valasz.hu/itthon/nagy-dobasra-keszul-az-elios-exvezere-tiborcz-biztositja-a-hatteret-127400

http://valasz.hu/itthon/nagy-dobasra-keszul-az-elios-exvezere-tiborcz-biztositja-a-hatteret-127400

Inkább érdekházasság, mint barátság a magyar–orosz viszony

/ 2017.08.28., hétfő 15:30 /
Inkább érdekházasság, mint barátság a magyar–orosz viszony

Mára az a közmegegyezés alakult ki, hogy Magyarország és Oroszország között baráti kapcsolat van: az illiberális demokráciát építő Orbán Viktor mintaként néz Vlagyimir Putyinra, az orosz elnök – legalábbis az európai uniós országok között példátlan módon – ugyanazon évben másodszor látogat hozzánk, közben pedig Debrecenben díszdoktorrá avatják. Csakhogy ez megtévesztő – figyelmeztet véleménycikkében a The Moscow Times. A washingtoni Carnegie Endowment for International Peace kutatóintézet Budapesten dolgozó kutatója, Jarábik Balázs által jegyzett írás szerint már az is figyelmeztető jel, ahogy a két fél az elnöki látogatást felvezette: amíg Szijjártó Péter korábbi tájékoztatása szerint Putyin a cselgáncs vébé miatt érkezik, addig a Kreml nem csinál titkot abból, hogy a meghívás Orbán Viktortól érkezett.

Ezen kívül az sem mellékes, hogy a két vezető most még csak egy sajtónyilatkozatra sem méltatja a nyilvánosságot – holott februárban ennyit még megtettek –, és mára azzal kapcsolatban is eloszlott minden remény (már ha volt egyáltalán), hogy az új, Donald Trump-féle washingtoni vezetés majd áldását adja a „druzsbára”. Ezen kívül Paks2 ügye sem halad a korábbi megszólalások alapján elvárható ütemben – voltak ugyanis olyan nyilatkozatok, hogy az egykor az évszázad üzletének minősített 12,5 milliárd eurós beruházáshoz mégsem az oroszoktól vennénk fel hitelt, illetve nehezen teljesíthető az a kitétel, hogy a munkálatok 40 százalékát magyar cégek végezzék –, és ott van még Ukrajna is: Magyarország ugyan folyamatosan ekézi a szankciókat, de eddig minden alkalommal következetesen mellettük szavazott, és az ígéretek szerint ez nem fog megváltozni.

Akkor miért van mégis ennyi találkozó? Nos, a szerző szerint azért, mert mindkét ország hatalmi berendezkedése olyan, hogy az a legfőbb vezetők közti rendszeres eszmecserét követel. Például gáz ügyben, aminél mindkét félnek elemi érdeke egy jó alku: a Gazpromnak azért, hogy ne veszítsen piacot Európában, Magyarországnak pedig – a rezsicsökkentés csodájának fenntartásához – az ár miatt. Az sem véletlen, hogy a Gazprom érdeklődik a magyarországi tárolókapacitásokért: 2019-ben választások lesznek Ukrajnában, ha a kijevi politikai számítás befolyásolná a háború miatt amúgy is rizikós tranzitot, az bizonytalanná teheti az ellátást.

Jarábik azt is megjegyzi, hogy 2018-ra készülve a magyar ellenzék igyekszik exponálni a „Nyugat vagy Oroszország” kérdést, csakhogy még mindig azt mutatják a felmérések, hogy a magyar választó ezt a kérdést – például az EU iránti támogatásával – többé-kevésbé eldöntötte – és nem Moszkva javára, a keleti nyitás doktrínája pedig fokozatosan háttérbe szorul. „Az orosz titkosszolgálatok fokozódó magyarországi tevékenysége joggal kelthet gyanús Nyugaton és okozhat fejfájást Budapestnek, de ennek az lehet az alternatívája, hogy a Kreml Orbán fő kihívóját, a szélsőjobbot kezdi támogatni” – áll a cikkben.

A magyar–orosz viszonyra tehát a Nyugaton sokszor láttatott szívélyesség helyett inkább az érdekközpontúság jellemző – közös értékek híján.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Itt a könyvhét mérlege: idén egy bájos fiatal írónő asztala előtt kígyózott hatalmas sor

Több mint egy évtizedig az ünnepi könyvhét megnyitója után fél órával megjelent a Vörösmarty téren Esterházy Péter; tíz perc múlva már jöttek és nem akartak elfogyni a dedikálásra váró olvasók. Helyben vagyunk – bólogatott a közönség, ki örömmel, ki fanyalogva. Idén egy bájos fiatal írónő asztala előtt kígyózott hatalmas sor. Részletek a legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszban.

Azt ígérik, jobb lesz a MÁV, mint az osztrák vasút

Az osztrák vasút Budapestre közlekedő vonatánál magasabb színvonalat ígér jövőre a MÁV a felújított vasútvonalakon, saját gyártású kocsijai fedélzetén. Részletek a legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszban.

„Putyin úgy fogja felhasználni a focivébét, ahogy Hitler tette az 1936-os olimpiával”

Kelet-ukrajnai háború, túlárazások, bosszúszomjas angol ultrák – néhány a 21. foci-vb-re vetülő árnyék közül. A nemzetközi politika nagyágyúi végül, a Krím annektálása ide vagy oda, nem maradnak távol a június 14-től kezdődő világbajnokságtól. Részletes háttér a legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszban.

Prőhle Gergely: Lovas István halálára

„A kemény fiúk szemében nyilván a végső lúzerség, hogy most mégis leírom: megrendít Lovas halála.” Prőhle Gergely írása a legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszban olvasható.

Jó-e, hogy a fociválogatottak tele vannak bevándorlókkal?

A nyugat-európai válogatottakban a lakosság átlagánál jóval több bevándorlógyökerű játékost láthatunk a most kezdődő focivébén. Ami általános megítélés szerint az integráció nagy sikere. A legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszból kiderül, valóban sikerről van-e szó?

„Budapest ma már a Wagner-szentélyt, Bayreuthot is megelőzi”

A Budapesti Wagner-napok kultuszhellyé avatta a Müpát, és sokak szerint Budapest ma már a Wagner-szentélyt, Bayreuthot is megelőzi. Idén a szerző legnehezebben megrendezhető operája, a Trisztán és Izolda a fesztivál új produkciója. Részletek a legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszban.

Rejtett nyugdíjreform: így szakadnak le az időskori ellátások a bérektől

Sosem látott tempóban maradnak el a nyugdíjak a keresetek növekedése mögött, és szegényednek el a nagyon idősek az aktívakhoz viszonyítva. A rejtett nyugdíjreform furcsasága, hogy mindez az érintettek legnagyobb megelégedésére történik. Részletes háttér a legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszban.

Szexuálisan frusztrált férfiakból kerülnek ki az alt-right tömeggyilkosai?

Az internet sötét bugyra a „kényszerű cölibátusban” élő fiatal férfiak radikalizálódott keménymagja. Az alt-right nyelvezetét használó „incel” fórumok tömeggyilkosokat is kitermeltek már. A jelenség részletes háttere a legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszban olvasható.

Jobbik-szakadás a kulisszák mögött: ezt tervezi Vona Gábor

A választások óta néhány tucatnyian távoztak a Jobbik 15 ezres tagságából, korai tehát a pártszakadás emlegetése. Lehet, hogy Vona Gábort politikai elemzőként látjuk viszont? A jobbikos belharcok háttere a legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszban olvasható.

Észt elnök a Heti Válasznak: biztonságban vagyunk az oroszoktól

Közös megoldás kell migrációügyben, Oroszországgal pedig átláthatóan kell beszélni – véli Észtország elnöke. Kersti Kaljulaid a Heti Válasznak Tallinnban azt mondta: nevén kell nevezni, mi folyik Ukrajnában. A teljes nagyinterjú lapunk legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – számában olvasható.

„A vulkán tetején ülünk”

„A miniszterelnök az a hadvezér, aki minden csatát megnyert, csak a háborút vesztette el” – állítja Gyurgyák János, az Osiris Könyvkiadó igazgatója. A könyvhétre új, Európa alkonya? című kötettel jelentkező történész szerint az EU csapdába került.