Itt a megoldás a tökéletes árvízvédelemre!

/ 2013.06.13., csütörtök 11:00 /
Itt a megoldás a tökéletes árvízvédelemre!

Csordultig teltek a fővárosi rakpartok a mostani árhullámkor. A Batthyány teret nyaldosó áradat megmutatta, egy újabb rekord már a fővárost is elmoshatja, csak gátépítéssel nem lehet védeni a Duna-vonalát. Lehet, hogy az Árpád-házi királyok vízgazdálkodásából kell tanulnunk?

 

A gátakat nem lehet az égig emelni, fel kell adni a régi szabályt, miszerint az elmúlt száz év legmagasabb vízállása fölé egy méterrel kellene vinni a magasságukat. Az 1860-as években készült, zseniális fővárosi védelmi rendszer szintjét is meg kellene ugyanis emelni vagy hetven centivel. A Tiszánál a gátak problematikája már korábban jelentkezett: ott hat hatalmas területet jelöltek ki, melyeket baj esetén elárasztanak. A víz „lefölözésére" a vízügyi szakemberek szerint a Dunántúlon nincs lehetőség. Az a furcsa helyzet állt hát elő, hogy árvízvédelmi tervvel egy régész-történész állt elő. Takács Károly, a mosonmagyaróvári Hanság Múzeum régésze két éve juttatta el a kormánynak védelmi elképzelését, pontosabban azt, hogyan védték meg ezeket a területeket a középkorban, és lettek a Kárpát-medencébe beömlő folyók az Árpád-házi királyok erejének forrásai. Választ azóta sem kapott, de az Árpád-kori csatornarendszert húsz éve szenvedélyesen kutató régész szerint, nem megszabadulni kellene a víztől, és utána nyögni az aszály miatt, hanem csatornákba, halastavakba vezetni a vizet és hasznosítani.

Takács Károly arra figyelt fel, hogy az egyébként sík Rábaközben számos helyen figyelhetők meg - gyakran cserjékkel és fákkal borított - árkok, csatornák. A középkori határbejárásokról megmaradt dokumentumok alapján pedig több területen azonosítani is tudta az egykor hihetetlenül gazdag hálózat megmaradt elemeit.

Videós összefoglalónk a Duna június 9-i tetőzéséről

Az Árpád-házi királyok idején Magyarország gazdagsága részben az árvizeknek volt köszönhető – állítja Takács Károly. A középkori Magyarországon gazdag csatorna- és halastó hálózat létezett. Az egész Kisalföldet (és az Alföld nagy részét is) 25 méter széles „artériák", és néhány méter széles árkok hálózata szőtte be. A folyók vizét rengeteg ágba eresztették, és így hasznosították az árhullámokat.

„Mi árvízben gondolkodunk, abban, hogy a víz kárt okoz. Az Árpádok idején viszont a jólét, a gazdagság forrása volt, és nem pusztítóként néztek rá" – fogalmaz a régész. A mostani az árvíz által leginkább fenyegetett Győrújfalutól alig 20-30 kilométerre őseink közel száz halastavat létesítettek és oda vezették be az árhullámokat a földeket behálózó csatornák segítségével.

Arról, hogy miért volt szükség legalább félmillió kilométer hosszú hálózatra, s hogyan védte az árvíztől és a belvíztől a középkori Magyarországot, és mi van ma az egykori halastavak helyén, részletesen a Heti Válasz június 13-i számában olvashatnak, amely – digitális formában – a Digitalstandon is megvásárolható.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.