valasz.hu/itthon/morvai-krisztina-a-rendorokhoz-tagadjak-meg-a-parancsot-24894/

http://valasz.hu/itthon/morvai-krisztina-a-rendorokhoz-tagadjak-meg-a-parancsot-24894/

Inkább érdekházasság, mint barátság a magyar–orosz viszony

/ 2017.08.28., hétfő 15:30 /
Inkább érdekházasság, mint barátság a magyar–orosz viszony

Mára az a közmegegyezés alakult ki, hogy Magyarország és Oroszország között baráti kapcsolat van: az illiberális demokráciát építő Orbán Viktor mintaként néz Vlagyimir Putyinra, az orosz elnök – legalábbis az európai uniós országok között példátlan módon – ugyanazon évben másodszor látogat hozzánk, közben pedig Debrecenben díszdoktorrá avatják. Csakhogy ez megtévesztő – figyelmeztet véleménycikkében a The Moscow Times. A washingtoni Carnegie Endowment for International Peace kutatóintézet Budapesten dolgozó kutatója, Jarábik Balázs által jegyzett írás szerint már az is figyelmeztető jel, ahogy a két fél az elnöki látogatást felvezette: amíg Szijjártó Péter korábbi tájékoztatása szerint Putyin a cselgáncs vébé miatt érkezik, addig a Kreml nem csinál titkot abból, hogy a meghívás Orbán Viktortól érkezett.

Ezen kívül az sem mellékes, hogy a két vezető most még csak egy sajtónyilatkozatra sem méltatja a nyilvánosságot – holott februárban ennyit még megtettek –, és mára azzal kapcsolatban is eloszlott minden remény (már ha volt egyáltalán), hogy az új, Donald Trump-féle washingtoni vezetés majd áldását adja a „druzsbára”. Ezen kívül Paks2 ügye sem halad a korábbi megszólalások alapján elvárható ütemben – voltak ugyanis olyan nyilatkozatok, hogy az egykor az évszázad üzletének minősített 12,5 milliárd eurós beruházáshoz mégsem az oroszoktól vennénk fel hitelt, illetve nehezen teljesíthető az a kitétel, hogy a munkálatok 40 százalékát magyar cégek végezzék –, és ott van még Ukrajna is: Magyarország ugyan folyamatosan ekézi a szankciókat, de eddig minden alkalommal következetesen mellettük szavazott, és az ígéretek szerint ez nem fog megváltozni.

Akkor miért van mégis ennyi találkozó? Nos, a szerző szerint azért, mert mindkét ország hatalmi berendezkedése olyan, hogy az a legfőbb vezetők közti rendszeres eszmecserét követel. Például gáz ügyben, aminél mindkét félnek elemi érdeke egy jó alku: a Gazpromnak azért, hogy ne veszítsen piacot Európában, Magyarországnak pedig – a rezsicsökkentés csodájának fenntartásához – az ár miatt. Az sem véletlen, hogy a Gazprom érdeklődik a magyarországi tárolókapacitásokért: 2019-ben választások lesznek Ukrajnában, ha a kijevi politikai számítás befolyásolná a háború miatt amúgy is rizikós tranzitot, az bizonytalanná teheti az ellátást.

Jarábik azt is megjegyzi, hogy 2018-ra készülve a magyar ellenzék igyekszik exponálni a „Nyugat vagy Oroszország” kérdést, csakhogy még mindig azt mutatják a felmérések, hogy a magyar választó ezt a kérdést – például az EU iránti támogatásával – többé-kevésbé eldöntötte – és nem Moszkva javára, a keleti nyitás doktrínája pedig fokozatosan háttérbe szorul. „Az orosz titkosszolgálatok fokozódó magyarországi tevékenysége joggal kelthet gyanús Nyugaton és okozhat fejfájást Budapestnek, de ennek az lehet az alternatívája, hogy a Kreml Orbán fő kihívóját, a szélsőjobbot kezdi támogatni” – áll a cikkben.

A magyar–orosz viszonyra tehát a Nyugaton sokszor láttatott szívélyesség helyett inkább az érdekközpontúság jellemző – közös értékek híján.

Rosta

Ablonczy Bálint

Találkozunk 2016-ban!

Pécs a tönk szélén – hogyan „csúszott be” a város Nyíregyháza alá?

Két évvel azután, hogy a kormány átvállalta az egykori kulturális főváros intézményeinek működtetését, Pécs ismét csődveszélybe került. Tízezrével veszíti el lakóit, gazdasága pedig gyengébb, mint Nyíregyházáé, mégis az ország egyik legerősebb városaként költekezik. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Nyír a vasút, vág a MÁV!

A „székely intercity” azonnali megcsonkításától visszalépett a MÁV, decemberben azonban így is sor kerülhet a háló- és étkezőkocsik kivonására. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.