Ingyen ház az államtól nászajándékba?

/ 2017.12.14., csütörtök 15:00 /

Hatvanhat százalékra nőtt az esélye annak, hogy egy nőt 50 éves kora előtt feleségül vegyenek. De miért lettünk a furcsa párok országa? Megfejtésünk szerint azért, mert az állam házat ad nászajándékba.

Na persze nem mindenkinek. De nézzük sorba. 2010 óta másfélszeresére nőtt a házasságkötések száma, viszont soha korábban nem kötöttek olyan nagy arányban 28-30 évesen házasságot az emberek, mint manapság.

A házasságkötési magatartás változásának demográfiai jellemzői című KSH kiadvány szerint 2010-ben 39 százalékos esélye volt, hogy egy lánynak 50 éves kora előtt bekötik a fejét. 2016-ban ez az érték 66 százalékra emelkedett. Amíg a menyasszonyok körében a diplomások domináltak, az utóbbi években divatba jött a középiskolai és az alapfokú végzettségű nők körében is a házasságkötés.

Izgalmas, hogy az esetek zömében a vőlegények továbbra is idősebbek a menyasszonyoknál, viszont az már korántsem biztos, hogy képzettebbek is. Az utóbbi években elfogadottá vált, hogy diplomás nő érettségizett férfinek nyújt kezet, illetve szakmunkás férfiak érettségizett nőt vesznek el. Érdekesség, hogy a nők ma már gyakrabban házasodnak „lefelé“, mint a férfiak, holott korábban ennek fordítottja volt a társadalmilag elfogadott. (Igaz, régen férfitöbblet volt az egyetemet, főiskolát végzettek körében, ma a nők gyakrabban szereznek diplomát.)

De ezek részletkérdések témánk szempontjából, figyelemre méltó azonban, hogy gyakran nem párok, hanem „családok“ házasodnak, minden negyedik házasságkötésnél van már gyermek, kétszeresére emelkedett az egygyerekes arák aránya, és két és félszeresére a több gyermekeseké 2010-hez képest. (Azon párokat nézték, ahol mindkét fél első házasságát köti, azt valószínűsítve, hogy a gyermekeik ilyenkor jó eséllyel közösek.)

Amíg az évtized fordulóján a házasságkötés elsősorban úri mulatság volt, legalábbis abban az értelemben, hogy az ország gazdagabb részein nagyobb számban házasodtak, mostanra eltűnt a fővárosi és a dunántúli többlet. Sőt, a KSH adatai szerint éppen ezek a megyék kerültek a házasodási arányszámot tekintve a lista végére, Békés, Szabolcs, Borsod, Bács-Kiskun és Szolnok, vagyis az ország északi és keleti megyéi pedig az élre törtek.

Vagyis jóval több a házasság, mint korábban, de a korábbi évtizedek szemlélete alapján eléggé "furcsa" párok járulnak az anyakönyvvezető elé, a többletet az jellemzi: közel 30 évesek, kelet- vagy észak-magyarországiak, nem túl iskolázottak és jó eséllyel van már egy, de akár több közös gyermekük.

A statisztikusok nem kutatták a változás okait, de mindez arra enged következtetni, hogy az utóbbi évek legnagyobb ingyenes lakásjuttatási programjának tanúi vagyunk. Egy gyermek esetén ugyanis 600 ezer forintot, két gyermeknél 1,43 millió forint, három gyermeknél pedig 2,2 millió forintot biztosít az állam családi otthonteremtési támogatásként (csok) használt lakásra. Márpedig éppen az említett régiókban ennyi pénzért jó állapotú kertes házat is lehet vásárolni. Vagyis a házasságkötések arányának kiugró növekedése nem véletlenül korlátozódik bizonyos térségekre, ahol olyan alacsonyak az ingatlanárak, hogy az állam gyakorlatilag akár egy kertes ház árát adja nászajándékba. (Valójában házasságot sem kell kötni hozzá, de élettársaknak a tapasztalatok szerint bonyolultabb az ügyintézés.)

Izgalmas lesz néhány év múlva megnézni, vajon ezekben a térségekben a csok tényleg a születésszámot növelte, vagy inkább a már korábban megszületett gyermekek lakáskörülményeit javította.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Rangos díjat nyert a Heti Válasz újságírója

Élő Anita nyerte a Média a családért díjat. Lapunk munkatársa a Melyik nem kellett volna? című, Heti Válaszban megjelent cikkével érdemelte ki az elismerést, amelyet Lévai Anikótól vett át csütörtökön a Várkert Bazárban.

Összeomlott a kormánykommunikáció

A Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal támogatást és segítséget nyújt az oltalmazott státuszt megszerző személyeknek annak érdekében, hogy minél hamarabb beilleszkedhessenek a magyar társadalomba.

Izraeli történészre figyel Orbán Viktor – tényleg átalakul az emberi faj?

Világszenzációk lettek, és állítólag Orán Viktor érdeklődését is felkeltették Yuval Noah Harari izraeli történész könyvei az emberiség múltjáról és jövőjéről. Legutóbbi műve szerint az emberi faj „szuperképességű”, illetve azzal nem rendelkező csoportokra válik szét. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Kinek kampányol idén Szörényi Levente és Bródy János? Meg fog lepődni...

Évtizedeken át lázban égett választások előtt a legendás szerző- és ellentétpár, Szörényi Levente és Bródy János, idén viszont egyikük sem lesz látható kampányemelvényen. Az Arénában annál inkább, ahol február 16-án újra játszik a Fonográf. A Heti Válasz az egyik próbán beszélgetett a két zenésszel. Páros interjúnk a csütörtöki lapszámban.

Magyar történész kutatása a Batman és a Peter Pan rendezőinek új filmjei mögött

Négy hónapon belül két sikerfilm is landolt a mozikban, ami a II. világháború történetének elfelejtett mozzanatát, a Dinamó hadműveletet járja körül. Vajon aktuálisabb Dunkirk és Churchill híres „Harcolni fogunk!” beszéde most, mint bármikor az elmúlt hetven évben? Hogyan alakította a Hollywoodban befutott rendezők gondolkodását John Lukacs magyar történész? Részletes háttér a Heti Válasz január 18-i lapszámában!

Bereményi Géza: „Cseh Tamás azt hitte, besúgó vagyok”

Tegnap A jobbik részemet dúdolgattam – mondja Bereményi Géza, aki igazából magának írta a dalszövegeket. Január 21-én ő is ott lesz a Cseh Tamás 75. születésnapjára emlékező koncerten a MOMSportban. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Bővül a Heti Válasz!

Január 18-tól négy oldallal hosszabb lesz hetilapunk digitális kiadása. Az első Újhullám-rovatból kiderül, miért aggályosak a Disney világuralmi tervei, hogy miben előztük meg a haladó Nyugatot, és hogy melyik a kedvenc autós YouTube-csatornánk.