Íme, a Bajnai-csomag: tényleg fájni fog!
Idén a tervezett 23 helyett 25 százalékra nőne az áfa felső kulcsa, de belépne egy 18 százalékos, kedvezményes kulcs. Megszűnik a 13. havi nyugdíj és a 13. havi fizetés. A következő két évben csökkentik, majd fokozatosan kivezetik a gáz- és távhőár-kompenzációt - néhány pont a ma elfogadott Bajnai-csomagból.
A kormány tervei szerint az idén az áfa-kulcs 25 százalékra nő, de létrejön egy új, 18 százalékos kedvezményes kulcs, amelybe a tej, tejtermékek, kenyér, pékárú és a távhő tartozna. A jövedéki adó 2009-ben átlagosan 5-6 százalékkal emelkedne.
Idén a munkaadói járulékcsökkentés 5 százalékpontos lenne a minimálbér kétszereséig, illetve a személyi jövedelemadó alsó kulcsának sávhatárát 1,9 millió forintig tolnák ki. A kormány által tervezett megszorítások a februári csomaggal együtt idén 400 milliárd, jövőre 900 milliárd forintot tesznek ki.
A magyar gazdaság visszaesése a vártnál magasabb 5,5 - 6 százalékos lehet.
Bajnai Gordon szerint a válságkezelő program - amely a cselekvés, a kilábalás és a növekedés programja - lemondást, szolidaritást kér mindenkitől, de ennek eredményeként az ország talpra állhat és megerősödhet. Hozzátette: a program lemondást kér a nyugdíjasoktól, akik nem kapnak 13. havi nyugdíjat, a családoktól, mert a következő két évben nem emelkedik a családi pótlék, az emberektől, mert tovább kell dolgozniuk és az államtól, mert vissza kell fognia a kiadásait. A program szolidaritást kér a vagyonosoktól, hogy egy ideig adózzanak többet - közölte.
A magánszemélyek különadóját 2010. december 31-ig megtartaná a Bajnai-kormány - derül ki az MTI birtokába került, a kormány által elfogadott válságkezelő csomagból. Jövőre 5 százalékponttal csökkenne munkáltatói járulék - a teljes jövedelemre. Megszűnne a tételes eho, illetve megtörténne az "összbruttósítás": az adóalapot a bruttó bér plusz járulékok tennék ki. Csökkennének 2010-ben az szja-kulcsok: 15-17, illetve 33-35 százalékra, az alsó sávhatár pedig 4-5 millió forint lenne.
Jövőre az "adóparadicsomba menekített jövedelmet és vagyont" bevonnák az adóalapba. 2010-ben vezetnék be az általános értékalapú ingatlandót.
Bajnai Gordon tárgyalna Nemzetközi Valutaalappal és az Európai Bizottsággal a válságkezelő programról. A miniszterelnök hangsúlyozta: a rövid távú intézkedések közt a pénzügyi rendszer stabilitása az egyik legfontosabb feladat. Mint mondta, a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Bizottság támogatásának fenntartása érdekében bemutatnák az új előrejelzést és azt, hogy a válságkezelő program megtartja az egyensúlyt, illetve olyan strukturális lépéseket tesz, amelyek ezt tovább javítják.
A táppénz 10 százalékponttal csökkenne, azaz a mai 70 százalékról 60 százalékra, a családi pótlék összegét 2 évre rögzítik, a jogosultsági korhatárt 23-ról 20 évre csökkentik. A gyes és a gyed időtartamát maximálnák, de ez a program akkor indulna, amikor párhuzamosan elkezdődik az óvoda-bölcsőde program is - mondta el Bajnai Gordon.
Idén július 1-től felfüggesztik az állami lakástámogatásokat, de ez az újonnan felvett hitelekre, támogatottakra vonatkozik - derült ki a kormányfő szavaiból. A következő két évben csökkentik, majd fokozatosan kivezetik a gáz- és távhőár-kompenzációt.
A kormány ebben a formában nem tudja fenntartani a közszféra 13 havi fizetését - szögezte le a kormányfő. A 2009-es nyugdíjkorrekciót átütemezik, a 2010-eset pedig hosszabb időre elhalasztják.
Hozzátette: idén már nem fizetik ki a 13. havi nyugdíj második felét, ami jövőre teljesen meg is szűnik.
Bajnai Gordon hangsúlyozta: azt szeretné, ha minden magyar polgár megértené, mi történne, ha nem hajtanák végre a válságkezelő programot.
Mint mondta, ha nem lépnek elég gyorsan, és elég nagyot, akkor Magyarország hosszú évekre tartós recesszióba kerülhet, lemarad a régió országaitól, egyre nagyobb lesz az adóssága, százezres nagyságrendben szűnhetnek meg munkahelyek, és veszélybe kerülhet a nyugdíjak, családtámogatások értékállósága is.
A kormány újra tárgyal a bankokkal a devizahitelesek ügyében - közölte Bajnai Gordon, aki úgy fogalmazott: azt szeretnék, hogy önhibáján kívül vagy méltatlanul ne kerüljön ki a házából egyetlen devizahitellel rendelkező ember sem, és mindenkinek legyen egy esélye.
Bajnai Gordon bejelentette az is: a következő napokban a kormány elkészít egy világos, átlátható intézkedési tervet, amelynek célja, hogy 3-4 százalékos legyen az elsődleges többlet 2010-re, teljesüljenek a maastrichti kritériumok és középtávon sikerüljön bevezetni az eurót.
Idén a munkaadói járulékcsökkentés 5 százalékpontos lenne a minimálbér kétszereséig, illetve a személyi jövedelemadó alsó kulcsának sávhatárát 1,9 millió forintig tolnák ki. A kormány által tervezett megszorítások a februári csomaggal együtt idén 400 milliárd, jövőre 900 milliárd forintot tesznek ki.
A magyar gazdaság visszaesése a vártnál magasabb 5,5 - 6 százalékos lehet.
Bajnai Gordon szerint a válságkezelő program - amely a cselekvés, a kilábalás és a növekedés programja - lemondást, szolidaritást kér mindenkitől, de ennek eredményeként az ország talpra állhat és megerősödhet. Hozzátette: a program lemondást kér a nyugdíjasoktól, akik nem kapnak 13. havi nyugdíjat, a családoktól, mert a következő két évben nem emelkedik a családi pótlék, az emberektől, mert tovább kell dolgozniuk és az államtól, mert vissza kell fognia a kiadásait. A program szolidaritást kér a vagyonosoktól, hogy egy ideig adózzanak többet - közölte.
A magánszemélyek különadóját 2010. december 31-ig megtartaná a Bajnai-kormány - derül ki az MTI birtokába került, a kormány által elfogadott válságkezelő csomagból. Jövőre 5 százalékponttal csökkenne munkáltatói járulék - a teljes jövedelemre. Megszűnne a tételes eho, illetve megtörténne az "összbruttósítás": az adóalapot a bruttó bér plusz járulékok tennék ki. Csökkennének 2010-ben az szja-kulcsok: 15-17, illetve 33-35 százalékra, az alsó sávhatár pedig 4-5 millió forint lenne.
Jövőre az "adóparadicsomba menekített jövedelmet és vagyont" bevonnák az adóalapba. 2010-ben vezetnék be az általános értékalapú ingatlandót.
Bajnai Gordon tárgyalna Nemzetközi Valutaalappal és az Európai Bizottsággal a válságkezelő programról. A miniszterelnök hangsúlyozta: a rövid távú intézkedések közt a pénzügyi rendszer stabilitása az egyik legfontosabb feladat. Mint mondta, a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Bizottság támogatásának fenntartása érdekében bemutatnák az új előrejelzést és azt, hogy a válságkezelő program megtartja az egyensúlyt, illetve olyan strukturális lépéseket tesz, amelyek ezt tovább javítják.
A táppénz 10 százalékponttal csökkenne, azaz a mai 70 százalékról 60 százalékra, a családi pótlék összegét 2 évre rögzítik, a jogosultsági korhatárt 23-ról 20 évre csökkentik. A gyes és a gyed időtartamát maximálnák, de ez a program akkor indulna, amikor párhuzamosan elkezdődik az óvoda-bölcsőde program is - mondta el Bajnai Gordon.
Idén július 1-től felfüggesztik az állami lakástámogatásokat, de ez az újonnan felvett hitelekre, támogatottakra vonatkozik - derült ki a kormányfő szavaiból. A következő két évben csökkentik, majd fokozatosan kivezetik a gáz- és távhőár-kompenzációt.
A kormány ebben a formában nem tudja fenntartani a közszféra 13 havi fizetését - szögezte le a kormányfő. A 2009-es nyugdíjkorrekciót átütemezik, a 2010-eset pedig hosszabb időre elhalasztják.
Hozzátette: idén már nem fizetik ki a 13. havi nyugdíj második felét, ami jövőre teljesen meg is szűnik.
Bajnai Gordon hangsúlyozta: azt szeretné, ha minden magyar polgár megértené, mi történne, ha nem hajtanák végre a válságkezelő programot.
Mint mondta, ha nem lépnek elég gyorsan, és elég nagyot, akkor Magyarország hosszú évekre tartós recesszióba kerülhet, lemarad a régió országaitól, egyre nagyobb lesz az adóssága, százezres nagyságrendben szűnhetnek meg munkahelyek, és veszélybe kerülhet a nyugdíjak, családtámogatások értékállósága is.
A kormány újra tárgyal a bankokkal a devizahitelesek ügyében - közölte Bajnai Gordon, aki úgy fogalmazott: azt szeretnék, hogy önhibáján kívül vagy méltatlanul ne kerüljön ki a házából egyetlen devizahitellel rendelkező ember sem, és mindenkinek legyen egy esélye.
Bajnai Gordon bejelentette az is: a következő napokban a kormány elkészít egy világos, átlátható intézkedési tervet, amelynek célja, hogy 3-4 százalékos legyen az elsődleges többlet 2010-re, teljesüljenek a maastrichti kritériumok és középtávon sikerüljön bevezetni az eurót.
