Inkább érdekházasság, mint barátság a magyar–orosz viszony

/ 2017.08.28., hétfő 15:30 /
Inkább érdekházasság, mint barátság a magyar–orosz viszony

Mára az a közmegegyezés alakult ki, hogy Magyarország és Oroszország között baráti kapcsolat van: az illiberális demokráciát építő Orbán Viktor mintaként néz Vlagyimir Putyinra, az orosz elnök – legalábbis az európai uniós országok között példátlan módon – ugyanazon évben másodszor látogat hozzánk, közben pedig Debrecenben díszdoktorrá avatják. Csakhogy ez megtévesztő – figyelmeztet véleménycikkében a The Moscow Times. A washingtoni Carnegie Endowment for International Peace kutatóintézet Budapesten dolgozó kutatója, Jarábik Balázs által jegyzett írás szerint már az is figyelmeztető jel, ahogy a két fél az elnöki látogatást felvezette: amíg Szijjártó Péter korábbi tájékoztatása szerint Putyin a cselgáncs vébé miatt érkezik, addig a Kreml nem csinál titkot abból, hogy a meghívás Orbán Viktortól érkezett.

Ezen kívül az sem mellékes, hogy a két vezető most még csak egy sajtónyilatkozatra sem méltatja a nyilvánosságot – holott februárban ennyit még megtettek –, és mára azzal kapcsolatban is eloszlott minden remény (már ha volt egyáltalán), hogy az új, Donald Trump-féle washingtoni vezetés majd áldását adja a „druzsbára”. Ezen kívül Paks2 ügye sem halad a korábbi megszólalások alapján elvárható ütemben – voltak ugyanis olyan nyilatkozatok, hogy az egykor az évszázad üzletének minősített 12,5 milliárd eurós beruházáshoz mégsem az oroszoktól vennénk fel hitelt, illetve nehezen teljesíthető az a kitétel, hogy a munkálatok 40 százalékát magyar cégek végezzék –, és ott van még Ukrajna is: Magyarország ugyan folyamatosan ekézi a szankciókat, de eddig minden alkalommal következetesen mellettük szavazott, és az ígéretek szerint ez nem fog megváltozni.

Akkor miért van mégis ennyi találkozó? Nos, a szerző szerint azért, mert mindkét ország hatalmi berendezkedése olyan, hogy az a legfőbb vezetők közti rendszeres eszmecserét követel. Például gáz ügyben, aminél mindkét félnek elemi érdeke egy jó alku: a Gazpromnak azért, hogy ne veszítsen piacot Európában, Magyarországnak pedig – a rezsicsökkentés csodájának fenntartásához – az ár miatt. Az sem véletlen, hogy a Gazprom érdeklődik a magyarországi tárolókapacitásokért: 2019-ben választások lesznek Ukrajnában, ha a kijevi politikai számítás befolyásolná a háború miatt amúgy is rizikós tranzitot, az bizonytalanná teheti az ellátást.

Jarábik azt is megjegyzi, hogy 2018-ra készülve a magyar ellenzék igyekszik exponálni a „Nyugat vagy Oroszország” kérdést, csakhogy még mindig azt mutatják a felmérések, hogy a magyar választó ezt a kérdést – például az EU iránti támogatásával – többé-kevésbé eldöntötte – és nem Moszkva javára, a keleti nyitás doktrínája pedig fokozatosan háttérbe szorul. „Az orosz titkosszolgálatok fokozódó magyarországi tevékenysége joggal kelthet gyanús Nyugaton és okozhat fejfájást Budapestnek, de ennek az lehet az alternatívája, hogy a Kreml Orbán fő kihívóját, a szélsőjobbot kezdi támogatni” – áll a cikkben.

A magyar–orosz viszonyra tehát a Nyugaton sokszor láttatott szívélyesség helyett inkább az érdekközpontúság jellemző – közös értékek híján.

Rosta

Élő Anita

Találkozunk 2016-ban!

Itt épített gyurcsányista erőközpontot Lamperth Mónika

A baloldal az esélyesebb az észak-budapesti lakótelepi karéj három választókörzetében, de a XV. kerületben bonyolult a képlet: van itt Lamperth Mónika által építgetett gyurcsányista erőközpont, jelölt a Fidesz lakótelepi szakembere, és egy óvodafelújítás miatt megbüntetett lázadó szocialista is. Választási sorozatunk az Óbudától Újpalotáig nyújtózó kerületek esélyeit latolgatja. Részletek a friss Heti Válaszban.

A disznósajt volt a csúcs a kisgazdák sajtóreggelijén

Pártcunamival indult a hivatalos kampányidőszak, ám a szokásosan jelentkező komolytalan formációk mellett a reaktivált kisgazdáknak és Lévai Katalin volt szoci miniszter pártjának lehet is hatása egy-egy mandátum – elvesztésére. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Huszti Péter: „Ellopta a show-t a politika”

El lehet játszani Hamletet bőrdzsekiben, de ne a ma emberéről, hanem a ma emberéhez szóljon – mondja a Corvin-lánccal frissen kitüntetett Huszti Péter színművész, rendező. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Tényleg blöff volt a rezsicsökkentés?

A földgáz külföldi áresése valóban lehetővé tett volna egy méretes lakossági gázárcsökkentést 2015–16 táján, a kormány azonban inkább tartalékba rakta az erre fordítható összeget. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Ez most tényleg össznemzeti ügy – aki magyar, aláír!

Miért kell vért izzadni ahhoz, hogy egymillió uniós aláírás összegyűljön a Nemzeti Kisebbségvédelmi Kezdeményezéshez? Csáky Pál, az ügyet az Európai Parlamentben képviselő felvidéki politikus és névrokona, Csáky Csongor, a gyűjtést idehaza szervező Rákóczi Szövetség főtitkára válaszol a csütörtöki Heti Válaszban.

Ki nyerhet áprilisban? Most vasárnap minden eldől

Röviddel a parlamenti választás előtt a pártok a legjobboldalibb megyei jogú városban, Lázár János pátriájában tesztelhetik stratégiájukat. A hódmezővásárhelyi eredményből következtetni lehet majd az országos voksolás végeredményére is. A csütörtöki Heti Válasz címlapsztorija!