Ilyen üzlet nincs, és mégis van – ráadásul Budapesten!

/ 2015.05.06., szerda 15:20 /
Bartók Béla út 15/b

Bartók Béla út 15/b

Tudják, mi van a képen? Annyit segítek, hogy a Gellérthegy lábánál, a XI. kerületi Bartók Béla úton járunk (a 15/b szám előtt). Nem, nem egy félkész szolárium bejáratát látják, amelyre most készülnek felmatricázni, hogy „új csövek, egészséges barnulás”. Ez itt egy kézműves pékség, pontosabban Pékműhely. Hogy egyáltalán tudok róla, azt ennek a blognak köszönhetem. A bolt nemrég nyitott, és egyebek mellett arról híres, hogy nincs cégére. Mielőtt valamely lehetetlenül szűk nadrágban mozgó marketinges elkezdené magyarázni, hogy a modern brandépítés alapja a minimalista dizájn, tehát szó sincs csodáról, gyorsan szögezzük le: az üzletek 99,99 százalékán van valamiféle márkajelzés, hisz’ minden boltos ki akar tűnni az utca sűrűjéből. A főpéket ráadásul úgy hívják, hogy Józsi. Nem Yozsee vagy YOLO Józsi, hanem Józsi.

Mivel nem akartam elhinni, hogy ilyen egy trendi pékség, beöltöztem adóellenőrbe és hírszerzőbe oltott fogyasztóvédőnek, hogy leleplezzem ezt az egész kócerájt. Bementem. Állt a sor. Értik? Ötperces sor állt egy olyan üzletben, ami kívülről nézve nincs is. Kinéztem a legolcsóbbnak látszó péksüteményt, és próbáltam havernak tűnni, hátha nem adnak számlát. De adtak. Ez állt rajta: Pékműhely Kft., satöbbi, satöbbi. Minden szabályos. Mellettem egy egyéves formájú fiúcska cuppogott, az eladónő meg ránézett, és megkérdezte: „Kérsz-e vizet, kiscsillag?”. Na, itt még „emberi humánum” is van, gondoltam. Aztán ott volt Józsi, a pék, akit arról szándékoztam faggatni – továbbra is inkognitóban –, mivel bizonyítja, hogy kenyerei mentesek az emulgeátoroktól, oxidálószerektől, enzimpreparátumoktól és keményítőszármazékoktól. Ezt az élelmiszerbiztonságban utazó énem kérdezte volna, mert szeretek hosszasan beszélni az adalékanyagok allergiát és ilyen-olyan intoleranciát okozó hatásáról. Ám mivel egy hölgy előttem éppen ilyesmiről csacsogott Józsival, és láttam, hogy a pék öntudatos stílusban tudatja, ő efféle ajzószereket nem használ, ezért különleges a boltja, inkább kiosontam.

Ez a Pékműhely egyébként már a második. Az első, a Batthyány utcai annyiban különbözik Bartókon lévőtől, hogy ott van egy visszafogott cégtábla: „Pékműhely – anno 2010”. Szintén nem titok, hogy ugyanez a pék Józsi, aki egyébként szociológus, Kedveskrém néven fagylaltozót is működtet. Sőt, az általam felbérelt magánnyomozó, aki én voltam, kiderítette, hogy Vajda Józsefnek van egy olyan kft.-je is, amelyik közlekedésbiztonsági rendszereket szállít, és 2009-ben még 300 milliós árbevétele volt. Aztán ahogy a főnök „bepékült”, úgy áldozott le a műszerkereskedésnek.

De mindez nem fontos. A fontos az, hogy próbáltam, próbáltam belekötni ebbe a cégér nélküli pékségbe, de nem ment. Sőt, ma már ott tartok, hogy csak az olyan pékségeknek engedném, hogy pékségnek hívják magukat, amelyek az alábbi hozzávalókkal is rendelkeznek: legalább egy élő pék, kelesztő-dagasztó eszközök, kemence/sütő, mérleg. A többi, kenyérrel kereskedő boltról pedig szedjék le a „pékség” táblát. Például azért, hogy a Józsi felrakhassa.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Különleges Arany-estek

Három fővárosi színház is különleges programot kínál az Arany-emlékévben: a Katona félmaratont rendez, a Radnóti Színarany, az Örkény Aranyozás címmel tart előadást.

„Habony szegény fiú volt akkoriban, néha nálunk aludt a kanapén”

Ötven évet kellett várnia, mire filmet készíthetett az egykor a szovjet katonák által elkövetett nemi erőszakokról. Mészáros Márta rendező a héten mozikba kerülő Aurora Borealis – Északi fény történelmi hátteréről és rendkívül különös keletkezéséről. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Bizonyíték: a szovjet katonák tömegesen erőszakoltak meg nőket

Hogyan lett Magyarországon ’48-ra annyi kommunista, hogy átvehették a hatalmat? Miként győzött vidéken harcok nélkül a forradalom? Hogyan kerültek kulcsszerepbe a „kommunistamentők”? Miért akasztották fel őket utóbb? Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottság elnöke 1956-ról. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Ezt nem értik a lengyelek az Orbán-kormányban

Két jó barát, mantrázzuk a mondást Magyarországról és Lengyelországról, de van legalább két ügy, amit Varsóban nem igazán értenek, ha az Orbán-kormányról van szó. A Heti Válasznak adott exkluzív interjújában Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter magyarázza el, hogy mivel és miért van gondjuk.

Kormánypárti abszurd: Semjén Zsolt hazaárulózza Navracsics Tibort

Váratlan nézeteltérés alakult ki a Fideszben: egyesek sátánoznak, mások eltartják maguktól a „Soros-tervet”. Azonban a valódi veszély nem a pénzember felől, hanem belülről fenyegeti Európát – egy konzervatív kiáltvány szerint eltűnik a kultúránk, ha nem születnek gyerekek. A csütörtöki Heti Válasz címlapsztorija.

Kezdhetünk búcsúzni több jól ismert légitársaságtól

Nem kis részben a dolgozók kifacsarásán alapuló humánpolitika okozta a Ryanair botrányos járattörlési hullámát, de a vállalat némi fizetésemeléssel kezelheti a belső feszültségeket. Közben kezdhetünk búcsúzni több jól ismert légitársaságtól is. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Mi történt az EAST ’56-os dalával?

Rosszulesett a zenekarnak, hogy az ’56-os forradalom tavalyi évfordulóján nem az EAST legendás dalát és klipjét vették elő, de megértik. Móczán Péter basszusgitárost, az együttes alapítóját, vezetőjét az október 23-i életműkoncertjük előtt kérdeztük. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.