Így készült az MSZP volt képviselője a százmilliók eltűntetésére

/ 2016.03.04., péntek 13:41 / Hírforrás: Válasz.hu

Különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt vádat emeltek pénteken Simon Gábor volt szocialista országgyűlési képviselő ellen - jelentette be a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője sajtótájékoztatón, Budapesten.

Keresztes Imre ismertette: a főügyészség letöltendő börtönbüntetés kiszabását indítványozza az egykori politikusra, akit hamis magánokirat nyolc rendbeli felhasználásának vétségével, valamint felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítással is vádolnak. Mellékbüntetésként pénzbüntetést és közügyektől eltiltást kért a vádhatóság.

A főügyész a költségvetési csalásról azt mondta: Simon Gábor ismeretlen forrásból 267 millió forint bevételt szerzett, ami után nem tett eleget a személyi jövedelemadóra és az egészségügyi hozzájárulásra vonatkozó fizetési kötelezettségének, ezzel 120 millió forint vagyoni hátrányt okozott a költségvetésnek. Hamis magánokirat felhasználásának vétségével azért vádolják a politikust, mert 2008 és 2012 közötti adóbevallásaiban és képviselői vagyonnyilatkozataiban kizárólag a képviselői tisztségéből, valamint államtitkári megbízatásából származó jövedelmeit tüntette fel, ezeket az ismeretlen forrásból származó jövedelmeket nem. 

Az ügynek van egy másodrendű vádlottja is. A főügyész azt mondta róla, hogy felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettével vádolják és pénzbüntetést indítványoznak vele szemben. A vád szerint ugyanis egy kimutathatóan hamis adatokat tartalmazó útlevelet készíttetett és azzal egy kereskedelmi bankban eljárt. Keresztes Imre elmondta: az ügyészség kiterjedt vagyonkutatást folytatott, de az említett jövedelmek forrása ismeretlen maradt. A főügyészség külföldi hatóságokhoz fordult jogsegélykérelemmel egy svájci és több osztrák bankszámla ügyében. Segítséget nyújtottak a nyomozáshoz a házkutatáson lefoglalt adatok és egy magyarországi pénzintézetben történt befizetés is - sorolta. Hozzátette: a vagyonkutatás nem igazolta azokat a vádlotti nyilatkozatokat, amelyek szerint a fel nem tüntetett jövedelem ingatlaneladásból, cégeladásból, megtakarításból származik.

A főügyész ismertetése szerint a jogsegélykérelmek esetében csak részben jártak sikerrel, a svájci bankszámla esetében például nem tudták megállapítani, hogy mikor, milyen megjegyzéssel, milyen összegek kerültek rá, így bizonyíték értékű adathoz nem jutottak. 

Felidézte: már a gyanúsításkor történt ideiglenes zár alá vétel. Amikor azonban Simon Gábor befizette az államkasszát ért hátránnyal arányos összeget, a zár alá vételt megszüntették. Beszélt arról is, hogy számos olyan iratot foglaltak le, amelyek pénzeszközök eredetének igazolására utalnak. Ezek ugyan a főügyész szerint nem bizonyítékok, de konkrétumot tartalmaznak arra, hogy miként tervezték igazolni a pénzösszegek forrását. Példaként említette, hogy találtak egy emlékeztető összefoglalónak elnevezett iratot, amelyet "legendának" nevezett. Ez az emlékeztető - amelyet nem a vádlott készített - visszautal egyebek mellett arra, hogy 2006-ban kerülhettek a svájci bankba olyan pénzösszegek, amelyeket készpénzben, befektetési céllal adhattak át Magyarországon. Az emlékeztetőhöz tartozik olyan dokumentum is, amely a svájci és az osztrák számlák egyesítésének tervéről szól. Találtak egy kommunikációs tervet is, amely "hasznos tanácsokat tartalmaz (...) például alaptalan információ kiszivárogtatására is". A dokumentumból idézte az alábbiakat is: "nem kell semmit túlmagyarázni és nem kell mindenre emlékezni", "kerülni kell az olyan hivatalos helyeket, ahol nyilatkozatra ösztönöznék". 

Azt mondta: korlátlan enyhítést tesz lehetővé a hátrány megtérítése, de ezt a bíróság lehetősége mérlegelni. Hozzátette: az ügyészség szerint az ügy tárgyi súlya indokolttá teszi a letöltendő szabadságvesztést. A bissau-guineai útlevélre vonatkozó kérdésre válaszolva azt mondta: a vád felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítás, amely egy nem valós személy részére kiállított útlevéllel függ össze. 

Arra a kérdésre, hogy más országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatai miatt miért nem indít eljárást a főügyészség, Keresztes Imre azt mondta: ebben az eljárásban teljesen egyértelmű, hogy a volt országgyűlési képviselő szándékosan nem tüntette fel vagyonnyilatkozataiban a vádbeli vagyonelemeket. Minden más esetben, ha feljelentés érkezik, azt elbírálják és megindokolják döntésüket - tette hozzá. 

Arra a kérdésre, vizsgálták-e a korrupció lehetőségét, vagyis azt, hogy az ismeretlen forrásból származó jövedelem fejében Simon Gábor tett-e bármit képviselőként, a főügyész azt mondta: semmi ilyen konkrét nyomra nem bukkantak.

 Szintén kérdésekre válaszolva azt mondta: nem találták bizonyítékát annak, hogy pártpénzekről lenne szó, és más politikusok érintettsége sem merült fel.  Simon Gábor kényszerintézkedésével kapcsolatban azt mondta: első fokon megszüntette a bíróság a lakhelyelhagyási tilalmat, de az ügyészség fellebbezett, a másodfokú bíróság végzését pedig még nem kapták meg. 

Simon Gáborról, az MSZP volt elnökhelyetteséről 2014 február elején derült ki, hogy több százmillió forintot tart egy bécsi számlán, és azt nem tüntette fel vagyonnyilatkozataiban. Később az is nyilvánosságra került, hogy egy bissau-guineai útlevéllel Magyarországon is nyitottak számlát, amelyen szintén milliók vannak.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Különleges Arany-estek

Három fővárosi színház is különleges programot kínál az Arany-emlékévben: a Katona félmaratont rendez, a Radnóti Színarany, az Örkény Aranyozás címmel tart előadást.

„Habony szegény fiú volt akkoriban, néha nálunk aludt a kanapén”

Ötven évet kellett várnia, mire filmet készíthetett az egykor a szovjet katonák által elkövetett nemi erőszakokról. Mészáros Márta rendező a héten mozikba kerülő Aurora Borealis – Északi fény történelmi hátteréről és rendkívül különös keletkezéséről. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Bizonyíték: a szovjet katonák tömegesen erőszakoltak meg nőket

Hogyan lett Magyarországon ’48-ra annyi kommunista, hogy átvehették a hatalmat? Miként győzött vidéken harcok nélkül a forradalom? Hogyan kerültek kulcsszerepbe a „kommunistamentők”? Miért akasztották fel őket utóbb? Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottság elnöke 1956-ról. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Ezt nem értik a lengyelek az Orbán-kormányban

Két jó barát, mantrázzuk a mondást Magyarországról és Lengyelországról, de van legalább két ügy, amit Varsóban nem igazán értenek, ha az Orbán-kormányról van szó. A Heti Válasznak adott exkluzív interjújában Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter magyarázza el, hogy mivel és miért van gondjuk.

Kormánypárti abszurd: Semjén Zsolt hazaárulózza Navracsics Tibort

Váratlan nézeteltérés alakult ki a Fideszben: egyesek sátánoznak, mások eltartják maguktól a „Soros-tervet”. Azonban a valódi veszély nem a pénzember felől, hanem belülről fenyegeti Európát – egy konzervatív kiáltvány szerint eltűnik a kultúránk, ha nem születnek gyerekek. A csütörtöki Heti Válasz címlapsztorija.

Kezdhetünk búcsúzni több jól ismert légitársaságtól

Nem kis részben a dolgozók kifacsarásán alapuló humánpolitika okozta a Ryanair botrányos járattörlési hullámát, de a vállalat némi fizetésemeléssel kezelheti a belső feszültségeket. Közben kezdhetünk búcsúzni több jól ismert légitársaságtól is. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Mi történt az EAST ’56-os dalával?

Rosszulesett a zenekarnak, hogy az ’56-os forradalom tavalyi évfordulóján nem az EAST legendás dalát és klipjét vették elő, de megértik. Móczán Péter basszusgitárost, az együttes alapítóját, vezetőjét az október 23-i életműkoncertjük előtt kérdeztük. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.