunista rendszer nem maradhat fenn – így emlékezett vissza Kövér László, Lezsák Sándor és Tölgyessy Péter az 1989-es és azt megelőző évekre az Országgyűlésben, amikor a Magyarországra érkezett Szabadság Expressz tagjaival találkoztak. Szűrös Mátyás akkori ideiglenes államfő szerint a rendszerváltás akkor ment végbe, amikor a régi országgyűlés megszavazta a Nemzeti Kerekasztal által kidolgozott törvényjavaslatokat.

Csütörtök délután találkoztak a rendszerváltás prominens személyei a Szabadság Expressz tagjaival az Országgyűlés Nagy Imre termében. Az alábbiakban közöljük, mire emlékeztek vissza a tíz európai országból (és Costa Ricából) érkezett húsz fiatal előtt az 1989-es, valamint azt megelőző évek rendszerváltoztató eseményeiből.

Kövér László

A jelenlegi házelnök szerint Magyarországon a rendszerváltás generációs metszet szerint szerveződött, az fideszesek voltak a legfiatalabb generációja volt az 1989-es eseményeknek.

Kövér László szerint a rendszerváltás kezdetét több évszámmal lehet megjelölni. 1987-tel, amikor megalakult a Magyar Demokrata Fórum (MDF) Lezsák Sándor lakitelki házának udvarán. 1989. október 23-val, amikor Szűrös Mátyás kikiáltotta a Magyar Köztársaságot (a Népköztársaság helyett). 1985-tel, amikor a háttérben a nagyhatalmak már elkezdték az alkukat az új gazdasági berendezkedésről. De akár 1945-tel is, hiszen az akkor induló kommunista típusú rendszerek sehol sem nyertek legitimációt – fejtette ki.

1981. december 12-13-a éjjelén, amikor Jaruzelski lengyel tábornok kihirdette a hadiállapotot és a magyar hadsereget készenlétbe helyezték, az egyik teherautóban ott ült katonaként Orbán Viktor jelenlegi miniszterelnök is – folytatta a Szabadság Expressz résztvevőinek tartott találkozón a házelnök. Kövér szerint 1987-re már látszott, hogy a kommunista rendszer tartalékai kimerültek.

A Fidesz alakításáról szólva azt mondta, mivel az akkori alkotmány nem tiltotta, hogy pártot vagy ifjúsági szervezetet hozzanak létre, 1988-ban, 32 alapítóval létrejött a Fiatal Demokraták Szövetsége. „A rendet nem a bírák, hanem a rendőrség tartotta fenn” – fogalmazott. Elmondta: próbálták őket megfélemlíteni, megakadályozni, hogy nyilvánosságot kapjanak, „de már megtűrték a létünket”. A nyilvánosság előtt a Fidesz Nagy Imre újratemetésén jött létre, amire – hívta fel a figyelmet –az állampárt jóváhagyásával került sor. „Akkor már tudtuk, a rendszernek vége” – mondta Kövér László, aki elárulta azt is, a Fidesz tagjai nem készültek tudatosan a képviselőségre, ők csak azt gondolták, értelmiségiek, akiknek vezetniük kell a közösséget.

Lezsák Sándor


Az Országgyűlés jelenlegi alelnöke először 1978-ban, Karol Wojtyla pápává választásakor (II. János Pál néven lett pápa) érezte, hogy „valami történhet a világban”. 1987. szeptember 27-én, lakitelki házának udvarán, egy nagy sátorban alapította meg 18 személy az MDF-et. Akkor láttuk, hogy nem ver szét a hatalom egy ilyen eseményt, már meg lehetett ezt szervezni – mondta.

Az egykori MDF-es, jelenleg fideszes politikus szerint az igazi rendszerváltás 2011-ben jött el, amikor a Fidesz-KDNP megalkotta az új alkotmányt.

Szűrös Mátyás

„A külpolitika, a diplomácia volt a szakterületem, sok helyen jártam, láttam, hogy abszurd világban élünk” – kezdte visszaemlékezését Szűrös Mátyás ideiglenes államfő a Szabadság Expressz húsz fiatalja előtt. Magyarország valóban „vidám barakk” volt, bár diktatúra volt, az emberek a többi országhoz képest kellemesebben éltek – mondta.

Szűrös Mátyás szerint a Grósz Károly-féle vezetés javasolta, hogy ő legyen az akkor sóhivatalnak tartott Országgyűlés elnöke, „így akartak félreállítani”. A hatalmak látták, hogy politikai fordulat nélkül nincs esély reformokat végrehajtani, ezért hívták össze a Nemzeti Kerekasztalt, amelyen – mivel az Országgyűlésben tanácskoztak – az akkori házelnöknek, vagyis neki kellett elnökölnie. A Kerekasztal kidolgozta az új alkotmányt és a sarkalatos törvényeket, amelynek elfogadásáról neki kellett meggyőznie a Parlament tagjait– folytatta. „Akarva-akaratlanul a régi országgyűlés rendszerváltó országgyűléssé vált” – fogalmazott.

Az új alkotmány szerint ha az országnak nincs államfője, a házelnök válik ideiglenes köztársasági elnökké, „így lett a feladatom 1989. október 23-án, a déli harangzúgás közepette kikiáltani a Népköztársaság helyett a Magyar Köztársaságot”.

Szűrös Mátyás úgy fogalmazott: a rendszerváltás az országgyűlés szavazásával történt meg, de a rendszerváltoztatás folyamata a mai napig zajlik, és sok kisiklással járt az elmúlt 25 évben.

Tölgyessy Péter

Az SZDSZ egykori alapító tagja, jelenlegi politikai elemező szerint 1985-ben még úgy látszott, a rendszer ugyan rosszul működik, de akár a világ végéig is kitarthat. 1989-re aztán mégis megszűnt két tényező: az a messiáshit, miszerint az egész világon kommunizmus lesz, és az a meggyőződés, hogy a rendszert akár katonai erővel is érdemes fenntartani. „Kádár még hitte, hogy ez a rendszer jó, Grósz Károly már biztosan nem” – mondta. Lehetségesnek nevezte, hogy a kommunista vezetők gyerekei az elsők között látták, hogy a rendszer nem marad fenn.

Tölgyessy szerint Magyarország az 1956-os események miatt tért el a többi országtól: „a vezetők látták, hogy itt nem csak sírnak, hanem lőni is képesek”, ezért szerinte hamar elindultak a reformok, amelyek hatására az életszínvonal évről-évre nőtt. Hozzátette: ezzel együtt nőtt az adósság is, kiderült, hogy a magyar termékek nem eladhatóak a piacon. A rendszerváltó folyamatot csak tömeges letartóztatásokkal lehetett volna meggátolni, de akkor az ország csődbe ment volna – mondta.

Tölgyessy Péter szerint a rendszerváltásban a magyar társadalom nagyon nem vett részt. „A kommunista vezetők tudták, hogy vége a rendszernek, az emberek nem.” 

Arról, hogy miért vált a beszélgetést követő kérdés-felelet során saját bevallása szerint is indulatossá Kövér László, itt olvashat

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.