Ilyen új minisztériumokat hoz létre Orbán

/ 2014.05.13., kedd 19:00 /
Ilyen új minisztériumokat hoz létre Orbán

Nem Külügy-, hanem Külgazdasági és Külügyminisztérium, és nem Vidékfejlesztési, hanem Földművelési tárca lesz a jövőben. „Politikai minisztériummá” alakul viszont a Miniszterelnökség. Orbán Viktor június 6-án mutatja be az új magyar kormányt - jelentette be Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár kedden az Országgyűlésben.

Lázár János a Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló törvényjavaslat általános vitájában elmondta, „egy letisztult, világos és egyértelmű, nem bonyolult, nem körülményeskedő, nem balanszírozó, nem politikai egyensúlyra törekvő kormányzati struktúráról" van szó. A Miniszterelnökségből minisztérium lesz, amely felel az összkormányzati koordinációért, illetve szakfeladatként az európai uniós források felosztásáért - tette hozzá.

Lázár János véleménye szerint bár sokan úgy gondolják, de nem ügydöntő jelentőségű a minisztériumok száma. „Stabil parlamenti többség mellett a stabil kormányzati viszonyok, világos és egyértelmű kormányzati, szerkezeti szabályok érdemben javíthatják és járulnak hozzá ennek az országnak a versenyképességéhez" - hangsúlyozta. Közölte, sokkal fontosabb az, hogyan kormányozható jól, hatékonyan az ország, lehetőség szerint a minél nagyobb átláthatóságot biztosítva.

Az államtitkár a kormányszerkezetről azt mondta, a Miniszterelnökség kvázi „politikai minisztérium" lesz. Majd felsorolta a szakpolitikai minisztériumokat: Belügyminisztérium, Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi), Földművelésügyi Minisztérium, Honvédelmi Minisztérium, Igazságügyi Minisztérium, Külgazdasági és Külügyminisztérium, Nemzetgazdasági Minisztérium, valamint Nemzeti Fejlesztési Minisztérium.

Lázár János úgy értékelte, ez a 2010-es vagy az azt megelőző évek kormányzati struktúráját részben követő, részben azzal érdemben szakító javaslat. A minisztériumként működő Miniszterelnökség nem hagyomány nélküli - folytatta a politikus. Mint mondta, a miniszterelnöknek mindig volt saját munkaszervezete, amely megpróbálta összehangolni a kormányzati munkát, „behajtani a választóknak tett kormányzati ígéreteket".

A Külügyminisztérium épülete - Külgazdasági és Külügyminisztérium lesz a jövőben

2010-ben érdemi változások történtek a Miniszterelnöki Hivatal formális megszüntetése, a miniszterelnök munkakörnyezetének leszűkítése mellett, egy más típusú koordinációs feladat ellátása miatt - emlékeztetett. Ezt azzal indokolta, hogy „a kétharmados történelmi többséggel rendelkező Fidesz-KDNP-pártszövetség" 2010-ben kísérletet tett az ország közjogi berendezkedésének újraalkotására, amelynek a koordinátora döntően a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium volt. Az államtitkár hozzátette: a miniszterelnök most azt javasolja, hogy újításként a magyar közjogi berendezkedésben a minisztériumok között legyen különbségtétel. A politikus kitért arra is, felhatalmazást kérnek ahhoz is, hogy a kormány belső feladatmegosztásáról rendeletet alkothasson.

Lázár János azt mondta, nincs abban a helyzetben, hogy „az egyes tárcák végleges feladatköréről, hatásköréről az önök számára megnyugtató és kielégítő tájékoztatást adjak". Azt ugyanakkor elmondta, klasszikus értelemben vett igazságügy-, honvédelmi, valamint földművelésügyi minisztérium jön létre. Az Emmiről közölte, alapvető dilemma, hogy túl sok területet ölel fel a tárca, de mivel ennek az országnak mégis csak a legnagyobb versenyképességi előnye maga az ember, ezért a vele foglalkozó összes területet egy minisztériumban kell összehangolni.

Az államtitkár beszélt arról is, hangsúlyeltolódást jelent, hogy a kormány a következő négy évben a külgazdasági kapcsolatokra helyezi a hangsúlyt. Mint mondta, lesznek változások a nemzetgazdasági, illetve a fejlesztési minisztérium feladatellátásában is.

Beszámolt arról is, hogy Orbán Viktor a napokban - az előző kormányalakítások tapasztalatai miatt - konzultációkat folytat, amely „messze meghaladja a politikai szövetségesek a szintjét", megbeszéléseket tart a társadalom szereplőivel, érdekképviseletekkel, közéleti, közjogi szereplőkkel, a nemzetiségi szószólókkal. Hozzátette: a héten még tárgyal a Nagycsaládosok Országos Szövetségének vezetőivel, a megyei jogú városok, a települési önkormányzatok szövetségeivel, az olimpiai bizottsággal, az orvosi és a gyógyszerészi kamarával, valamint a rendvédelmi és a pedagóguskar vezetőivel.

 Ellenzéki reakciók:

Harangozó Tamás, az MSZP vezérszónoka szerint a javaslatból az is kiolvasható, hogy az új kormány megalakulása után de facto Lázár János lesz Magyarország miniszterelnöke. Lehet, hogy Orbán Viktor már valamilyen másfajta szerepre készül - tette hozzá. Kunhalmi Ágnes (MSZP) azt kifogásolta, hogy az oktatás nem kap külön tárcát és életidegennek nevezte a struktúrát. Párttársa, Kiss László pedig azt kérte: a munkaügyeket tegye központi témává a kormány.

A Jobbik úgy látja, hogy a kormánystruktúra kialakításakor egy 2010-ben létrehozott kudarcot vallott rendszert egészítenek ki egy nagy hatalomkoncentrációt jelentő Miniszterelnökséggel - mondta a parlamentben tartott általános vitában Balczó Zoltán.  A Jobbik mindig hangsúlyozta, hogy a külgazdaságnak önálló tárcára lenne szüksége - folytatta.   A Vidékfejlesztési Minisztérium nevében alapvetően ott volt a földművelésügy is, most, hogy Földművelésügyi Minisztérium jön létre, az mutatja, a Fidesz a 2010-es programjában szereplő vidékfejlesztési stratégiát „láthatóan sutba dobta" - közölte.  A Jobbik számára már bebizonyosodott, hogy az Emberi Erőforrás Minisztériumához olyan területek tartoznak, amelyek súlyuk alapján megérnének egy önálló tárcát és egy önálló minisztert - emelte ki.

Az LMP javasolja, hogy a környezeti fenntarthatóság biztosításának érdekében hozzák létre az önálló környezetügyi vagy természeti értékek minisztériumát - erről Schmuck Erzsébet, az ellenzéki párt vezérszónoka a kormánystruktúráról szóló általános vitában beszélt.  Súlyosan aggasztónak nevezte a földművelés és a vidékfejlesztés ügyének szétválasztását, utóbbi beolvasztását a Miniszterelnökségbe.

 

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.