Új őslényt fedeztek fel az iharkúti lelőhelyen

/ 2012.12.20., csütörtök 08:13 /
Új őslényt fedeztek fel az iharkúti lelőhelyen

Új, eddig le nem írt őslényfajról szóló cikk jelent meg tegnap a tekintélyes amerikai PLoS ONE folyóiratban. A lény igazi érdekessége, hogy Magyarországon, a ma már világszerte híres iharkúri lelőhelyen bukkantak rá!

Makádi László cikke egy új moszaszauruszról, vagyis egy valaha élt 6 méteres vízi ragadozó hüllőről szól, amely az első bizonyíték arra, hogy a csoport az édesvízhez is alkalmazkodott. Az új faj leletei, rekonstrukciója már látható a Magyar Természettudományi Múzeum kiállításában. A szenzációs leletről a cikk egyik szerzőjét, Makádi László, paleontológust, a Magyar Természettudományi Múzeum Őslénytani és Földtani Tárának, illetve az MTA-ELTE Lendület Dinoszaurusz Kutatócsoportjának a munkatársát kérdeztük.

Ilyen lehetett a Pannoniasaurus (Pecsics Tibor grafikája)

Hol, ki és mikor bukkant a leletre? .

Az első leletre már 1999-ben az ajkai kőszénbányák meddőjén rábukkantunk, az iharkúti lelőhely 2000-es felfedezése után került elő egyre több maradvány. Azóta folyamatosan kerülnek elő újabb töredékek.

Mi került elő pontosan ebből a lényből?

Ismert az állat több koponyaeleme, megtaláltuk az alsó állkapcsának összes csontját, előkerültek a csigolyái, a gerincoszlop minden része, bordái, a medencecsontja, illetve a felkarcsontjának két vége.

Mit kell tudnunk az iharkúti lelőhelyről? Miért éppen onnan kerülnek elő ezek a fontos leletek?

Az iharkúti lelőhelyen az egykori bauxit-külfejtés nagyjából 60 méter vastagságban tár fel olyan kőzeteket, amelynek rétegei szárazföldön, folyóvízi környezetben rakódtak le, mégpedig kb. 85 millió éve, a késő-kréta időszakban. Ezek az üledékek egy ártéren alakultak ki. Az első gerinces maradványok 2000-ben kerültek elő innen, azóta több ezer csontmaradványra bukkantunk. Ezek között 30 különböző gerinces faj, halak, kétéltűek, gyíkok (mint a moszaszaurusz is), teknősök, krokodilok, repülő hüllők, dinoszauruszok és madarak maradványait azonosították. Emellett növénymaradványok, levéllenyomatok, szénült fatörzsek is ismertek innen.

Hogy nézhetett ki ez az állat? Új fajnak tekinthető?

A Pannoniasaurus a moszaszauruszok közé tartozik (nem dinoszaurusz). A moszaszauruszok a késő-kréta kori tengerek csúcsragadozói voltak, a gyíkok közé tartoznak, és nagyjából úgy néztek ki mint egy nagy varánusz, uszonyokkal és oldalról lapított farokkal. A Pannoniasaurus hasonlóan nézhetett ki, de a leletek alapján azt gondoljuk, hogy a fejlettebb moszaszauruszokkal szemben, és a primitívebbekhez hasonlóan ennek az állatnak még nem módosultak uszonyokká a lábai. Tengeri rokonai elérték a 15 méteres hosszt is, a Pannoniasaurus legnagyobb példányai 6 méteresek voltak. A Pannoniasaurus új nem, ezen belül Pannoniasaurus inexpectatus a faj neve, mely természetesen így szintén új.

Lehet következtetni a leletből az állat életmódjára?

Egyes koponyaelemek alapján azt gondoljuk, hogy az állat orra viszonylag lapos lehetett mint egy krokodilé, és esetleg hasonlóan is vadászhatott, bár a fogai viszonylag kicsik, amelek prédaként inkább kisebb táplálékot, főként halakat, teknősöket valószínűsítenek. A gerincoszlop, a medence, továbbá a végtagok ősi bélyegei arra utalhatnak, hogy az állat a sekély vízben a végtagjaival segíteni tudta a mozgást, nem csak a farkával úszott.

Mikor találtak Magyarországon utoljára új őslényfajt?

Szerintem naponta írnak le új fosszilis fajokat: mikroszkopikus egysejtűeket, gerincteleneket, csigákat, kagylókat, növényeket vagy akár emlősöket. Az iharkúti lelőhelyről, és ezzel a mezozoikumból utoljára Ősi Attila és kollégáim idén írták le a Mochlodon vorosi dinoszauruszt.

Melyik amerikai folyóiratban jelent meg a cikk? Mennyire mértékadó ez a kiadvány?

A PLoS ONE nevűben jelent meg, ami egész jónak számít, de természetesen nem vetekszik a Nature-rel. A cikket hárman írtuk: az első szerző én vagyok, a második Michael Caldwell kanadai kollégám, a harmadik pedig Ősi Attila.

Mi a tudományos jelentősége a leletnek?

Egyrészt az, hogy ez az első édesvízi moszaszaurusz, másrészt egy új alcsaládot is leírtunk a cikkben, amelybe a Pannoniasaurus tartozik három másik, tengeri üledékből ismert moszaszaurusszal együtt.

 


Az Ősi Attila paleontológus által vezetett iharkúti kutatásokat jelenleg főként az OTKA és az MTA Lendület programja támogatja.

Rosta

Sümegi Noémi

Találkozunk 2016-ban!

Különleges Arany-estek

Három fővárosi színház is különleges programot kínál az Arany-emlékévben: a Katona félmaratont rendez, a Radnóti Színarany, az Örkény Aranyozás címmel tart előadást.

Kezdhetünk búcsúzni több jól ismert légitársaságtól

Nem kis részben a dolgozók kifacsarásán alapuló humánpolitika okozta a Ryanair botrányos járattörlési hullámát, de a vállalat némi fizetésemeléssel kezelheti a belső feszültségeket. Közben kezdhetünk búcsúzni több jól ismert légitársaságtól is. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Mi történt az EAST ’56-os dalával?

Rosszulesett a zenekarnak, hogy az ’56-os forradalom tavalyi évfordulóján nem az EAST legendás dalát és klipjét vették elő, de megértik. Móczán Péter basszusgitárost, az együttes alapítóját, vezetőjét az október 23-i életműkoncertjük előtt kérdeztük. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Bizonyíték: a szovjet katonák tömegesen erőszakoltak meg nőket

Hogyan lett Magyarországon ’48-ra annyi kommunista, hogy átvehették a hatalmat? Miként győzött vidéken harcok nélkül a forradalom? Hogyan kerültek kulcsszerepbe a „kommunistamentők”? Miért akasztották fel őket utóbb? Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottság elnöke 1956-ról. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

A halál völgyében: miért bukik el tízből kilenc startup?

Divatba jöttek a startupok Magyarországon, de tízből kilenc induló vállalkozás elbukik, és lassan nő a sikersztorik száma. Ezen változtatna a Telenor gyorsítóprogramja, melynek két mentorától kérdeztük, mik a leggyakoribb buktatók.

Fekete György utódja: „Ide ne hozzon senki pártpolitikát!”

Karmester vagyok, és az is maradok, nem lettem politikus attól, hogy MMA-elnöknek választottak – mondja Vashegyi György, aki november elejétől három évig vezeti a köztestületet. Az új elnökkel minőségről, ízlésdiktatúráról és az együttműködés hiányáról is beszélgettünk a friss Heti Válaszban.