Így írhatja felül a Fidesz 2018-ban a salgótarjáni forgatókönyvet

/ 2016.03.02., szerda 18:40 /
Így írhatja felül a Fidesz 2018-ban a salgótarjáni forgatókönyvet

A ciklus eddigi időközi választásainak tanulsága, hogy egy esélyes ellenzéki jelölt mögé pártjaik összefogása nélkül is felsorakoznak a kormánnyal elégedetlen szavazók – állítja Török Gábor. Mráz Ágoston Sámuel szerint viszont országos választáson nem működik ez a modell. Állandó elemzőpárosunk egyetért abban, hogy a kormány nagy kockázatot vállalt a kvótáról kiírt népszavazással. Alább egy részlet a csütörtöki Heti Válaszban megjelenő páros interjúból:

Török: Veszprém, Tapolca, Salgótarján és a 2014-es, megismételt ózdi polgármester-választás arra figyelmeztetik a kormánypártot, hogy – bár vezeti a pártrangsort, mégis – több a „nemfideszes” szavazó, mint a fideszes. Ez pedig annyit jelent, hogy ha felerősödik a proteszthangulat, és van esélyes ellenzéki jelölt, akkor az elégedetlen választók az ellenzéki pártok összefogása nélkül is létrehozhatnak egy „nemfideszes” összefogást.

Mráz: Egy időközin megtörténhet, hogy az ellenzéki jelöltek csak a kormánypárti vetélytárs ellen kampányolnak, egymás ellen nem, de egy országos választáson mindez elképzelhetetlen. Ez a stratégia akkor lehetne sikeres, ha a Fidesz leváltásában érdekelt pártok felosztanák egymás között az egyéni választókerületeket, ez viszont a szavazóik szemében olyan hitelességvesztést eredményezne, amit sem a baloldal, sem a Jobbik nem engedhet meg magának. Abban ugyanakkor nincs vita köztünk, hogy relatív többséggel csak háromosztatú politikai térben tud nyerni a Fidesz–KDNP. Bipoláris küzdelemben, ha egyetlen esélyes kihívóval kell szembenéznie, közel abszolút többségre van szüksége a győzelemhez.

 

 

 

A teljes interjú a március 3-i Heti Válaszban olvasható; lapunk elektronikus formában a Digitalstandon is megvásárolható.

Rosta

Borbás Barna

Találkozunk 2016-ban!

„Habony szegény fiú volt akkoriban, néha nálunk aludt a kanapén”

Ötven évet kellett várnia, mire filmet készíthetett az egykor a szovjet katonák által elkövetett nemi erőszakokról. Mészáros Márta rendező a héten mozikba kerülő Aurora Borealis – Északi fény történelmi hátteréről és rendkívül különös keletkezéséről. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Bizonyíték: a szovjet katonák tömegesen erőszakoltak meg nőket

Hogyan lett Magyarországon ’48-ra annyi kommunista, hogy átvehették a hatalmat? Miként győzött vidéken harcok nélkül a forradalom? Hogyan kerültek kulcsszerepbe a „kommunistamentők”? Miért akasztották fel őket utóbb? Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottság elnöke 1956-ról. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Ezt nem értik a lengyelek az Orbán-kormányban

Két jó barát, mantrázzuk a mondást Magyarországról és Lengyelországról, de van legalább két ügy, amit Varsóban nem igazán értenek, ha az Orbán-kormányról van szó. A Heti Válasznak adott exkluzív interjújában Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter magyarázza el, hogy mivel és miért van gondjuk.

Kormánypárti abszurd: Semjén Zsolt hazaárulózza Navracsics Tibort

Váratlan nézeteltérés alakult ki a Fideszben: egyesek sátánoznak, mások eltartják maguktól a „Soros-tervet”. Azonban a valódi veszély nem a pénzember felől, hanem belülről fenyegeti Európát – egy konzervatív kiáltvány szerint eltűnik a kultúránk, ha nem születnek gyerekek. A csütörtöki Heti Válasz címlapsztorija.

Kezdhetünk búcsúzni több jól ismert légitársaságtól

Nem kis részben a dolgozók kifacsarásán alapuló humánpolitika okozta a Ryanair botrányos járattörlési hullámát, de a vállalat némi fizetésemeléssel kezelheti a belső feszültségeket. Közben kezdhetünk búcsúzni több jól ismert légitársaságtól is. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Mi történt az EAST ’56-os dalával?

Rosszulesett a zenekarnak, hogy az ’56-os forradalom tavalyi évfordulóján nem az EAST legendás dalát és klipjét vették elő, de megértik. Móczán Péter basszusgitárost, az együttes alapítóját, vezetőjét az október 23-i életműkoncertjük előtt kérdeztük. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.