valasz.hu/itthon/tovabbra-is-david-ibolya-az-mdf-elnoke-23213

http://valasz.hu/itthon/tovabbra-is-david-ibolya-az-mdf-elnoke-23213

Új őslényt fedeztek fel az iharkúti lelőhelyen

/ 2012.12.20., csütörtök 08:13 /
Új őslényt fedeztek fel az iharkúti lelőhelyen

Új, eddig le nem írt őslényfajról szóló cikk jelent meg tegnap a tekintélyes amerikai PLoS ONE folyóiratban. A lény igazi érdekessége, hogy Magyarországon, a ma már világszerte híres iharkúri lelőhelyen bukkantak rá!

Makádi László cikke egy új moszaszauruszról, vagyis egy valaha élt 6 méteres vízi ragadozó hüllőről szól, amely az első bizonyíték arra, hogy a csoport az édesvízhez is alkalmazkodott. Az új faj leletei, rekonstrukciója már látható a Magyar Természettudományi Múzeum kiállításában. A szenzációs leletről a cikk egyik szerzőjét, Makádi László, paleontológust, a Magyar Természettudományi Múzeum Őslénytani és Földtani Tárának, illetve az MTA-ELTE Lendület Dinoszaurusz Kutatócsoportjának a munkatársát kérdeztük.

Ilyen lehetett a Pannoniasaurus (Pecsics Tibor grafikája)

Hol, ki és mikor bukkant a leletre? .

Az első leletre már 1999-ben az ajkai kőszénbányák meddőjén rábukkantunk, az iharkúti lelőhely 2000-es felfedezése után került elő egyre több maradvány. Azóta folyamatosan kerülnek elő újabb töredékek.

Mi került elő pontosan ebből a lényből?

Ismert az állat több koponyaeleme, megtaláltuk az alsó állkapcsának összes csontját, előkerültek a csigolyái, a gerincoszlop minden része, bordái, a medencecsontja, illetve a felkarcsontjának két vége.

Mit kell tudnunk az iharkúti lelőhelyről? Miért éppen onnan kerülnek elő ezek a fontos leletek?

Az iharkúti lelőhelyen az egykori bauxit-külfejtés nagyjából 60 méter vastagságban tár fel olyan kőzeteket, amelynek rétegei szárazföldön, folyóvízi környezetben rakódtak le, mégpedig kb. 85 millió éve, a késő-kréta időszakban. Ezek az üledékek egy ártéren alakultak ki. Az első gerinces maradványok 2000-ben kerültek elő innen, azóta több ezer csontmaradványra bukkantunk. Ezek között 30 különböző gerinces faj, halak, kétéltűek, gyíkok (mint a moszaszaurusz is), teknősök, krokodilok, repülő hüllők, dinoszauruszok és madarak maradványait azonosították. Emellett növénymaradványok, levéllenyomatok, szénült fatörzsek is ismertek innen.

Hogy nézhetett ki ez az állat? Új fajnak tekinthető?

A Pannoniasaurus a moszaszauruszok közé tartozik (nem dinoszaurusz). A moszaszauruszok a késő-kréta kori tengerek csúcsragadozói voltak, a gyíkok közé tartoznak, és nagyjából úgy néztek ki mint egy nagy varánusz, uszonyokkal és oldalról lapított farokkal. A Pannoniasaurus hasonlóan nézhetett ki, de a leletek alapján azt gondoljuk, hogy a fejlettebb moszaszauruszokkal szemben, és a primitívebbekhez hasonlóan ennek az állatnak még nem módosultak uszonyokká a lábai. Tengeri rokonai elérték a 15 méteres hosszt is, a Pannoniasaurus legnagyobb példányai 6 méteresek voltak. A Pannoniasaurus új nem, ezen belül Pannoniasaurus inexpectatus a faj neve, mely természetesen így szintén új.

Lehet következtetni a leletből az állat életmódjára?

Egyes koponyaelemek alapján azt gondoljuk, hogy az állat orra viszonylag lapos lehetett mint egy krokodilé, és esetleg hasonlóan is vadászhatott, bár a fogai viszonylag kicsik, amelek prédaként inkább kisebb táplálékot, főként halakat, teknősöket valószínűsítenek. A gerincoszlop, a medence, továbbá a végtagok ősi bélyegei arra utalhatnak, hogy az állat a sekély vízben a végtagjaival segíteni tudta a mozgást, nem csak a farkával úszott.

Mikor találtak Magyarországon utoljára új őslényfajt?

Szerintem naponta írnak le új fosszilis fajokat: mikroszkopikus egysejtűeket, gerincteleneket, csigákat, kagylókat, növényeket vagy akár emlősöket. Az iharkúti lelőhelyről, és ezzel a mezozoikumból utoljára Ősi Attila és kollégáim idén írták le a Mochlodon vorosi dinoszauruszt.

Melyik amerikai folyóiratban jelent meg a cikk? Mennyire mértékadó ez a kiadvány?

A PLoS ONE nevűben jelent meg, ami egész jónak számít, de természetesen nem vetekszik a Nature-rel. A cikket hárman írtuk: az első szerző én vagyok, a második Michael Caldwell kanadai kollégám, a harmadik pedig Ősi Attila.

Mi a tudományos jelentősége a leletnek?

Egyrészt az, hogy ez az első édesvízi moszaszaurusz, másrészt egy új alcsaládot is leírtunk a cikkben, amelybe a Pannoniasaurus tartozik három másik, tengeri üledékből ismert moszaszaurusszal együtt.

 


Az Ősi Attila paleontológus által vezetett iharkúti kutatásokat jelenleg főként az OTKA és az MTA Lendület programja támogatja.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Trumpra figyel a világ

Gyász Manchesterben, elégedetlenség és káosz Dél-Amerikában, Trump első elnöki útja -ez volt a hét képekben.

Bemutatjuk a Heti Válasz legidősebb olvasóját!

A hét e heti embere annyira szubjektív választás, hogy magyarázatra szorul. Pottyondy Zsófia május 18-án töltötte be a 104. életévét. Ő a Heti Válasz legrégebben fiatal előfizetője.

 „Már meg mer szólalni a műszaki értelmiség is”

A mérnökök sokáig féltek, hogy rájuk sütik a politizálás bélyegét, de ez változóban van – mondja Barsiné Pataky Etelka, a Magyar Mérnöki Kamara leköszönő elnöke, akit korrupcióról és a lefújt olimpiáról is kérdeztünk. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Szenzáció: eddig nem ismert Lechner-épületeket azonosítottak

A magyar építészettörténet legizgalmasabb alakjáról számos mű látott már napvilágot. A frissen megjelent Lechner összes című pompás kötet szerzői nem érték be a korábbi eredmények számbavételével, van olyan épület, amit először ők azonosítottak. Részletek a friss Heti Válaszban.