valasz.hu/itthon/megis-beepitik-a-feneketlen-to-kornyeket-nyilt-level-simicskonak-127502/?page=2&order=datum_kezdo&orderMode=DESC

http://valasz.hu/itthon/megis-beepitik-a-feneketlen-to-kornyeket-nyilt-level-simicskonak-127502/?page=2&order=datum_kezdo&orderMode=DESC

Magyar világjáró nem mindennapi medvekalandja Alaszkában

/ 2017.09.13., szerda 12:04 /

Széchenyi Zsigmond útleírása alapján indult felfedezni az északi vadont, bejárta László Gyula útját, megismerte Közép-Ázsiát, a Selyemutat. Tizenkét éve az utazás a szenvedélye és a munkája. Gőgös Norbertet kérdeztük a felfedezés élményeiről.

– Most érkezett meg Alaszkából. Mi vezette oda?

– Tizenkét éve szervezek kiscsoportos felfedezőutakat Alaszkába. Még gyerekként került a kezembe Széchenyi Zsigmond Alaszkában vadásztam című könyve. Elolvasása után úgy éreztem, ide el kell jutnom. Ez az érdeklődés megmaradt a felnőttkoromra is, tudni szerettem volna, hogy milyen Alaszka. Az 1,7 millió négyzetkilométerből több mint félmillió védett, és nincs több mint egymillió lakosa, ennek is a nagy hányada a legnagyobb városban, Anchorage-ben él. Számos dunántúlnyi méretű megyéje van, ahol a népsűrűség négyzetkilométerenként fél fő. Tehát ha valahol van érintetlen vadon, akkor ez Alaszka, ráadásul viszonylag egyszerűen elérhető repülőgéppel. A mostani út célja Széchenyi északi útvonalának bejárása és a sarki nyár világának megismerése volt.

Gőgös Norbert

– Mik a legfontosabb látnivalók Alaszkában?

– Az északi vadon varázslatos. Megfigyelhető például az „alaszkai öt nagy”: a dall juh – Széchenyi könyvében hegyi kos –, a fekete medve vagy baribál, a barnamedve, a jávorlapátos, illetve Észak-Amerika nem szelídíthető rénszarvasa, a karibu. Alaszkában van olyan nemzeti park, ahol a jégmező az óceánba, a fjordokba borjadzik, illetve itt található Észak-Amerika teteje, a 6194 méter magas Mont McQuinly.

– Találkoztak baribállal?

– Sajnos csak pillanatokra. Egyes helyeken, időnként közelről több is megjelenik, de van olyan év, hogy egy sem. Miközben apály idején a lazacok csak úgy hemzsegtek a vízben, baribált csak rövid időre pillanthattunk meg. Annál közelibb találkozásunk volt barnamedvékkel. Belőlük is kétféle van. A Denali Nemzeti Parkban, fent a tundrán él a grizzly, amely legelészget, főleg bogyóféleségeket, áfonyát fogyaszt, az óceánnál pedig a sokkal nagyobb parti barnamedve. Ha az ember 270 méternél közelebb jut hozzájuk, azaz bekerül a látótérbe, veszélyesek lehetnek. Fegyvert, medvesprayt nem viszünk magunkkal, a legjobb betartani a Grizzly Biztonsági Útmutatót.

– Tavaly vetítették Magyarországon A visszatérő című filmet, amelyben Leonardo DiCaprio megküzd egy grizzlyvel. Látta?

– Igen. A film az 1800-as években játszódik, és az más időszak volt. Akkor a medvét vadászták, tehát ha az állat meglátott egy prémes embert hosszú tárggyal, aminek a vége villámlik, durran, akkor rá kellett támadnia. A Denali Nemzeti Parkban azonban az ember mindennapos látvány, és semmilyen veszélyt nem hordoz a medvére. Ezért más az állatok természete, mint ahogy a filmben ábrázolták.

– De azért biztos így is előfordulnak helyzetek. Önnek volt medvekalandja?

– Mi most a Denali Nemzeti Parkban egy kétbocsos anyát láttunk meg a turistaúton 120-130 méterről, tehát nagyon közelről. Rettenetesen izgalmas volt az a 20 perc, amíg távolra tudtunk kerülni. Volt utastárs, aki elszaladt – ez persze felkelti a ragadozóösztönöket –, volt, aki úgy leblokkolt, hogy meg sem tudott mozdulni, majd utána összeesett, 3-4-en meg csak álltak szájtátva. De szerencsére páran azt tettük, amit kell, és a vadőrök segítségével kimenekültünk a helyzetből. Szerencsére senkinek nem lett baja.

– Nehezen találtunk időpontot a beszélgetésre, folyamatosan úton van. Ennyire elfoglalt?

– Az év harmadában úton vagyok. Az utóbbi két hónap pont ilyen volt, és ilyen lesz a szeptember is. Én választom meg, milyen utakat vállalok, és sokszor már egy évvel előre eldől, mikor és hova fogok utazni. Idén szeptemberrel véget ér a „főszezonom”, azután már csak egy utam lesz.

– Milyen keretek között szervezi az utakat?

– Az 1000 Út Travel Kft. utazási irodával dolgozom együtt, új utakat is szervezek számukra. Az általam összeállított programok közül számosat átadok másoknak, de Alaszkát, ha csak lehet, én vállalom.

– A Föld mely részein járt eddig?

– Nekem Kanada, Alaszka, Skandinávia, Lappföld, a Spitzbergák a szerelem. Minden, ami tajga, tundra és jégmező. Grönlandon nem jártam, viszont voltam a Feröer-szigeteken, Izlandon és a skót felföld legészakabbi részein is. Egy darabig sokat jártam Közép-Ázsiába is. Még mindig szívesen írok és tartok előadást róla, de utazásra nem jut több időm. Ezen kívül időnként kultúrtörténeti utazásokat szervezek Hawaiira, vagy épp Erdélybe, az Isztriára. Így, ötven felé az otthonom a legfontosabb, és mellette a munkámmal, ami persze a szenvedélyem is, annyit foglalkozom, hogy ne menjen a család rovására.

– Mit szól a család a gyakori elutazáshoz? Elkísérik néha?

– A családom elfogadja, hogy sokat vagyok távol, és mivel az utazásaim már a családalapítás előtt elkezdődtek, a feleségem így ismert meg. Amúgy átlag feletti akaraterejű és munkabírású társ, aki biztosítja a hátteret az utazásaimhoz. És bizony volt olyan is, hogy Luca lányom születéséről Mongóliában kaptam az SMS-t, a Góbi-sivatagban. Elkísérni nem szoktak, de rendszeresen utazunk együtt is a tengerpartra, télen a hegyekbe vagy csak úgy egy hétvégére Magyarországon.

– Milyen nyelvet beszél?

– Első idegen nyelvként az angolt tanultam, és meg is maradtam ennél. Ma már a világ minden pontján boldogulni lehet vele.

– Mit visz magával az utakra?

A gyerekeim által készített eszközök és friss fotó a családról mindig velem van. Továbbá egy Lonely Planet útikönyvet és jegyzeteket viszek magammal. Régebben térképeket is becsomagoltam, ma már az okostelefonra letölthető térképek miatt erre nincs szükség. És persze viszek laptopot is, mert a beszállókártyákat, visszaigazolásokat sokszor közvetlenül a program előtt küldik el.

– Főleg természetközeli helyeket látogat. Látja a klímaváltozás jeleit?

– Van változás, méghozzá drasztikus. Alaszkában is gyorsan hátrálnak, fogynak a gleccserek. Minden esztendőben tapasztalom, hogy az a pont, ahol egy évvel korábban még a jeget fényképezni lehetett, mennyire eltávolodott.

– Mikor utazik legközelebb Észak felé?

– Jövő nyárra van már egy nagyvadnéző alaszkai program, és a tervek szerint Aurora Borealis-vadászatra megyünk február elején. Tervezünk utat a Spitzbergákra is, ez még szervezés alatt van.

 

Gőgös Norbert

1968-ban született Budapesten

Gárdonyban él

Földrajz-történelem szakos tanár

A Magyar Földrajzi Társaság Expedíciós Szakosztályának titkára

A Teleki Sámuel Felfedező Klub szervezője

Három gyermek édesapja

 

 

Rosta

Élő Anita

Találkozunk 2016-ban!

Itt épített gyurcsányista erőközpontot Lamperth Mónika

A baloldal az esélyesebb az észak-budapesti lakótelepi karéj három választókörzetében, de a XV. kerületben bonyolult a képlet: van itt Lamperth Mónika által építgetett gyurcsányista erőközpont, jelölt a Fidesz lakótelepi szakembere, és egy óvodafelújítás miatt megbüntetett lázadó szocialista is. Választási sorozatunk az Óbudától Újpalotáig nyújtózó kerületek esélyeit latolgatja. Részletek a friss Heti Válaszban.

A disznósajt volt a csúcs a kisgazdák sajtóreggelijén

Pártcunamival indult a hivatalos kampányidőszak, ám a szokásosan jelentkező komolytalan formációk mellett a reaktivált kisgazdáknak és Lévai Katalin volt szoci miniszter pártjának lehet is hatása egy-egy mandátum – elvesztésére. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Huszti Péter: „Ellopta a show-t a politika”

El lehet játszani Hamletet bőrdzsekiben, de ne a ma emberéről, hanem a ma emberéhez szóljon – mondja a Corvin-lánccal frissen kitüntetett Huszti Péter színművész, rendező. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Tényleg blöff volt a rezsicsökkentés?

A földgáz külföldi áresése valóban lehetővé tett volna egy méretes lakossági gázárcsökkentést 2015–16 táján, a kormány azonban inkább tartalékba rakta az erre fordítható összeget. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Ez most tényleg össznemzeti ügy – aki magyar, aláír!

Miért kell vért izzadni ahhoz, hogy egymillió uniós aláírás összegyűljön a Nemzeti Kisebbségvédelmi Kezdeményezéshez? Csáky Pál, az ügyet az Európai Parlamentben képviselő felvidéki politikus és névrokona, Csáky Csongor, a gyűjtést idehaza szervező Rákóczi Szövetség főtitkára válaszol a csütörtöki Heti Válaszban.

Ki nyerhet áprilisban? Most vasárnap minden eldől

Röviddel a parlamenti választás előtt a pártok a legjobboldalibb megyei jogú városban, Lázár János pátriájában tesztelhetik stratégiájukat. A hódmezővásárhelyi eredményből következtetni lehet majd az országos voksolás végeredményére is. A csütörtöki Heti Válasz címlapsztorija!