Indokolt a büszkeség: zseniális a magyar építészek terve az új Néprajzi Múzeumról

/ 2016.05.17., kedd 18:10 /
Indokolt a büszkeség: zseniális a magyar építészek terve az új Néprajzi Múzeumról

Zseniális a magyar építészcsapat terve, amely megnyerte az új Néprajzi Múzeumra kiírt második, meghívásos pályázatot. Megérte újra nekifutni: ez most világszínvonalú. És a miénk.

A néprajz, legalábbis ahogy mi Kelet-Európában felfogjuk,  valahogy sajátosan nemzeti téma, mert a nyugatiak nem tudnak etnográfiai múzeumot tervezni nekünk. Mi viszont tudunk magunknak. És nem is akármilyet!

Forrás: Városliget Zrt.

Rég éreztem építészeti hír, városi beruházás láttán olyan egyértelmű örömöt és büszkeséget, mint amikor Városliget Zrt. által megküldött látványterveket böngésztem az új Néprajzi Múzeum pályázatának eredményhirdetéséről. Nem azért, mert nyertek a magyarok, a Napur Architects vezette konzorcium (a névadó iroda mellett Rudolf Mihály, Bodonyi Csaba, Papp Dávid, az EXON Kft. és a Heti Válasz építész-kritikusa, Őrfi József). Hanem azért, mert egyértelműen a legjobb tervvel nyertek, egy világszínvonalú pályaművel, amely kenterbe veri a meghívott nemzetközi sztárok munkáit. Pedig ezen a pályázaton a legnagyobbak vettek részt, a nemrég elhunyt Zaha Hadid, a Coop Himmelb(l)au, Bernard Tschumi, a BIG, Dominique Perrault. Ők szoktak a világ nagyvárosaiban ikonikus épületeket alkotni, de ezúttal közelében sem jártak a nyertes magyar csapatnak.

Forrás: Városliget Zrt.

Miért zseniális a Napur etc. pályaműve?

  • Mert kiválóan oldotta meg a nehéz helyszín problémáját. Az egykori felvonulási téren egy ecetfát sem kell kivágni a múzeum felépítéséhez, hiszen lekövezett parkoló az egész terület, de ettől még nem könnyű elhelyezni rajta egy hatalmas házat. A pályázati követelményeknek megfelelő méretű épülettömb monolitként falazná el a VI-VII. kerületet a Városligettől, elzárná a városi utcák végében a parkra nyíló kilátást és szűk katlanná változtatná a Dózsa György utat. A Napur terve azonban megőrzi az eleven kapcsolatot a történeti park és a városszövet között, az épület jelentős részét a földbe süllyeszti, és középen, a Városligeti fasor vonalában megőrzi az átjárást a Liget és a belváros között.
  • Mert ízig-vérig kortárs mű. A múzeumnak a jelenhez és a külföldi látogatókhoz kell szólnia, nem lehet régieskedő, nem hazudhat (ráadásul szinte mindig rosszul) évszázados múltat magának, mert az eredmény balkáni, közép-ázsiai hatású lenne. A 140 éves, egész története során alkalmatlan házakban hányódó Néprajzi Múzeumnak ez lesz az első saját épülete – látszódjon rajta, hogy 2019-ben épült.
  • Mert ikonikus. Ez magáért beszél: ezt a múzeumot azért építjük, hogy a magyar népi kultúra kincseit megmutassuk a külvilágnak. Legyen karakteres, legyen hatásos, szerepeljen a magazinokban. Ez a félig földbe süllyedt, hatalmas ív a szélein felpöndörödő szárnyakkal felejthetetlen látvány.
  • Mert párbeszédben áll a Ligettel. Nem hazudja magát parknak, de a zöld – a látványterven zöldtető, búzatábla és néhány gyümölcsfa formájában – felkúszik a tetőkre, a ház így félig beleolvad a környezetébe, de ki is emelkedik belőle, a külvilág felé nyitott üvegfelületekkel fordul. A bejárható tető a kortárs építészet épp legnépszerűbb trendje, a divatot a norvég Snøhetta indította el az oslói operaházzal. A Napur etc. tervének különlegessége, hogy a különleges forma révén egyesíti a bejárható tető műfaját a városi térrel. A múzeum nem a világ bármelyik pontjára „ledobható” terv, hanem kifejezzen ide, a Liget, a Dózsa György út és a fasor metszéspontjába készült, a helyszín nem felcserélhető – ez teszi egyedivé.
  • Mert békében él az 56-os emlékművel. A sokak által nem szeretett, de a kortárs emlékművek között mégiscsak a legérdekesebbek közé tartozó Vaskefe tovább bonyolította a helyszín problémáit. A legtöbb pályamű nem tudott mit kezdeni vele, mellőzte vagy éppen túlzottan kihangsúlyozta. A Napur etc. tervén a Vaskefe végre a helyére kerül: az új környezet jobban áll neki, mint ahogy ma árválkodik a kopár, nagy tér közepén. Az emlékmű a múzeum szerves részévé válik.
  • Mert jellegetesen magyar. Igen, a magyar néprajz múzeuma mutassa meg magán, hogy a magyar népi kultúra kincsestára. Ne legyen steril és semleges, ne tűnjön úgy, mintha bárhol állhatna, és bármilyen célt szolgálhatna. A homlokzaton megjelenő népi szőttes-minták egyértelmű, erős üzenetként közvetítik ezt a tartalmat, egyéniséget és identitást adnak a múzeumnak.

Forrás: Városliget Zrt.

Tavaly nyáron, amikor az első tervpályázatot megnyerte egy francia építésziroda terve, szinte minden kritika arra futott ki, hogy a pályamű középszerű, jellegtelen, lehetne irodaház vagy bármi más is. A néprajzosok persze örültek volna annak az épületnek is, mert funkcionálisan megfelelt, de mindenki elégedetlen volt – lelkük mélyén még azok is, akik egyébként rokonszenvvel figyelik a Liget Budapest alakulását. Akkor azt írtam, tervezzék át a házat, legyen rajta legalább valami magyaros minta, mert mert ami a terveken látszik, túlzottan sivár, nem szerethető. Ez persze csak kármentés lett volna, soha nem eredményezett volna jó épületet. Az igény azonban, úgy látszik, jogos volt:  a mi néprajzi múzeumunk nem lehet semmilyen.

Forrás: Városliget Zrt.

A második pályázat után egyértelműen levonható a tanulság: ezt a feladatot nem tudták külföldi építészek jól megoldani, ehhez kellett sajátosan magyar érzékenység, kötődés, háttértudás. Mindaz, ami a magyarokat egymással összeköti, és ami a mégoly technikás vagy látványos külföldi pályaművekből hiányzik. A nagy sztárok ezúttal sem törekedtek rá, hogy utánanézzenek, hogyan jeleníthetnék meg a sajátos funkciót az épületen, hogyan tehetnék ezt a múzeumot magyarrá.

Zaha, Tschumi és a többiek tényleg ugyanazt kínálják Kantonnak és Bakunak, Asztanának és Seattle-nek. (Talán csak saját hazájuknak nem.) Ezt a feladatot magyaroknak kellett jól megoldaniuk, más nem volt rá képes.

Forrás: Városliget Zrt.

A két pályázat, a kudarcos első és a sikeres második nyomán egy általános tanulság is leszűrhető: nem érdemes beérni a közepessel. Annál jelentősebb esemény a város életében egy ilyen léptékű múzeumi fejlesztés, hogy az átlagos, a kicsit savanyú, a „hunyorítva elmegy" elég legyen.

A viták, bár sokszor úgy tűnnek, nem értelmetlenek. A bírálat nem mindig falra hányt borsó. A dolgokat megéri átgondolni, és ha az eredmény nem az igazi, újra nekifutni. A kormánynak is. Erőből természetesen bármit meg lehet építeni, az előző tervet is meg lehetett volna – de ezt a tervet érdemes is megépíteni.

Bátorság volt venni egy nagy levegőt, vállalni a kissé kínos lépést, hogy nem szerződik le a magyar állam a franciákkal, és újrakezdeni a pályáztatást. Most már csak egy dolog számít: a kivitelezés legyen méltó tervhez.

Addig is ebben a galériában lehet végignézni a nem nyertes pályaműveket:

A pályázat további tervei

 

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.