Itt a lista! Melyik a legmenőbb magyar város? És honnan költöztek el a legtöbben?

/ 2017.09.14., csütörtök 13:30 /
Itt a lista! Melyik a legmenőbb magyar város? És honnan költöztek el a legtöbben?

Alaposan átrendezte a válság a vidéki városok életét. Itt a nagyvárosok rangsora. Nem hittük volna, melyik a legnagyobb költségvetésű nagyváros.

A múlt héten Pécs csődveszélyes állapota kapcsán végignéztük a százezernél nagyobb vidéki városok teljesítményét a válság óta. Kilenc szempontot vizsgáltunk, ezek a népességszámtól a gazdaságon át a kultúrát és az idegenforgalmat is felölelik.

  1.  Már a lakosságszám szerinti rangsorban is nagy átalakulás történt. Miskolcról olyan sokan vándoroltak el, hogy a borsodi megyeszékhely többé már nem Magyarország második legnagyobb vidéki városa. Szeged ugyanis megelőzte.

 

2. Mindez nem meglepő annak alapján, hogy Miskolc a legnagyobb népességvesztő (Péccsel együtt, ami azért durva) nyolc százalékkal. Sokat elárul a demográfiai helyzetről, hogy nyolc év alatt minden ötvenedik lakosát elveszítő Szeged  képes volt előrelépni a városok rangsorában. Izgalmas ugyanakkor a lista eleje is, három olyan százezernél népesebb vidéki városunk van, amely növelni tudta lakoságszámát, a két nagy autóipari központ, Kecskemét és Győr, valamint Nyíregyháza.

A szabolcsi megyeszékhelyről persze nem tudjuk, hogy új lakói tényleg ott élnek-e,  vagy az ukrán háború elől időszakosan menekülő kárpátaljai magyarok jelentkeznek be ide. Ha csak ebben az egy mutatóban állna jól a válságrégió központja, akkor hajlanánk erre. De ez messze nem így van.

 

3. A GDP alakulásánál egy kis csalásra kényszerülünk, mert a Központi Statisztikai Hivatalnak nincs települési adatsora, a GDP-változását megyei bontásban adják meg. A lista élén álló Kecskemét és Győr megerősödése nem meglepő, ennyit húznak rajtunk az autógyárak. Az már elgondolkoztató, hogyan kerül a lista harmadik és negyedik helyére két hagyományos válságmegye: Borsod és Szabolcs. Vélhetően kezdenek beérni azok az adókedvezmények, amelyeket a kormány ezeknek a térségeknek adott, és idevonzották a cégek központjait. De mégis ki gondolná, hogy Nyíregyháza képés lelépni Debrecent, Szegedet vagy Pécset, és ez utóbbit nem is kicsivel, a gazdaság fejlődési iramában?  

 

4. Egy város gazdagságát alapvetően költségvetésének nagysága mutatja meg. Érthető, ha a regionális központok, mint Győr, Debrecen vagy Pécs nagyobb összegből gazdálkodhat, hiszen a saját bevételek mellett ide több állami támogatás érkezhet. A leggazdagabb magyar város Debrecen, 74 milliárdos büdzsével, majd Győr következik. No de melyik a harmadik? Nyíregyháza. S mivel jóval kisebb a lakosságszáma, az egy lakosra vetített összegben Nyíregyháza az első. Nem akármilyen lobbierővel a háttérben. 

  

5 A nappali tagozatos hallgatók száma mindenhol csökken, több okból is, például azért, mert a nyolc évvel ezelőttihez képest jóval kevesebb a fiatal. (Most huszonévesek a Bokros-csomag megszorításai miatt először bezuhanó létszámú születési évjáratokhoz tartozók.) A nagy vesztes az orvosi karral is rendelkező egyetemek közül Pécs, Nyíregyháza pedig 2015-re hallgatói több mint felét elveszítette.

  

6. A munkanélküliség csökkenésének terén is elég jól áll a Nyírség központja, Szegeddel azonos mértékben, 17 százalékkal esett vissza nyolc év alatt az álláskeresők száma, vélhetően ebben annak is fontos szerepe van, hogy közmunkaprogramok kiemelt terepe Szabolcs-Szatmár-Bereg megye. Debrecen és Pécs alacsony mutatói viszont meglepőek.

 

  

7.  Jól teljesít Nyíregyháza az iparűzési adóbevétel terén is, meglepő, hogy Pécset is képes megelőzni.  Persze itt Győr kaszál a legnagyobbat, de Debrecen is egészen jól áll.

 

8.  Egy város iparának erejét az is  jelzi, hogy az öt legnagyobb cég iparűzési adója mekkora százalékát adja a teljes bevételnek. Minél nagyobb ez az arány, annál nagyvárosibb a szerkezet. Nyíregyháza ezen a téren megelőzi a nála jóval nagyobb Szegedet és Pécset is. 

 

9. Az idegenforgalom terén is jelentős az átalakulás. Nem vitatjuk, hogy Győr szép város, és méltatlanul leértékelt volt az elmúlt évtizedekben, de hogy ide folyjon be a második legtöbb idegenforgalmi adó a nagyvárosok közül, azért az meglepő. Ahogy a gazdag kultúrájú baranyai megyeszékhely alacsony bevétele is. A fesztiválváros Pécs csak Kecskemétet és Nyíregyházát tudta megelőzni. 

 

Rosta

V. Nagy Viktória

Találkozunk 2016-ban!

Az Orbán-modell alappillérei – Magyarország, projektország?

Hogyan sikerül a Fidesznek 2017 végén is vezetni a népszerűségi listát? Miért támogatja őket sok baloldali is? Hogyan érték el, hogy tömegek egzisztenciája függjön a sikerüktől? Ezekre a kérdésekre is válaszol egy új tanulmánykötet – illetve a friss Heti Válasz.

Őrfi József bátorsága és lelki ereje mindent vitt az idei gálán

Mesébe illő Őrfi József piliscsabai házának története. Nem tündérmesébe, hanem olyan magyar népmesébe, amelyben a hősnek számos próbát kell kiállnia. Az építész-családfő bátorsága és lelki ereje a Média Építészeti Díja idei gáláján mindent vitt. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Famaffia Romániában – Adjátok vissza az erdeinket!

Egy friss botrány és egy dokumentumfilm is felhívja a figyelmet az Európa utolsó érintetlen vadonjainak otthont adó Romániában dúló illegális fakitermelésre. Nemcsak a korrupt politika vagy a profitéhes multi a hibás: székely falusi közösségeket is megvadított a fából szerezhető könnyű pénz. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Rockenbauer 30 – Pali mögött volt értelme gyalogolni

Pali után nem lehet ilyen filmet csinálni – vélik a Másfélmillió lépés Magyarországon alkotói. Rockenbauer Pál halálának 30. évfordulóján azt kutatjuk a friss Heti Válaszban, mi a titka a sorozat népszerűségének, és miért nem született azóta sem hasonló.

Nyolcvanezres pezsgőt locsolt az egyik Mugabe-fiú

Voltak nála véreskezűbb afrikai vezetők is, de kártékonyabbak kevesen. Robert Mugabe nemcsak a gazdag Zimbabwét juttatta koldusbotra, de igyekezett egész Afrikát a Nyugat ellen hangolni. A csütörtöki Heti Válaszból kiderül, hogy bukása ennek ellenére miért is nem Nyugat diadala.