Ilyen az emlékművek sorsa

/ 2012.03.14., szerda 17:14 /

Tudomásul veszi Károlyi Mihály emlékművének áthelyezését a szobor alkotója, a 89 évesen is aktív Varga Imre. A szobrász szerint a Kossuth tér átalakítása esztétikai szempontból akár előnyös is lehet, mivel a régi Kossuth-emlékmű értékesebb alkotás a mostaninál.

- Mit szól ahhoz, hogy Károlyi Mihályról készített szobrát eltávolíthatják a Kossuth térről?

- Ez a hír legfeljebb akkor rázna meg, ha Sir Laurence Olivier-t bíróság elé állítanák a gyilkosságokért, amiket III. Richárd angol királyként a színpadon elkövetett. Erről nem is szeretnék többet mondani, nincsenek limonádéillúzióim.

- Nem hiszem, hogy hidegen hagyná az eset.

- Életművem két-háromszáz szoborból áll, ebből harminc olyan helyen, hogy bizonyára nem fogják pártutasításra áthelyezni őket; a római magyar kápolnában, Párizsban, Londonban, Brüsszelben, Antwerpenben és így tovább.

- Károlyit sokan Trianon fő felelősének tartják, olyan embernek, akinek a szobra nem maradhat a nemzet főterén. Mit gondol róla?

- Érdemes szétválasztani a művészi feladatot és a feladatban rejlő személyhez való viszonyt. A feladat számomra szent, és a legjobb tudásom szerint próbálom megoldani. A közvéleményben rengeteg félreértés él Károlyi szerepével kapcsolatban, és e félreértések többsége az ismerethiányból adódik. De mindez most nem fontos. Sokkal jobban szeretem a hazámat annál, hogy belháborút indítsak, mert az egyik emlékművemet áthelyezik.

- Az áthelyezés nem teszi tönkre a művet?


- Nem, bár a szobrot erre a helyszínre komponáltam, látványának szerves része a Duna-part panorámája. Károlyi Mihály feje fölött megszakad az ív, ami utal az arisztokrata származás és a köztársasági elnöki szerep közötti konfliktusra, valamint Károlyi kudarcos, egésszé soha össze nem érő politikusi pályájára. A törött ív vizuális kapcsolatot teremt a Parlament neogótikus épületével, és befoglalja az emlékmű látványába a túlparti palotasort, melynek épületei között a Károlyi családnak is volt egykor háza.

- Szülővárosa, Siófok jobboldali vezetésű önkormányzata jelezte, hogy befogadná a szobrot, mely az ön emlékmúzeumában kapna helyet. Így jó helyre kerül Károlyi?

- Igen - én fogom kiválasztani a helyét. Nagyon hálás vagyok Balázs Árpád polgármesternek az ajánlatért.

- Az egykori megrendelőknek, vagyis a Kádár-kor párt- és állami vezetőinek tetszett a szobor?


- Az első szemrehányást a pártközpont egyik ifjú hivatalnokától kaptam, aki kifogásolta, hogy nem a fiatal Károlyit ábrázoltam. Azt a Károlyit, aki provokatív, krakéler, kötekedő figura volt. Ha valaki sandán nézett rá, párbajra hívta. Ez a Károlyi nekem még feladatként sem tetszett. A köztársasági elnökké lett Károlyi viszont végigjárta a poklot. Megtanult nyitott szájpadlással élni, szónok lett beszédkészség nélkül, és a háborúellenes ellenzék vezetőjévé vált. Aki szerette Károlyit, a hibáival együtt szerette - bottal, csámpásan, beesett szájjal. Megformáltam tehát azt a Károlyit, aki szerintem hiteles, és akire érdemes emlékezni.

- Ön találkozott Károlyi özvegyével, Andrássy Katinkával, a "vörös grófnővel". Neki hogy tetszett ez a nem túl hízelgő ábrázolás?

- Katinkától fényképeket és direktívákat kaptam a szoborhoz. Egyszer eljött a műterembe, hogy megnézze a gipszmintát, és kiderült, hogy nincs megelégedve. Odarendelte a fél kormányt, jelen volt Aczél György, a miniszterelnök és a pártvezetők. "Az én férjem egy dalia volt" - jelentette ki. "Soha nem viselt ilyen kispolgári díszzsebkendőt, és monoklit is csak azért hordott, mert rosszul látott, nem azért, mert gróf volt." Erre megmutattam a tőle kapott fényképet, amelyen Károlyi hosszan kilógó díszzsebkendőt viselt. Végül Aczél simította el a konfliktust: a díszzsebkendő maradhatott, a monoklit viszont szemüvegre cseréltem. Két évvel később odalépett hozzám az özvegy egy fogadáson, és így szólt: "Értesültem róla, hogy a férjem szobrát Európa egyik legjobb emlékművének tartják."

- Önnek bontották már le politikai okokból az alkotását - az egykor a Vérmezőn álló tanácsköztársasági emlékmű alig öt évvel a felavatása után a szoborparkba került.

- Valóban, de a tanácsköztársasági emlékművet tönkretették, és csak a roncsai kerültek a szoborparkba, Károlyi szobrát viszont ilyen veszély nem fenyegeti. A sors iróniája, hogy pont ezzel az alkotással bánt el ilyen mostohán a történelem, ugyanis kritikai emlékmű volt: mindent belesűrítettem, ami negatívum Kun Bélával kapcsolatban felmerülhetett. Nem szándékolatlan, hogy Kun Béla igen csúf emberként van ábrázolva rajta, és a kezében kalapot tart, amivel búcsút int Magyarországnak. A lámpaoszlop utalás az akasztásra, Kun későbbi végzetére. A mellékalakok között szerepelnek az áldozatai, az esernyős polgárok és három ukrán tiszt, akiket ő küldött a halálba. Akik az emlékművet tönkretették, valószínűleg nem értették meg a szimbólumvilágát. Előfordul az ilyesmi. Végső soron mindegyik emlékmű azzá válik, amilyen gondolatok fűződnek hozzá. A művésznek a befogadó és az alkotás között zajló folyamatra már nincs ráhatása.

- A Kossuth téren az 1944-es állapotok visszaállítása a cél. Ön még emlékezhet a tér egykori arculatára. Szebb volt akkoriban a tér?

- Horvay János eredeti Kossuth-szoborcsoportja értékesebb alkotás volt, mint a mai emlékmű. Rákosi ezt azzal az ostoba indokkal bontatta le, hogy az 1848-as kormány miniszterei mind szomorúnak tűnnek rajta, márpedig ez "vidám Magyarország". Uram atyám, vidám Magyarország 1950-ben! Járta egyébként egy vicc a régi szoborról, azt mondták az emberek, hogy kilenc miniszter keres egy tárcát, mivel mindegyik alak tekintete lefelé irányult. De ettől még kiváló emlékmű volt. A mostanival a legnagyobb baj, hogy gyenge, sematikus alkotás, amit kilenc szobrász közösen készített. Olyat én még nem láttam, hogy kollektív alkotásból bármi jó született volna.



Hogy kerül a térre a vörös gróf?

Az MSZMP Politikai Bizottsága 1974. április 9-én döntött arról, hogy Károlyi Mihály születésének századik évfordulóján felállítják Varga Imre szobrát a Kossuth téren. Az északi parkrészlet harminc éve, Tisza István emlékművének ledöntése óta üresen állt.

A helyszínválasztást nem magyarázza, de tény, hogy Károlyi életének fontosabb fordulópontjai a Kossuth térhez kötődtek. A legismertebb epizód a köztársaság kikiáltása volt 1918. november 16-án. Az őszirózsás forradalom vezére az Országház lépcsőjén állva jelentette be az államforma megváltoztatását a sokezres tömegnek. Ez a pillanat Károlyi pályafutásának csúcspontja, amit gyors bukás, majd negyedszázadon át tartó száműzetés követett. 1946 májusában Nagy Ferenc kisgazda miniszterelnök ismét a Kossuth téren - a magyar politikai élet "nagy öregjeként" - fogadta az emigrációból hazatérő Károlyit. Az idős politikus három évvel később ismét emigrált. Károlyi Franciaországban halt meg 1955-ben. Holttestét 1962-ben hazahozták, és állami temetést rendeztek a tiszteletére. A koporsót a Kossuth téren ravatalozták fel.

Gerő András, a tér történetének kutatója szerint a szobor elhelyezése beleillett a "'70-es évekre már működő népfrontos politikába, melyet az 1956 utáni kommunista rendszer - 1956 tanulságait részben hasznosító - vezetője, Kádár János így fogalmazott meg: aki nincs ellenünk, az velünk van. Ezt a megközelítést részben a halottakra is kiterjesztették. [...] A halottak - vélték - hitelesítenek." Egy másik népszerű halott, József Attila szobra hasonló megfontolásból került a déli homlokzat előtti parkba 1980-ban.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.